Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-09-04 / 133. szám
Békéscsaba, 1929 szeptember 4. Szerda 56-ik évfolyam, 133-ik szám BEKESMEGYEII0ZL0NY PO LE TI ICAI LAP Előfizetési dijak s Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példényonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint; A Kó meg a gyerek Nemsokára elkészül az a törvény, amely az úgynevezett egykerendszer megszüntetését igyekszik megvalósítani. Tehát megint egy törvény, amely nem az élet közeli ismerete alapján, a baj inditóokainak kiszaglásával jön a világra. Megint'egy törvény, amely a még meg nem születetteket védi, ahelyett, hogy az élők életét védené, javítaná, könnyebbítené. Azaz, hogy . . . micsoda elvetemedett ellenzéki rosszindulat az, amely ilyesmit állit. Védik bizony nálunk már az élőket is s hogy a mai gyermekkultusz idején ennél a tárgynál maradjunk: védik a gyermeket is. Magas kormányunk mostanában évről-évre tüntető gavallériával belenyúl a lajbizsebbe ilyenkor, nyár végén, aztán kemény 50 és 100 pengőkkel, no meg díszoklevelekkel agyonjutalmazza a sokgyermekes magyar anyákat. A hangsúly természetesen nem az anyákon van, hanem a gyereken, azaz hogy inkább a — lovon. Ugyanaznap ugyanis, amikor a szegény asszonyoknak a hallatlan összegű jutalmakat kiosztják, lófuttatás is van, amelynek egyik futamának győztesét, egy szerény és szürke lovacskát 24.000 pengő állami pénzzel díjaznak. A Szent István-dijjal. A hangsúly tehát — ismételjük — a lovon van. A ló a fontosabb, az értékesebb, a hasznosabb. A lóra nagyobb szüksége lesz az országnak, mint ezernyi ezer apró egészséges lurkóra. A lóra, ma, az autó és a gép korszakában, ami kor — ugy látszik — csak nálunk nem tudják, hogy a ló pár évtized múlva muzeumi tárgy lesz és pénzért fogják mutogatni. Kiszorítja majd és elveszi létjogosultságát az autó, a traktor, a teherautó. Furcsa dolog tehát a ló favorizálása, a lótenyésztés bőkezű segélyezése, ugyanakkor, amikor az ember favorizálására, az ember tenyésztésére csak nevetséges garasok jutnak. Semmiesetre sem milliók, mint a lótenyésztésre, unatkozó arisztokraták szórakoztatójára. Bármily anakronizmus is már, mégis szép a lótenyésztés és még szebb a dicsősége. Csakhogy bizonyára vannak anyák, akiknek helyes kis fejecskéjébe nem fér meg, miért kell Király-dijra, Szent István-díjra, más egyéb dijra a jó pengő tízezreit kiszórni, holott a lóverseny régóta nem szolgálja azt a célt, amit meghonosítója, Széchenyi István kitűzött, ellenben szolgálja az aranyborjut és szaporítja a könnyelműen jövedelemhez jutni akarók mindig jobban gyarapodó táborát. Frivol eljárás hároméves kancákra költeni az adófizetők vérizzadásos adófilléreit, azokat a íilléreket, amelyek a húszéves emberpalántáké, akikből az anyák és a régi határokat visszavevők eljövendő szent generációját akarják megépíteni. A ló fontosabb. A lóra milliók jutnak. Hogy szebb legyen, egészségesebb, izmosabb, kitartó és jó futó. És ezért költik rá bőkezűen a pénzt, ami másra nincs. Sem iparra, sem kereskedelemre, sem a hadikölcsönösök, sem a hadirokkantak emberi és jogos kielégítésére. A lónak jobban kell a pénz. Miért? Mert azt nem lehet kivinni külföldre felhizlalni, Hollandiába, Svájcba, Belgiumba jóllakatni — ingyen . . . De mi lesz, ha a sokgyermekes anyák gondolkozni kezdenek és kijelentik: Addig, mig lovakat favorizálnak és 24.000 pengők!:el jutalmaznak, mig az anyáknak csak ötven pengő jut, addig bolond mindenki, aki anyaságra szánja magát és nem megy el futó kancának! (h. r.) Lehetetlenül szűknek fog bizonyulni az idén a felsőkereskedelmi iskola Napról-napra aggasztőbbá válik az ideiglenes épületben a tanulók elhelyezése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ezen a helyen már nem egyizben tettük szóvá azt a lehetetlen állapotot és tűrhetetlen helyzetet, amelyben a város legifjabb, de legéletképesebb és leghasznothajtóbb középiskolája, a felsőkereskedelmi iskola küzködik és vergődik. A zajos, forgalmas helyen levő épületben még akkor is bajos és nehéz lenne a tanítás és a tanulás, ha az iskola helyiségei megfelelő nagyságúak, tehát elegendő terjedelműek lennének, ahol a legminimálisabb kényelem állna rendelkezésére a tanári karnak és az ifjúságnak. Mindez azonban hiányzik a felsőkereskedelmi iskolánál, mert épülete egyáltalában nem készült iskolának és erre a célra nem is alkalmas, nem is használható. A helyzet azonban mindig roszszabb és végül teljesen tűrhetetlenné lesz, abban a mértékben, ahogy az iskola növendékeinek száma gyarapszik, illetőleg az iskola osztályai szaporodnak, A tűrhetetlen és kibírhatatlan állapotok már az idén érezhetők lesznek, amennyiben most lesz majd teljes létszámú a növendékgárda. Az idén szeptember 3-áig öszszesen 235 növendék iratkozott be, ez a szám azonban még nem végleges, mert egy beiratási nap még hátra van. Meglepően sok az első évfolyamba jelentkezők száma, amennyiben eddig 70 tanulót vettek fel az I. osztályba, szemben a tavalyi 54 főnyi létszámmal A jelentkezők közül a legújabb miniszteri rendelkezések értelmében sokat vissza kellett utasítani, különben az I. osztályosok létszáma a 100 főt is meghaladta volna. A visszautasítások azért történtek, mert a felsőkereskedelmi iskolába nem szabad felvenni az olvan középiskolai tanulót, aki javítóvizsgát tett, vagy pedig ismételt. Az idén agygyötrő, nehéz munkába fog kerülni a diáksereg elhelyezése a szűk, kényelmetlen és alkalmatlan épületben, amelyen történtek ugyan átalakítások, de ezek olyan jelentéktelenek, hogy velük a férőhelyek száma semmivel sem szaporodott. Nehéz helyzete lesz a direkciónak különösen a tornaórák beosztásánál és lebonyolításánál, mivel az iskolának egyáltalában nincsen tornaterme és a növendékek tavaly a reálgimnázium tornatermét használták, az utóbbi intézet bizonyára nem mindörökre értelmezett vendégszeretetéből. A város tehát óriási mulasztást követ el, egyben pedig az önmaga zsebének ellensége akkor, amikor ennek az iskolának fejlesztéséhez nem teremti meg a legsürgősebben az életfeltételek (egSontusabbikát: a saját külön iskolaépületet. Még súlyos anyagi áldozatok árán, tehát adósság által is ír eg kellene építeni az iskolaépület annál az egyszerű oknál fogva, hogy ez az iskola rendkívül jöv :delrr ező nemcsupán a fenntar;ójának, hanem idegenforgalmi okokból a város egész lakosságára nézve. A 235 tanuló közül ugyanis 135 vidéki. Ezek tehát tiz hónapon keresztül itt élnek a városban. Itt fogyasztanak, itt fizetnek lakásért, ruházatért, élvezetekért. A szüleik az iskolaidő alatt állandóan idejárnak, itt vásárolnak, itt étkeznek, itt költenek. A 135 vidéki diák tehát mint idegenforgalmi tényező igen jelentős, figyelemreméltó alany. Hát ha még nagyobb lenne ez az iskola és — mondjuk — dupláját vehetné fel a ma felvett növendékeknek 1 Akkor indulna csak meg ide az aranyfolyam a vidékiek részéről I De a képviselőtestület mindezt nem látja, nem érzi, nem sejti. Neki a legjövedelmezőbb középiskolája méltó otthonára nincs pénze. Hogy is lenne, amikor ezzel — uram bocsá — néminemüen emelkednék a féltékeny igyekezettel 41°/o-on megrögzített községi pótadó... Jegyzőgyülés Békéscsabán A jövő hét péntekjén tartják meg (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Békésvármegyei Községi Jegyzők Egylete" Békéscsabán, a városháza közgyűlési termében folyó évi szeptember 13-án, pénteken délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést tart, amelyre most küldte szét a meghívásokat Popovics Kornél, egyleti elnök, csorvási főjegyző. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A jegyzői képesítés reformja ügyében állásfoglalás. 2. A biharvármegyei községi és körjegyzők egyletének megkeresése a Debrecenben felállítandó fiu- és leányinternátus tárgyában. 3. Tagdíjak megállapítására és beszedésére javaslat. 4. Jegyzők, segédjegyzők s más községi alkalmazottak fizetésrendezésére javaslat. 5. Az 1929. évi XXX. tc. 4. §-a alapján a törvényhatósági bizottságba küldendő 4 tag megválasztása. 6. Indítványok. Az irásbafoglalt indítványokat a közgyűlés előtt legalább 5 nappal Demcsák János egyleti főjegyző cimére Kondorosra kell megküldeni. AMMMVMAMMMMMMWMMMMW Nincs egyforma mérték a városnál A tisztviselők egyrésze kap pótlékot, a másrésze nem (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésének a pótadó lecsökkentése érdekében véghezvitt takarékoskodásairól vasárnapi számunkban hosszabb cikket irtunk, amelyben rámutattunk az egész takarékoskodási ügy képtelenségére és tarthatatlanságára. Cikkünknek számtalan oldalról élénk visszhangja támadt és már több levelet kaptunk, amelyben álláspontunkat helyesnek és a város érdekében valónak jelentették ki. Az egyik ilyen levél a kórházi alkalmazottak rovására történt takarékoskodásról szól és helyes érveinél és világos okfejtéseinél fogva érdemesnek tartjuk egyes részeit közzétenni. A levél — többek között — igy hangzik: A város képviselőtestülete a költségvetés tárgyalása során a pótadó csökkentése szempontjából többek között a kórházi alkalmazottak fizetési pótlékát, amit a többi alkalmazottakéval csak nemrég hagyott jóvá a miniszter, december 31-ikével megszüntette. Ez nem módja a takarékoskodás-