Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-28 / 131. szám

Békéscsaba, 1929 augusztus 28. Ara iz fillér Szerda 56-ik évfolyam, 131-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: He'yben és vidékre postán, küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Pécby-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés dijszabás szerint, A magyar diadal Hogy más országokban hogyan van, arról nem beszélek, mert nem láttam, de hogy Olaszországban mindenütt keresett és becsült cikk a magyar ipari termék, azt állithatom. Fiúmétól Paviáig és Veronától Bolognáig minden kis- és nagyvárosban előkelő klasszist foglal el a magyar iparcikk. Kirakatokban, kiállításokon, üzletekben, raktárakban minden városban ott láthatjuk a magyar iparos külföldre vitt készítményét, mint olyant, amelyet nem az idegenségénél, tehát egzotikumánál fogva tartanak és keresnek, hanem azért, mert kiváló, nagyszerű, becsületes munka, amely sok tekintetben jobb, csinosabb, megbízhatóbb, és nívósabb az ottaniaknál. Elsősorban a magyar mübutoripar készítményeivel lehet találkozni az olasz butorkereskedésekben. A magyar bútorgyártás ugyanis Ízlésben, minőségben és fejlettségben messzire felülmúlja a talián rokonipart és igy alaposan lefőzi annak termékeit. Hasonló eset áll fenn a magyar dohánygyártásnál is, amelynek készítményei egész Olaszországban a legkedveltebb ritkaságok, a szivni való csemegék közé tartoznak. A magyar szivar-és cigarettafélékből évente több millió darabot fogyasztanak az olasz nikotinisták. Trieszttől Genováig feltűnő helyen függ a kirakatokban a magyar szalámi, magyar sonka, magyar szalonna, magyar hentesáru. A világhíres pécsi eozinkészitmények, a Zsolnay-gyár remekei pedig a legelőkelőbb diszmüárus boltok féltett ritkaságai, hogy a káprázatos szinpompáju matyó kézimunkákról ne is beszéljünk. Mindez világosan bizonyítja, hogy az ősrégi kulturáju, ősi müvészetü olasz nép a kis magyar nemzet értékeit felismerte és értékeli. Pedig ez az érdekes kapcsolat jóformán önmagától keletkezett ; egyes emberek magányos kezdeményezéséből, amelyet sem állam, sem egyesületek, sem vállalatok tekintélye és nyomatékossága nem támasztott alá. És itt önkéntelenül is előtérbe tolul a nagy kérdés: mi lenne akkor, mivé fejlődnék a magyar iparcikkek kivitelének elképzelhetetlenül fontos ügye, ha mindezt hivatalos eréllyel és erővel vennék kézbe ?! Ha az egyesek gyenge és lassú kezdeményezését az állam venné át a maga gigászi erejével, szervezetével és tekintélyével ? 1 Soha nem álmodott méretekben lendülhetnének fel egyes iparágak. Óriási mértékben indulhatna meg a termelés, a munkanélküliek tízezrei biztos és állandó kenyeret találnának, az országba pedig kiapadhatatlan aranyfolyam indulna meg. Pedig ezt kell megcsinálnia az államnak, még pedig hamarosan. Addig, amíg a magyar iparcikket ki nem szorítják egy más állam talán tetszetősebb és olcsóbb, de okvetlenül silány és hitvány tömeggyártmányai. És addig, amig let.n Itáliában minden vonalon kézzelfoghatóan, sőt tüntetően lángol és virul a magyarbarátság. (h. r.) WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWAWW Kevesebb a megyei választó, mint az országgyűlési Legtöbb a választó Békéscsabán, legkevesebb Mezőmegyeren (A Közlöny eredeti tudósítása.) A megyebizottsági tagválasztásokon szavazni hivatott választók névjegyzékének alapját tudvalevően az. 1929. évre érvényes oiszággyülési képviselőválasztói névjegyzékek képezik. Ebből azonban a törvény értelmében a 6 év óta ott nem lakó egyéneket és a törvényben felsorolt egyéb választókat törölni, részben pedig kihagyni kellett. Ilyen körülmények között a szóban lévő országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék lényeges változáson ment kei észtül, mert a kihagyott és a törölt választók számának levonásával a raegyebizottsági tag választásoknál lényegesen kevesebben szavazhatnak, mint ahányan az 1929. évi országgyűlési képviselő választói névjegyzékbe felvéve vannak. Az országgyűlési képviselőválasztók száma az 1929. évre: 105.351, ezzel szemben a megyebizottsági tagválasztásokon a szavazási jogosultaknak a száma már csak 98.767. A legtöbb megyebizottsági tagválasztó van Békéscsaba 3.-ik kerületében, ahol 5901 választó van, Békéscsaba másik 2 kerületének mindegyikében 5000en felül van a választók száma. Négyezren felül van a választók száma az orosházi és a szarvasi megyebizottsági tagválasztó kerületekben is, legkevesebb a kétegyházi választókerületben, azol csak 949, mig a gyulavári-mezőmegyeri választókerületben csak 920 a megy ebizottsági tagválasztók száma. Kilenc százalékkal leszállította a városi pótadót A városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése Óriási viták gyerek-ügyek felett — A haladás és fejlődés tételeit törölték a költségvetésből (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn reggel 9 órakor nyitotta meg a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlését Medovarszky Mátyás dr. helyettespolgármester, akinek megnyitója után Kornis Géza dr. tanácsos kegyeletes, meleg szavakkal emlékezett meg a város első polgármesterének elhunytáról, amely tragikus körülmények között julius 20-án következett be. A közgyűlés a gyász jeléül felállással adózott Berthóty István dr. emlékének. Berthóty István-tér Kornis Géza dr. ezután indítványozta, hogy a boldogult polgármester temetésének költségét a város viselje, arcképét a közgyűlési terem számára festesse meg, a Régivásártér nevét Berthóty Istvá.i-térre változtassa át és a Rudolf-reálgimnáziumbankét tanulmányi ösztöi dijat létesítsen, 1000— 1000 pengővel, a volt polgármester emlékére. Javasolta még, hogy a polgármesteri szék betöltéséig az állás teendőinek ellátásával Medovarszky Mátyás dr. főjegyzőt bizzák meg. A kögyülés az előterjesztéseket Rell Lajos dr. és Szeberényi Zs. Lajos dr. hozzászólásai után egyhangúlag elfogadta. Ezután megkezdték a tárgysorozat pontjainak letárgyalását. A miniszteri rendeletet az áll. polgári fiúiskola dologi költségeinek viselése tárgyában nem vélték tudomásul, mivel a leirat tévedésen alapszik, hiszen a város szervezési szabályrendelete értelmében csak a polg. leányiskolánál vállalta el a liöltségeket. A járlatkezelési és vigalmiadóellenőrzési költségek jutalomként való felosztása tárgyában érkezett miniszteri rendeletet tudomásul vették, de kérni fogják a minisztert, hogy a jutalmak a végzett munka arányában legyenek szétoszthatók. Tudomáséi vették a miniszteri rendeletet a kövezetvámilleték szedésének módosítása tárgyában, amelynek értelmében minden — tehát nem csupán vámkülföldi áru — után 0*5 fillér mázsánkénti vámot szedhet a város. Az 1930. évi költségvetés Ács János főszámvevő terjesztette elő ezután a város 1930. évi háztartási költségelőirányzatát, amely mintegy másfél órai vitát és megbeszélést vont maga után. Áradszky György takarékosságra int, Szeberényi Zs. Lajos dr. pedig szeretné, ha minden építkezést tiz éven belül levennének a napirendről. Kovács Pál kéri, hogy kérjék a belügyminisztertől a várostól követeit államrendőrségi hozzájárulás felének, 50.000 pengőnek elengedését, a súlyos viszonyokra és a rossz termésre való tekintettel. Steinberger Imre, Babinszky János felszólalása után Drienyovszky János indítványozza, hogy a pótadó az előirányzott 50 százalék helyett jövőre se legyen több az ideinél, 41 százaléknál. Medovarszky Mátyás dr. felvilágosításai után áttértek a költségvetés részletes tárgyalására, amelynek során Ács főszámvevő egyenként ismertette az egyes tételeket. Aradszky György, Prónai Ernő dr. és Pesti Béla egyes tételeknél redukciót javasoltak, mig Maczák György azt indítványozta, bizzák meg a főjegyzőt, nézzen utána, mit lehetne törölni a költségvetésből, hogy igy megtakarítást érhessenek el és a pótadó kevesbedését. 40.000 pengőt törölnek Medovarszky dr. hosszas számítás után a következő törléseket eszközölte : a szülésznői lak építésére előirányzott 5000 pengőt, az épületek tatarozására felvett 10,500, a kövesutak javítására 5000, a ligetek napszámosainak felvett 1000, a polgári fiúiskola időjelzőjére előirt 1000, az öntözöttréten létesíteni szándékolt trágyagyüjtőtelep 5000 a mentőállomás 1000, a piactéri sepretés 1000 és a kórházi alkalmazottak 7547 pengő jutalmát. Ilyen módon 40.047 pengő törlést sikerült eszközölni a költségvetésben, ami a pótadót 50-ről 45 százalékra apasztotta le. Prónai Ernő dr. a forgalmiadóhivatali tisztviselők működési pótlékának magasságát konstatálta az ideivel szemben, mire Horváth István adóügyi tanácsos, felvilágosította, hogy ezeket a fizetéseket a pénzügyigazgatóság írja elő. Kvasz György dr. indítványára elfogadta a közgyűlés, hogy a városi villamosmü a város számára fizetendő 90.000 pengőn felül még 32.000 pengőt adjon 1930-ban a városnak. Ezzel a pótadó még fennálló 4 százalékos többlete is megszűnik és 1930-ra a pótadó ugyanannyi lesz, mint a jelen évben. Forray Lajos dr. kérdezte, hol van a villamosmü bevételei között az a, horribilis összeg, amelyet a MÁK-kal kötött szerződés megkötésekor az igazgatóság oly erősen beigért. A közgyűlés ezután a költségvetést egyhangúan elfogadta. Százezer pengős kölcsön Elhatározták, hogy a város nehéz anyagi helyzetére való tekin-