Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-07-03 / 115. szám
Békéscsaba, 1929 julius 3. Szerda 56-ik évfolya m, 115 :ik szám KESMEGT yúJL -ciec POLITIKAI LAP ¥¥vxnjijnjijiijut jiji/umTAinnnj ri rir rrrmv i * Előfizetési dijak s Felelős sze rkesztő ; Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, Péchy-Horwáth ReZSŐ egy hónapra 1 pengő. — Peldanyonkint 12 tiller. ' ' Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. centrumokat! Nem hűtlenség Budapest ellen, ha valaki decentralizálni akarja Magyarországon mindazt, amit lehet, tehát decentralizálni akarja a kulturát, ha már nem lehet a kereskedelmi és gazdasági életet, az ipari és gyári tevékenységet, a tőkét és a munkát decentralizálni. Gondoljunk csak arra, mily sokat köszönhet Németország és Itália annak, hogy évszázadokon keresztül apró politikai és kulturcentrumok fejlődtek ki területeiken s hogy milyen katasztrofális következménye volt annak az oktalan és tulbuzgó centralizációnak, amely Budapest kedvéért a Nagyalföldet ázsiai állapotban hagyta. A magyar középosztály sohasem zsúfolódott volna össze Budapesten, ha lett volna egy-két vidéki város, amelyben a megélhetési viszonyok és a mindennapi élet színvonala valahogy csak meg is közelitették ?í*nl na a fővárosét. Ha valaki Budapesttől Szombatr elyig, Miskolcig, Debrecenig vagy * Pécsig utazik, nem tagadhatja el, Jiiogy utja Európa egyik legsivá-i^-abb és legvigasztalanabb részén s aVitte keresztül. A természet mosto'^asága véletlenül még attól is megfosztja, hogy tájképi szépségekben gyönyörködjék. És ha végre elérjük utazásunk célját: Szombat"helyt, Miskolcot, Debrecent, Szesz ígedet, Pécset ? Akkor legfeljebb fNzt érezhetjük, hogy ime, vannak •••art-' 'városaink, amelyekből idővel, tafl I ián, ha minden és mindenki öszj^zefog s ha a decentralizáció elét Magyarországon komolyan és következetesen keresztül viszik, Í kkor azokat, mint kereteket fel ihet használni, hogy belőlük gazaságilag, társadalmilag és kultuA £ilag modern vidéki centrumokat az4jleszthessünk. tél Még áldozatok árán is decentralizálni kellene mindent, amit lehet, vtám a vidéki városok nemhogy álozatot kivánnának az országtól, z államtól, Budapesttől vagy a özponti kormányzattól, hanem elnkezőleg a maguk zsebéből adk azt a pénzt, amelyen országos rdekü, az egész nemzet kulturászolgáló egyetemes jelentőségű zményeket lehet felállítani. A ,3ban forgó esetben Debrecenről Szegedről van szó, amelyek a észettudományokat és a néprajzi kulturát szolgáló országos intézmények számára nemcsak ingyen telket adnak, hanem az építkezési költségek felét is hajlandók adni. Ezzel szemben Budapest még az ingyentelek gondolatától is idegenkedik. Csodálkozom ugyan Budapest felfogásán, de csodálkoznám azon a kormányzaton is, amely ilyen esetben a mindenáron való centralizációt erőltetné. El tudom képzelni, milyen gyönyörű volna a lágymányosi Dahlem s még jobban örülök annak, ha a magyar természettudományok központja Szegeden épül fel s a néprajzi gyűjtemények, amelyek páratlanok az egész világon, Debrecent teszik Nyugateurópa határának és a magyar glóbusnak egyik '• nevezetességévé, büszkeségévé. Bárcsak megvalósulhatna az a szép magyar álom,, hogy ötven esztendeig minden uj kulturális, társadalmi és művészeti intézményt a vidékre decentralizálnak. Nem is kellene hozzányúlni ahhoz, ami Budapesten van, csak azt kellene vidékre vinni, ami ujat félszázad fejlődése, a kultura sűrűsödése, az igények emelkedése, a népesség szaporodása és a magyar munka többlethozadéka, a magyar anyagi és szellemi többtermelés fog produkálni. Ez elég volna ahhoz, hogy jóvátegyük évszázadok mulasztásait, korrigáljuk a centralizáció hibáit és felemeljük a vidéket a modern európai élet színvonalára. S. M. íjuiuwinj wifinn' Ti * 'I I YI * • Sztranyavszky Sándor államtitkár •• 112 Rendkívül impozáns keretek között folyt le Tóth Pál dr. képviselő beszámolója Szarvason (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt fényes ünnepségek közepette folyt le Szarvason Tóth Pál dr. országgyűlési képviselő beszámolója, amelyre számos képviselő utazott le Szarvasra, élükön Sztranyavszky Sándor dr. belügyi államtitkárral, aki a beszámológyülésen nagyobb beszédet mondott és ebben komoly intelemszerü üzenetet küldött Békéscsabára. A beszámológyülésre rengeteg vendég gyűlt össze Szarvasra az egész környékről. A képviselők közül eljöttek a következők: Berthóty Károly dr., Dési Géza dr., Temesváry Imre, Csontos Imre, Szabó Sándor, Simon András dr., Jánossy Gábor, Takács Géza, Greskovics József és Gáspárdy Elemér. A vendégek sorában megjelent Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Bohnert József vezérigazgató, kormányfőtanácsos. Ezenkívül számos ügyvéd, orvos, földbirtokos és a város társadalmának vezető tagjai. Tóth Pál beszámolója A főtéren több ezer főnyi hallgatóság gyűlt össze. A népgyűlést Ribárszky Pál ármentőtársulati elnök nyitotta meg, majd Tóth Tál dr. képviselő tartotta meg tartalmas beszámolóját. Vázolta a nehéz gazdasági helyzetet, amelyben a kormány minden munkája odairányul, hogy ezt jobbra fordíthassa. Minden válság oka a búzaár esése, amit a kormány, mivel a nemzeti vagyonról van szó, ki akar védeni és a búzaárat a reális színvonalra hozni. Ezért szállította le a földadót. Fontos a buzaértékesités módja, hogy a gabona ne pusztuljon el idehaza, hanem találja meg az utat a külföldre. A fogyasztók rétegeit támogatni kell, hogy fogyasztani tudjanak. A jövő héten megjelenik a tanyai kémények kötelező sepretését eltörlő rendelet. Végül szólt a kormány békésmegyei utpolitikájáról és bejelentette, hogy rövidesen megoldják a mesterszállás— mezőberény—orosházi ut építésének kéldését. Sok minden aktuális kérdésről szólt még és a hallgatóság feszült figyelemmel, nagy érdeklődéssel hallgatta. A beszámolót a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta és hatalmas éljenzéssel és tapssal honorálta. Sztranyavszky beszéde Sztranyavszky Sándor dr. államtitkár nagy figyelem közepette kezdte meg beszédét. Tóth Pál dr. érdemeit hangsúlyozta, a képviselő önzetlen fáradozásait a kerülete érdekében. Szólt az Alföld szépségeiről, az egykori alföldi városok megritkulásáról, ami a megszállások eredménye, amelyet a magyarságnak a nyugati kultura védelmében kellett elszenvednie. Ezért jöttek idegen nemzetiségek az Alföldre, köztük Szarvas lakossága is, amely tót eredetű. Itt meleg fogadtatást és otthont találtak. A magyarság aztán mások, a nemzetiségek védelmében is hullatta vérét, amivel jogcímet szerzett arra, hogy ezek is magyarnak vallják magukat. Szükséges, hogy erre itt, Szarvas földjén rámutasson. Mert meggyőződése, hogy elmondott szavai visszhangra fognak találni. Békésvármegye területén történtek ugyanis kísérletek a nemzetiségeknek a hazával való szembeállítására. Hiszi azonban, hogy nem lesz szükség az államhatalom erejére ezekkel a kísérletekkel szemben, mert a nemzetiségek önmaguk fognak ellenük szegülni. Versenyre fognak kellni a hazaszeretetben a magyarokkal, tudván, hogy az ő sorsuk és létük a haza sorsától és jövőjétől függ. Ezután a felekezeti kérdésről szólt és leszögezte, hogy türelmesnek kell lennie mindenkinek ebben a kérdésben, mert csak ennek nyomán fakad áldás az országra és enélkül nem lehet soha újra naggyá Magyarország. Körvonalazta a búzaár körüli bajokat és a kivitel lehetetlenségét, amit akként vél megszüntetni, hogy okos külpolitikával az ellenségeinket barátokká kell tennünk. Bethlen munkája ezen a téren már sokat elért. Szólt a közigazgatási reformról, amelynek célja nem megtörni a vármegye ősi erejét, hanem az, hogy az alkotmánynak ezt az ősi, csillogó részét viharállóvá tegyék. Fontos, hogy a falu megértse az uj törvény intencióit és ennek megfelelően éljen szavazatával. A kormány nem akarja azoknak megnyitni a vármegye kapuit, akik a közügyeket a saját hasznukra akarják kihasználni, hanem azoknak, akiket a legszélesebb bizalom küld oda, (Éljenzés: Éljen a titkos választójog !) Igenis, lesz titkos választás, de a törvényhatósági választásoknál és kíváncsi, hogyan fog élni azzal a magyar falu és a munkásság. A magyar jellem ezer év után nem kívánkozik a titkosság után, a véleményét nyíltan is meg meri mondani. — Csak nem tanácsos ! — hangzott közbe távolról egy halk ellenvélemény. Az államtitkár ezután különféle
