Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-19 / 88. szám

Békéscsaba, 1929 április 19. Péntek 56-ik évfolyam, 88-ik szám BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKJtl S^UPKLAP ijvxrinjv uifvifirír^ *** Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. n/uvtixiAftru"jvw>j/iLqru^vvirrin­,x JüTrr>'riLrrin ' ­Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. 11.. Ferenc József-tér 20. szám alatt — Hirdetés díjszabás szerint. 40.000 pengő összegű közszállitásban részesül­tek 1928-ban a szegedi szabóipa­rosok. Nem túlságosan nagy ösz­szeg, de a mai keserves viszonyok között mégis számottevő s a bé­késcsabai szabóiparosok joggal ve­szik ezt tudomásul, nem irigység­gel, hanem elkeseredéssel, mert Békéscsaba nem 40.000, de 40 pengőnyi közszállitásban sem ré­szesült. Mi lehet ennek az oka? Nem járunk messze talán az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a túlságos szerénység, az erők fel­becsülésében egy túlzott félénkség, melyek eredményeképen a csabai iparos talán gondolni sem mer közszállitásban való részvételre, holott pedig szakképzettség szem­pontjából arra minden előfeltétellel bőségesen rendelkezik. De nem rendelkezik pénzzel s mert nincs pénze, nem is gondolhat arra, hogy egy előzetes költségeket igénylő közszállitásban részt ve­gyen, hanem lót-fut munka után s a kenyérszerzés sarkaló paran­csára elvállal még a legképzettebb iparos is szakmájában mindent, még a legeslegközönségesebb mun­kát is. Számtalan esetben pedig, ha még ez sem akad saját szak­májában, bucsut mond az önálló­ságnak és elmegy segédnek, sőt nagyon sokszor más szakmába napszámosnak. A gazdasági válság országos je­lenség s ilyen formán a csabai iparosok válsága sem lenne szem­betűnőbb, ha nem kínálkozna a szegedi eset kapcsán összehason­lításra a szegedi és a csabai ipa­rosok helyzete. Mi az oka annak, hogy a szegediek még ezektől a szörnyű viszonyoktól is képesek kicsikarni legalább egy darabkáját a napi karéj kenyérnek, akkor, amikor a csabaiak jó,, ha a héját szerezhetik meg? A szegedi szabó­iparosok szakosztályi ülése felel meg erre a kérdésre. Ezen az ülésen ugyanis beje­lentés történt arról, hogy a szegedi szabóiparosok az elmúlt évben 40.000 pengő közszállitásban ré­szesültek. A bejelentéssel kapcso­latban a szakosztály köszönetet szavazott egyik tagjának, aki után­járásával kieszközölte a közszál­litásokban való részesedést s ipa­rostársainak segélyezésével pedig lehetővé tette a vállalt munka el­végzését. Anyaghitelt folyósított iparostársainak, melyet természe­tesen azok a munka kifizetése után az utolsó fillérig visszatérí­tettek. Íme a példa! A csabai iparosok, nemcsak a szabók, a többiek is gondolkozhatnak felette. Szeretnők, ha gondolkoznának is, mert akkor hisszük, hogy Csabán is akadna egy a szegedihez hasonló iparos, aki mozgékonyságával megszerez­hetné a kiszállítási megbízást s ha ő nem, egy másik, aki az arra rászorulóknak folyósítaná az anyag­előleget, végül hisszük, hogy a csabai iparosok is tudnának a sze­gediekhez hasonlóan munkaválla­lásra testvériesen szövetkezni. Mert a sikernek kétségtelenül ez az egyetlen utja, mely a ha a sze­gedieket elvezette a boldogulásig, elvezetheti a csabaiakat is. F. Fontos politikai nyilatkozatot tesz Bethlen elnökségének nyolcadik évfordulóján Hoyos IVliksa gróf felveszi a harcot az Országos mezőgazdasági Kamara elnökségéért Budapest, ápr. 18. Azok a híresz­telések, melyek gróf Hoyos Mik­sának a miniszterelnökkel történt tárgyalása kapcsán merültek fel, ma élénken foglalkoztatták a Ház folyosóját. Kormánypárti körökben megütközéssel tárgyalták azokat a kombinációkat, melyek tegnap keltek szárnyra, gróf Hoyos Miksa felsőházi tagságával kapcsolatban. Kijelentették, hogy aki látja gróf Hoyos Miksa népszerűségét, az meg van győződve arról, hogy ez a híresztelés csak egyszerű kor­tesfogás. Köztudomásu ugyanis mindenütt, hogy gróf Hoyos Mik­sát a gazdatársadalomnak több­sége kivánja a Mezőgazdasági Kamara élére és egész bizonyos, hogy az ő népszerűsége a válasz­tás során fölényes győzelemmel jut kifejezésre. Gróf Hoyos Miksa, ki szintén tudomást szerzett ezek­ről a híresztelésekről, nyilatkozott is ebben az ügyben. Az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöki tisztségére és vezetésére — mon­dotta — engem a gazdatársada­lom kiván megnyerni. Ennek a kívánságnak tettem eleget akkor, amikor a jelölést elfogadtam. A jelölést vállaltam és szó sincs ar­ról, hogy vissza akarok lépni, vagy ez egyáltalában szándékomban lett volna. Állom a harcot és min­den kombináció, mely állítólagos visszalépésemhez fűződik, légből vett koholmány. Az egységes párt ma este értekezletet tart, melynek napirendjét azonban még mindig nem állították össze. Eddig nem történt még senki részéről sem bejelentés a párt el­nökségénél, ugy hogy az értekez­let során előreláthatólag csak ad hoc felszólalások lesznek. Az ér­tekezlet nem is fog soká tartani, amennyiben az érdeklődés első­sorban a kormánypárt ma esti va­csorája felé fordrul. Ennek során ugyanis Schandl Károly ny. állam­titkár a párt nevében felköszönti Bethlen István miniszterelnököt, miniszterelnökségének 8. évfordu­lója alkalmával. A hirek szerint a miniszterelnök válaszában fontos politikai nyilatkozatot készül tenni. Hat órás üléseken tárgyal a képviselőház Csak a teljes sajtószabadság és az esküdtszék vissza­állítása irthatja ki a visszaéléseket Budapest, ápr. 18. A Ház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Al­másy László elnök. Napirend előtt szavazásra tette fel Simon And­rásnak a hat órás ülések beveze­tésére vonatkozó inditványát.Györki Imre a kérdés feltevésére akar szót emelni, de az elnök nem adta meg neki az engedélyt. Györki Imre kérdi az elnöktől, hogy milyen cimen szólalhat fel akkor. Elnök: Az elnöknek nem fel­adata, hogy kitanítsa a képviselő­ket. Tessék megnézni a házszabá­lyok 128-ik paragrafusát. Györki tovább vitatja, hogy fel­szólalási joga van és kérte a ha­tározatképesség megállapítását. Az elnök erre az ülést 5 percre fel­függeszti. Szünet után megszámlálják a képviselőket és csak 44-en vannak jelen. Ekkor az elnök névsort ol­vastatott és ekkor kitűnt, hogy a Ház határozatképes, mert több, mint 50 képviselő van jelen. A többség elfogadta Simon András indítványát a hat órás ülések be­vezetéséről, amelynek értelmében mától kezdve hat órás ülésekben, d. e. 10 órától d. u. 4 óráig tár­gyalja a Ház a közigazgatás re­formjáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat nyolcadik szakaszá­nak tárgyalásánál Osför József hangoztatja, hogy az összeférhe­tetlenség, amelyről a szakasz in­tézkedik, igen fontos. Nem tartja megfelelőnek a szakasz határoza­tait és precízebb szöveget ajánl. Az ő szövege módot nyújt arra, hogy az erkölcsi összeférhetetlen­séget is büntessék. Csák Károly előadó hangsú­lyozza, hogy a mai viszonyok kö­zött, amikor láz gyötri a társadal­mat, amikor egyrészt kifejlődött a gyanúsításra való hajlam, a másik oldalon az önzés és az anyagiak­nak mindenen felül való megbe­csülése, szükség van arra, hogy az összeférhetetlenséget jogilag sza­bályozzák. A baj a jogszabályo­zással azonban nem fog megol­dódni, ezt a szervezeteknek ma­guknak kell kiküszöbölni. Elfo­gadja Östör indítványát a szöveg némi módosításával, amely foko­zottabban állapítja meg az össze­férhetetlenség esetét. Hegymegi-Kiss Pál szerint a Ház elé hozott szöveg nem fedi a Ház határozatát, kéri, hogy a szakaszt vigyék vissza a bizott­ságba és újra tárgyalják. Györki Imre hangoztatja, hogy csak a teljes sajtószabadság és az esküdtszék visszaállítása irthatja ki a visszaéléseket. Kifogásolja, hogy olyan politikai bűncselekmé­nyek miatt fosztanak meg egyese­ket politikai joguktól, amelyeket talán az illetők jóhiszeműen kö­vettek el. Ez a bosszúállás szel­leme. Neubauer Ferenc csatlakozik Ös­tör indítványához. Petrovácz Gyula valószínűnek tartja, hogy a szövegezés eltérése a bizottság forszírozott munkája miatt történt meg. Az összeférhe­| tetlenségre vonatkozólag már a fővárosi törvény sem kielégítő. Meg kellene állapítani, hogy a já­tékkaszinó tagjai ne kerülhesse­nek be a törvényhatóságokba. Györki megállapításaival kapcso­latban kijelenti, hogy a szocialis­ták kétszínű politikát folytatnak. Elvben mindig elitélik a kom­munistákat, konkrét esetekben azonban nem. Most azt kívánják, | hogy a kommunizmus miatt el­itélteknek adják meg a választó­jogot. Kérdi, miért azonosítják magukat a kommunistákkal. Almássy elnök felszólítja a szónokot, hogy egy párt megítélé­sénél tartózkodjék a személyes jellegű megállapításoktól. Györki Imre : Nem mind voltak kommunisták. Petrovácz: Kéri, hogy a minisz­ter Györki kivánságát ne vegye figyelembe. Budai Dezső hangoztatja, hogy a javaslat nem tükrözi vissza a bizottság határozatát. Szerinte szi­gorítani kellene a szöveget és a kijárásokat az ügyvédek számára is lehetetlenné kell tenni. Kéri, hogy a szakaszt utasítsák vissza a bizottsághoz. Reorganizálják a szerb közigazgatást Belgrád, április- 18. A jugoszláv belügyminisztérium elkészítette a közigazgatás reorganizálásáról szó­ló törvényjavaslatot. A javaslat adataiból kiderül, hogy az egész délszláv államban 7 ezer közigaz­gatási tisztviselő van, akik közül csak 900-an végeztek egyetemet. Sok helyütt a főszolgabiróknak és járási főnököknek még középisko­lai végzettségük sincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom