Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-09-25 / 139. szám
2 Békéscsaba 19-9 szeptember 25 J. János vezérigazgató vezette, mig a Kereskedelmi Csarnok elnöksége nevében Steinberger Imre ügyvezető-elnök üdvözölte a megjelenteket. Ezután beható eszmecsere indult meg a vidéki füszerkereskedelem bajairól és több pontban, igy a fővárosi cégek és a gyárak illetéktelen versenye, a szállítási költségek felszámítása és az egységes szállítási feltételek tekintetében sikerült megállapodásra jutni. WM atffc ' MW az országgyűlési képviselőválasztóknak névjegyzekébe való felvétel. Mivel pedig az országgyűlési képviselőválasztói törvény értelmében választók csak természeti személyek lehetnek, azért már ez okból sem lehetett a beadott panaszoknak helyt adni. Az Aurora S€SP közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután 6 órakor tartotta az Aurora Kör rendes évi közgyűlését a Kultúrpalotában. Korniss Géza dr. elnök megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Bertóthy István polgármester elhunytáról, kiben a kör megértő támogatóját vesztette el. Majd nagy vonásokban vázolta a mult év történetét és a jövő célkitűzéseit. Révész Sándor dr. titkári jelentésében beszámolt az 1928—29-es szezonban rendezett hangversenyekről és kiállításokról. Ezek szerint a kör rendezett 6 nagy hangversenyt vendégművészekkel, 2 zenekari és 9 kisebb hangversenyt részben vagy egészben helyi erőkkel, valamint'3 képkiállitást. Ezután Szász György dr. a könyvtárosi, Wilhelm Ferenc a pénztárosi jelenlést terjesztette elő. A közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy egy uj elsőrangú hangversenyzongora vétele érdekében mozgalmat indit és mindent elkövet, hogy a budapesti Filharmonikusok zenekarának és Dohnányinak október 8-án megtartandó hangversenye méltó keretek között folyjon le. Az alispán igaza Elutasították a csabai választók névjegyzéke elleni felebbezőket (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba megyei város képviselőtestületének legtöbb adót fizető tagjainak névjegyzékébe az igazoló választmány felvette a jogi személyeket is. E megállapítás ellen egyesek felebbeztek, minek következtében az alispán mint másodfokú hatóság a névjegyzékből törölte a jogi személyeket, mert azoknak megbízottjai az uj közigazgatási törvény értelmében most már nem lehetnek tagjai a városi képviselőtestületeknek. Az alispánnak ezt a határozatát az érdekelt részvénytársaságok megpanaszolták a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási biróság a beadott panaszokat figyelmen kivül hagyta és igy az alispán döntése jogerőssé vált. A közigazgatási biróság indokolásában majdnem szórói-szóra átvette az alispáni határozat indokait és elutasító ítéletét azokon felül még azzal indokolta meg, hogy a községi választójognak előfeltétele vadászatai a középafrikai tavaknál Mészáros Kálmán és Gajdács Mátyás nagy vadászatra indultak a Nilus forrásvidékére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mészáros Kálmán dr. volt gyulai orvos Gajdács Mátyás volt békéscsabai lakossal huzamosabb időre vadászatra indult a délabessziniai őserdőkbe. A két magyar, aki eddig Abesszínia fővárosában, Addis-Abebában lakolt, az esős évszak letelte után határozta el magát a hatalmas vadászteljesitményre, amely számos hónapot, esetleg egy évet is igénybe fog venni. A vadászexpedició már eddig is folyt. Mészáros, aki a délabeszsziniai Kambata városka amerikai missziójának orvosa, eddig is kijárt gyakran a közeli erdőségekbe, a szép fehér-fekete guererékra és antilópokra vadászgatni. Most azonban felkereste őt a másik magyar, Gajdács, ugy hogy most kettesben fogják kiélni nemes szenvedélyüket. Kambata városától egy napi járásra van Dél-Abesszinia legnagyobb folyója, az Omó, amely volámó nyelven fejedelmet jelent. Ennek vidékére indulnak 'el most Gajdáccsal vadászni. Vadregényes hegyi vadon között viszi vizét az Omó a Rudolftóba. Csak az alsó folyása vezet végtelen steppén kérésziül, ahol elefántok, orrszarvúak, oroszlánok, bivalyok, zsiráfok élik háborítatlan életüket. Ezen a vidéken körülbelül egy évig fognak vadászni Mészárosék, azután a Margit királyné-tavához mennek, ahol oroszlánokra és bivalyokra fognak vadászni. Természetesen visznek magukkal fényképezőgépet, sőt esetleg kisebbszerű fiimezőkészüléket is, ugy hogy nagyszerű afrikai bolyongásukról képekben is beszámolhatnak majd. Képgyűjteményük bizonyára egyike lesz a legérdekesebb ilynemű kollekc'ónak, mert olyan helyről is lesznek majd képeik, ahova európai ember még sohasem tette a lábát. Mészáros dr.-nak ujabban ismét kedvezni kezd a szerencse. A kormányzó, aki egyébként a császárral közeli rokonságban Is van, egy fényesen sikerült műtét óta nagyon kedveli a fiatal magvar orvost. Hol a felesége, hol ő maga kedveskedik neki valamivel. Es a kormányzó pártfogása folytán rengetegen keresik fel a rendelőjét. Mégis nehéz szivvel indul a vadászexpedicióra. Kétféle érzés kinozza és gyötri állandóan. A honvágv, és a vadon Afrika szeretete. 0 maga igy ir erről a kettős betegségről, a döntést váró nehéz problémáról: „Ha a harmatos reggelen pittypalatty szól a vetésekben és a végtelen égen krűgaló darvakat látok észak felé szállni, ugy érzem, hogy valami delejes hatalom szorítja a szivem és huz a vándormadár után ... De ha egyedül bolyongok az őserdő fái alatt, vagy a vízesés mellett sziklán ülve lenézek a mélységbe s rámborul az ősvadon fenséges magánya ; ha az esti szélben meglibben a sátor és oroszlánok hörgik bele éhségüket a lángoló éjszakába, akkor vad, delejes érzés üt szivén és elnyom minden más érzést, amely a múlthoz köt: a hatalmas, gazdag Afrika, féktelen szabadságának szeretete 1. •.. Hogy lehet, hogy tudjak itt választani ...71" A derék, fiatal magyar orvos ezzel a kettős érzéssel, a két ellentétes vágynak örökös harcával és marcangolásával vág neki most vadásztársával a Nilus forrásvidékének. Kalandjairól vadászatairól, a látottakról szenzációs cikkekben fog beszámolni lapunk hasábjain. Izgalmas, kaland az országúton a wégreiiajtóval Nem jó, ha a végrehajtó az árverelendő delikvens kocsijára kérezkedik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az amerikai filmeken, az ötletes burleszkekben láthatunk olyan történeteket és jeleneteket, amilyen itt alább következik. Vagy ha nem, akkor ez a jelenet éppen oda kívánkozik. A legkitűnőbb szerző, az élet találta ki és ugyancsak az ő ötletei szerint valósult meg a rendezés is. Egy békéscsabai ügyvédnek a napokban egyik közeli békésmegyei községbe kellett kiszállnia, árvereltetés céljából. Az ügyvéd meglehetős nagy készültséggel indult neki az expedíciónak : a jelöltjét és a végrehajtót is magával vitte, miután az illető községnek ezidőszerint üresedés alatt áll a végrehajtói állása. Az utat vasúton tették meg. A kiszállásnál izgatottan néztek körül, nem akadnának-e valami üres járműre, amely a tett helyére szállítaná őket, mert az árverés színhelye a vasútállomástól bizony irgalmatlanul messzire esett. Majdhogynem 8—10 kilométernyire. Ezt az utat mindenáron meg akarták menteni, illetőleg nem akarták gyalog megtenni. Az állomás előtt egyetlen jármű várakozott. Egy finom, fénylőre lakkozott autó. A három roszszándéku utas körülállia és amikor egy bőrkabátos ur a vonat elindulása után csalódottan kiballagott az állomásról, hirtelen elhatározással megkérték, vinné le őket a községbe. A bőrkabátos egyén udvariasan feltessékelte a társaságot a puha bőrülésekre. Aztán elindultak a falu irányában. Útközben az autós ur beszélgetésbe elegyedett a szomszédjával, a fiskálissal, aki a bírósági végrehajtó volt. Az udvarias úriember kikérdezte az aktatáskás vendéget, hova készülnek, kihez mennek a községbe, mit akarnak ott ésatöbbi. A végrehajtó készségesen beszámolt az expedíció céljáról. Szigorúan és visszavonhatatlanul árverelni mennek egy bizonyos úriemberhez, akinek neve ez és ez. Es mondott egy nevet. Honnét tudta volna szegény, hogy éppen annak a nevét ejtette ki a száján, akinek a kocsiján ült és akit árverelni indultak ? Hiszen személyesen egyáltalában nem ismerte, vele sohasem találkozott. Az autós ur rámeredt a végrehajtóra. Kissé bambán, de határozottan meglepetten. Aztán a szemében hirtelen vad villanás cikkázott keresztül. A következő pilnatban a lábával elengedte a gázpedált, hogy lenyomja a féket. A kocsi megtorpant. Az országút közepén, híg és feneketlen sártenger belsejében. • — Szíveskedjenek az urak azonnal kiszállani, - rendelkezett rideg, sőt fenyegető hangon. — Csak nem vagyok bolond a végrehajtót a házamhoz fuvarozni 1 A három ur kiszállott. Bele a tejfelszerü, bűzös latyakba. Az autó pedig a következő pillanatban elhúzott mellettük. Sáresőt permetezett a ruhájukra és büdös benzinfüstöt lökött az orrukba. Aztán eltűnt a messzeségben. Távolról, vigasztalan messzeségben, alig kivehető körvonalak mutatták a község létezését. ICormos rendőr a kéményben (A Közlöny eredeti tudósítása.) Véres féltékenységi dráma történt Pusztaföldvár község faluházánál. Szűcs András, a közsé udvarosa, este a szokottnál hamarabb tért haza otthonába, ahol a felesége megijedve, zavartan fogadta, miután előbb jó darabigjmegvárakoztatta az ajtónyitással. A férj gyanút fogott és kutatni kezdett a lakásban, ahol azonban nem talált semmit. Amint egyszer elhaladt a kéményajtó előtt, belülről halk neszt hallott. Hirtelen kinyitotta a vasajtót és legnagyobb megdöbbenésére egy fegyveres, kardos emberrel találta magát szemben. A kéménylyukban meglapuló ember tetőtől talpig kormos volt, azonban Szűcs András mégis felismerte benne Kiss Sándor községi rendőrt. A megcsalt férj éktelen dühében felkapta az asztalon heverő konyhakést és bősz harci kiáltással megrohanta a rendőrt. Le akarta szúrni a kormos embert, ez azonban hirtelen előrántotta szolgálati revolverét és egymásután négy lövést tett támadójára, Mind a négy lövés talált. Az egyik Szűcsnek felemelt kézcsuklóját, a többi a tenyereit érte. Szűcs a fájdalomtól összeesett, amit a kormom rendőr sietett kihasználni és elmenekült a véres tett színhelyéről. A súlyosan sebesült községi udvarost a gyulai közkórházba szállították, a merénylő rendőr ellen pedig az ügyészség megindította a bünügyi eljárást.
