Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-21 / 90. szám

Békéscsaba, 1929 április 21 B£&£SME«WEJ IKOZLÖBTY 3 Patkány, egér, mezei egér. faaa­gyairfó RATINOL. Biztos hatású irtó­szer. Tudományos alapon előállitva. Más állatra, emberre árlalmatlan. Sváb, ruszni, csótányirtószerek Napi árban utánvéttel szállítja a RATINOL Laboratórium.Budapest, VII.Murányi-u,36 ják a Magyarországi Ornitológusok Szövelségének békéscsabai kör­zetét, egyúttal pedig megválasz­tották a tisztikar egyrészét. Diszelnökök lettek: Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, pol­gármester és Beliczey Géza kor­mányfőtanácsos. Ügyvezető elnö­kökké megválasztották Linder Ká­roly dr.-t és Tarján Tibor dr.-t, ügyvezető titkárrá pedig Galambos János erdőmernököt. A tisztikar többi tagjának megválasztását ké­sőbbi időpontra halasztották el, ugyanakkorra, amikor a körzeti csoport véglegesen meg fog ala­kulni. Ez akkor történik meg, ami­kor a központ megküldi az alap­szabályokat, hogy azoknak irányí­tása mellett kezdődhessék meg az aktív egyesületi élet és a fokozot­tabb madárvédelem. Örvendetes dolog, hogy a kör­zeti csoportnak máris ilyen lelkes tagjai vannak, akik nem várták be a központ utasításait, hanem a maguk akaratából láttak neki a hasznos madarak védelmének. Ezt a munkát a csoport máris meg­kezdte és a cinkefélék s egyéb, a gazdákra nézve hasznos szárnyas barátokat védelmezni fogja egy­részt az idő viszontagságai, más­részt az emberi rosszakarat és gonoszság ellen. Máris 15 darab fészekodut helyeztek el a Széche­nyi-liget fáin, ahol a hasznos ma­darak védelmet találhatnak. Elhatározta a gyűlés, hogy a közönség figyelmét táblákon fogja felhivni a hasznos madarak védel­mére és a gyermekek körében a sajnálatosan elterjedt flóbert- és gumipuskák ellen minden erejével akciót kezd. Ez az éretlen szen­vedély ugyanis számtalan hasz­nos éneklő madár életét követeli áldozatul, amit mind a fák és gazdaságok sinylenek meg. Ép­pen ezért a körzeti csoport meg fogja keresni a rendőrhatóságot, hogy a flóbert-engedélyek kiadá­sát vagy teljesen szüntesse meg, vagy pedig a madárvédelem fon­tos érdekeinek figyelembevételével megfelelő módon korlátozza. A hasznos madarakra flóberttel, vagy gumipuskával való lövöldö­zés a gyermeklélek hasznos fejlő­désének rovására megy, mert a fejlődő lelket a vérengzésre, a dur­vaságra, a kegyetlenségre és a vér látásának gyönyörűségeire szok­tatja, emellett azonban elvonja kellemesebb és emberibb szóra­kozásoktól is. Az egyesület éppen ezért a szülők figyelmét is fel fogja hívni a gyermekeknek erre a rossz szokására, ezenkívül az is­kolák vezetőségeit is kérni fogja, hogy a diákok madárpusztitásait minden erejével akadályozzák meg. Az uj egyesület élén lelkes ve­zetők állanak, ami arra biztat, hogy kitűzött nemes céljait a leg­teljesebb mértékben el is fogja érni. Borzalmas családirtás történt Budapesten Egy elmebeteg fürdőmester előbb megölte fiát, lelőtte feleségét, majd az utcán lövöldözött Budapest, április 20. (MOT) Szörnyű vérengzés történt ma reggel a Kacsa-utcában, ahol egy elmebeteg meggyilkolta fiát és lelőtte feleségét, majd az utcán járó-kelő emberekre lövöldözött. A Kacsa-utca 35. számú házban lakott Berényi József 45 éves volt fürdőmester, aki évekkel ez­előtt a Lukács-fürdőben teljesített szolgálatot. Innen betegsége miatt elbocsátották, majd a lipótrnezei elmegyógyintézetbe került, ahon­nan egy hónappal ezelőtt gyó­gyultan bocsátották el." Ma reggel fél 7 órakor felugrott ágyából, lerohant a pincébe, ahonnan egy 12 milliméteres lovassági ismét­lőpisztollyal tért vissza. Beron­tott a lakásba és tizenkét éves Gyula fiát közvetlen közelből ha­lántékon lőtte. A fiu azonnal meg­halt. Ezután az ágyban fekvő fe­leségére lőtt, akit a száján sebesí­tett meg, a golyó azonban az asszony torkát is szétroncsolta. Berényi ezután az utcára szaladt, végigrohant a Kacsa- és Szász Károly-utcákon, ahol eldobta a fegyverét. Itt egy autógarázs alkal­mazottja egy rendőrrel autón vette üldözőbe és a Margit-körutnál si­került is ellogniok. Az orvosi vizs­gálat megállapította, hogy az asz­szony állapota életveszélyes. Be­rényit előállították a főkapitány­ságra. Hollósi Ferenc autója járt szeren­csétlenül Kondoros közelében Az autót maga a tulajdonos vezette, aki napok óta uton volt és alig aludt — A súlyos sebesült egy hen­tessegéd (A Közlöny eredeti tudósitása.) Pénteki számunkban részletesen beszámoltunk arról a gépkocsi­szerencsétlenségről, amely csü­törtökön reggel történt a békés­csaba—szarvasi országúton, a szentmiklósi csárda közelében. A baleset ugy történt, hogy a Szarvas­ról Békéscsaba felé haladó teher­autó, amely Hollósi Ferenc gyulai hentesmester tulajdona, a gép­kocsivezető pillanatnyi rosszulléte miatt nekifutott egy kőrakásnak, majd onnan visszapattanva, meg­fordult a saját tengelye körül, aztán egy eperfába ütközött és felfordult. Mint a nyomozás azóta meg­állapította, a teherautón hárman ültek : Hollósi Ferenc, a tulajdo­nos, aki az autót vezette, továbbá Fejes Bertalan gyulai iparos és Rostás István hentessegéd. Hollósi Ferenc már napok óta járta teherautójával az ország­utakat. A hét elején ugyanis Bu­dapesten járt és onnan szerdán indult visszafelé. Útközben állan­dóan mage vezette a gépkocsit, jóformán alig ért rá aludni, ugy, hogy a nyomozás vezetőinek az a meggyőződése, hogy a szeren­csétlenség alkalmával nem ájult el Hollósi, mint eleinte hitték, hanem a folytonos utazás követ­keztében idegei pillanatokra fel­mondhatták a szolgálatot. Talán elaludt egy pillanatra, amolyan FISK PNEU a leggazdasá­gosabb Körzeti képviselet : Szécsi Márton Gyula Telefon 145 ! pillanatnyi bóbiskolással és eköz­ben eleresztette a kormánykere­ket, mire megtörtént a rémes sze­rencsétlenség. A szerencsétlenül járt gépko­csiról természetesen valamennyi utas leesett. Hollósi és Fejes azonban nagy szerencséjükre puha talajra estek és semmi bajuk sem történt. Rostás István már sokkal rosszabbul járt, amennyiben esése következtében súlyos belső sérü­léseket szenvedett és eszméletlen állapotban szállították be a bé­késcsabai kórházba, ahol, nyom­ban ápolás alá vették. Állapota bár eléggé súlyos, de azért nem életveszélyes. Hollósi teherautója teljesen tönk­rement a baleset következtében és szombaton délelőtt vontatta be egy kondorosi bérautó a gyulai Fejes-féle autójavitómühelybe. Tegnap kiirtották a Honvéd-utca valamennyi kutyáját Valamennyit megmarta egy veszett kutya (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ismételten szóvátettük már a csa­bai lakosságnak azt a nem éppen dicséretes magatartását, mely ab­ban nyilvánul meg, hogy az eb­zárlatra vonatkozó rendelkezések­nek egyáltalán nem, vagy csak immel-ámmal tesz eleget. Ennek tulajdoniiható aztán az, hogy a hatóságok legnagyobb erőfeszítése sem tudja megakadályozni a ve­szettség terjedését. Most azonban a hatóság nem elégedett meg a kihágási bírságo­lással, hanem egy eset kapcsán drákói szigorral járt el. Egy héttel SÓSBORSIESZT HASZNÁLJ ezelőtt ugyanis megállapítást nyert, hogy egy kutya összemarakodott a Honvéd-utcában néhány kinn csavargó kutyával s a nagy ribil­lióra csakhamar az utcán termett kivétel nélkül minden Honvéd­utcai kutya. A marakodásból per­sze kivétel nélkül mindegyik vitt haza egy-egy karcolást, vagy ma­rást. A marakodást kezdeményező | kutyát sikerült elfogni s azon két­j séget kizáró módon megállapítást ! nyert a veszettség. Miután az elso­| fokú állategészségügyi hatóság a minteey 40—45 kutyával nem tu­dott mit kezdeni, kénytelen volt elrendelni valamennyi kiirtását. Tegnapelőtt aztán össze is szed­ték az összes kutyákat s a gyep­mesteri telepen valamennyit agyon­verték. Az összefogdosás persze nem ment mindenütt simán, mert sok helyen nem csak a kutyák, hanem a tulajdonosok is ellenál­lást fejtettek ki. Ámbár állatvédelmi szempont­ból elég kegyetlennek látszik a rendelkezés, be kell látnia minden­kinek, hogy arra feltétlenül szük­ség volt egyrészt az emberi egész­ség, sőt élet védelme céljából, más­részt intő például azok számára, akik az ebzárlati tilalmakat nem veszik elég komolyan. ríszáoluti mezogazaasapi SÍ-IÉI • , a, • i. (A Közlöny eredeti tudósitása.) A földmivelésügyi miniszter az el­múlt évben hizlalási hitelt bocsá­tott a gazdák rendelkezésére, mely­nek visszafizetése rövidesen ese­dékessé válik. A Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara, mint a tiszán­túli gazdák törvényes érdekképvi­seleti szerve, belátva azt, hogy a visszafizetéssel járó ujabb anyagi gondok az amúgy is túlságosan megterhelt és a téli fagyok követ­keztében válságos helyzetbe so­dort gazdák nagy részét katasztro­fális körülmény elé állítanák; máj­két izben fordult felterjesztéssel a földmivelésügyi kormányzathoz és a hizlalási-hitel visszafizetésének határnapját <1930. év augusztus hó 15-ében kérte megállapítani. Indo­Ne üljön fel hangzatos hirdetésnek, mert a Magyar Ruha-Ipar ruhái árban, minőségben, szabásban vezet lfáradi Béla Békéscsaba, Andrássy-ut 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom