Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-17 / 86. szám

SfiKESHKailffl KOftUMTV békéscsa ba, 1929 április 17 Harisnya üesztyü Nyakkendő | Uri és női fehérnemű I ESCHER -NEL KALAPUJDONSAGOK ANDRASSY-UT 7 A miniszter megszo­rította a jegyzői magánmunkálatokat (A Közlöny eredeti tudósitása.) A belügyminiszter egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a jegyzői magánmunkálatok közül még ha azok a község szervezési szabályrendeletében meg is van­nak engedve, kiveendők a marha­levelek kiállítása, irányítása és át­írása, anyakönyvi kivonatok kiál­lítása, családi értesítő hitelesítése és cselédkönyvek kiállítása. Ezen munkálatok a jegyzők hi­vatalos kötelességét képezik és az utánuk szedett dijak a község pénztárát illetik, tehát ezen jöve­delmek után a jegyzők kártalaní­tásra nem tarthatnak igényt. Ki­mondotta a belügyminiszter azt is, hogy a leltározási munkálatok után fizetett összegek az eljáró községi alkalmazottakat illeti ugyan, azonban azoknak a megváltását, vagy általányozását azért se en­gedi meg, mert a leltározás hely­színi kiszállással áll kapcsolatban s igy az esetenkénti dijazás elma­radása magának a munkának el­végzésére hatna bénitólag. Csorváson nem volt influenza (A Közlöny eredeti tudósitása.) Csorvás községben a mostani in­fluenza-járvány során kifejezetten egy influenzás eset sem fordult elő. A községben a halálozási arány is nagyon kedvező, amit igazol az a körülmény, hogy ezelőtt 28 év­vel, midőn a jelenlegi községi or­vos Csorvásra jött, az akkor még 5000 lakost számláló községben évenként 180—200 haláleset volt, mig most, midőn a község már 7000 lakossal bir, ez a szám mult évben 110-re csökkent. Ennek a kedvező körülménynek az a magyarázata, hogy a község magasan fekszik a tenger szine felett, ivóvize igen jó, a pincék­ben talajvíz soha sincs és hozzá­járul a kedvező egészségi viszo­nyokhoz az a körülmény is, hogy az utcák 16 méter szélesek és a beltelkek legalább 300 négyszögöl szélesek. Palesztinában (Filmbemutató.) A Pro Palesztjna helyi Szövet­ség rendezésében az Apolló Moz­gószinház hétfőn mutatta be a „Tavasz Palesztinában" cimü 2000 méteres filmet. A film nem tendenciózus és nincs propagandajellege sem, ha­nem változatos és színpompás ve­títésben tárja fel a Szentföldön folyó óriási építőmunkát. Szemlél­tetően mutatja be a néhány évvel ezelőtt még mérges gázokat lehelő mocsarakat, amelyeknek lecsapo­lása után egy virágzó város alap­köveit rakták le. A fejlődés óriási léptekkel halad a tropikus égöv alatt, Jaffában egy modern egye­temi épület, számtalan középiskola áll a kultura szolgálatában, telje­sen modern felszereléssel. Az iro­dalom virágzó, a zenei kultura fejlett. Láttuk Madách „Ember tragédiájának" az amfiteátrumban való bemutatását; szabadtéren Beethoven szimfóniájának inter­pretálását hatalmas, lelkes közön­ség előtt. Petőfi, Ady-versek sike­res átültetésban a versrajongók sokezernyi táborát sorakoztatják a magyar kultura szolgálatában. Majd ismét más változatot mutat a film : a bevándoroltak nehéz ve­rejtékes és fáradságos munkáját, a kövek törését, útépítést, verejté­kes földművelést. Gyönyörű virá­gos kertek Kelet minden dus illa­tát szinte egyetlen virágkehelybe szorítják. A higiénia a legfejlettebb, a kórházak tökéletesen berende­zettek és érdekes a Vöröskereszt statisztikája, amely szerint Palesz­tinában a legkisebb a gyermek­halandóság. Az ipar és a gyü­mölcstermelés a legmagasabb ní­vón áll és például a narancs­export — a Jaffa narancs — na­gyon keresett kereskedelmi cikk. A filmet Lederer I. budapesti előadó félórás előadása egészí­tette ki, amivel a film hézagait is­mertette zajos siker mellett. Al­kalmi prológot Grünfeld Magda szavalt, mig Bárány Sándor Zsol­tár Jeruzsálem előtt c. Patay-ver­set interpretálta nagy művészettel és nemes páthosszal. A film bemutatása telt házat vonzott. Farkas József. Jóváhagyta a miniszter a vármegye közúti költségvetését 10 százalék az útadó kivetési kulcsa — A hozzájárulás befizetése nélkül nincs útépítés (A Közlöny eredeti tudósitása.) A vármegye 1929. évi közúti költ­ségvetését a kereskedelemügyi mi­niszter felülbírálván, a törvényha­tósági bizottságnak e tárgyban ho­zott határozatát teljes egészében jóváhagyta. Ezek szerint a törvényhatósági útadó kivetési kulcsát 10Vo-ban állapította meg, amelynek alapjául az 1929. évet illetőleg az ezen évi földadó és házadó, továbbá a tár­sulati adó és 5 százalékos kulcs mellett kiszámított eszményi kere­seti adó és végül a tantiemadó szolgálnak. A községi közmunka váltságárát kézi napszám után 2 pengőben, egy igavonó állat után 7 pengőben állapította meg ugy, amint azt a törvényhatósági bizott­ság kérte. A géperejű járómüvek után szolgáltatandó minden egyes napszám váltságárát egy igás nap­szám váltságárával egyenlő összeg­ben, vagyis 7 pengőben szabta meg. A községi közmunkából a vármegyét 70, a községeket 30 százalék illeti. Végérvényesen meg­állapította a miniszter, hogy a vár­Bevétel Kiadás Egyenleg 5.059.219 P 5.036.573 P 2.646 P. Héma botrány a vigadóbeli miivészest körül A vendégszereplő fővárosi művészek nemcsak fellépti dijat nem kaptak, hanem összes költségeiket maguk­nak kellett viselniök (A Közlöny eredeti tudósitása.) Vasárnap este zajlott le a Vigadó­ban az a „müvészest", amelyre a budapesti vagy hova való ren­dezőség csupa érdemes, azonban teljességgel ismeretlen nevü mű­vészgárdát hozott le Békéscsa­bára. Ez nem lett volna baj, ha történetesen Biceréről van szó. Békéscsaba hangversenyekre járó műértő közönsége azonban már a nívónak arra a magaslatára ér­kezett el, ahol első feltétel a sze­replő művészek részéről némi beérkezettség, ha ugyan nem a világhírnév. Ennek a körülménynek figyel­men kivül hagyásával rendezték meg a hangversenyt, ami aztán kinos, bár néma botrányhoz ve­zetett. A müvészestélyre ugyanis any­nyi publikum gyűlt össze, hogy az összes bevétel a pénztárban kitett 8, mondd és ird : nyolc pen­gőt. Előzően befolyt ugyan körül­belül 1800 pengő, ezt azonban a másutt rendezett hasonló esték különféle kiadásának rendezésére fordították az élelmes rendezők. Ennek az 1800 pengőnek begyü­lése külön cikket érdemelne, ha kellő megvilágításban és részlete­sen ismertetni akarnók. Itt csak annyit, hogy a gyűjtés alispáni engedéllyel, egyenruhás tűzoltó megyében 224.563 km. kiépített, 92.835 km. kiépítetlen, összesen tehát 317.398 km. törvényhatósági ut van. A 649.470 km. hosszúságú községi közlekedési (vicinális) köz­utból mindössze 82.844 km. van kiépítve, a többi földút. A kereskedelemügyi miniszter rendeletében újból és nyomatéko- 1 san figyelmezteti a vármegyét, hogy azok az útépítések, amelyek köz­ségi hozzájárulással létesülnek, csak akkor hajthatók végre, ha az érdekeltek a hozzájárulást a vár­megyei közúti alapba befizették. Figyelmezteti azonban a községe­ket, hogy a befizetés csak akkor történhetik meg, hogy ha a köz­ségek az arra szolgáló összeget a fennálló törvényes rendelkezések értelmében megszavazták és azt a felsőbb hatóság is jóváhagyta. A vármegyei 1929. évi közúti költség­előirányzat mérlege a miniszteri rendet szerint a következő : kíséretében történt, tűzoltói cé­lokra, amiből csak az volt bizo­nyos, hogy az önkéntes tűzoltók felszerelésére mindössze 25 szá­zalékot szolgáltattak be. A többi­vel a másutt rendezett művész­esték deficitjeit és a rendezőség saját költségeit hozták rendbe. A kasszában tehát összesen 8 pengő volt, Ebből kellett volna kifizetni a fővárosból leutazott öt­hat művész útiköltségeit, szálló­és kocsikiadásait, ellátását és fel­lépti diját. Ezenkívül a terem­használati, a takarítási, a világí­tási költségeket, valamint a vigal­mi adót. Józan emberi számítás szerint azonban a nyolc pengőből az itt felsorolt sok-sokféle köte­lezettség közül egyetlen egyre sem futotta volna. Ezt átlátta a rendezőség is és leg­ott kapkodni kezdett fühöz-fához, hogy valahogy elejét vegye a za­jos botránynak. Akadt is megértő egyén, aki a segítséget nem ta­gadta meg a zátonyra jutott ren­dezőségtől s ez Lehóczky László tűzoltóparancsnok volt. A helyzet gyors felismerésével azonnal in­tézkedett : az önkéntes tűzoltók által bevételezett 25 százalékból azonnal kifizette a vigalmi adót, a teremdijat, a világítási és taka­rítási költségeket. Sajnos, a Békés­csabára utaztatott művészgárda fellépési dijait, útiköltségeit és el­látási dijait már nem tudta meg­téríteni, annál az egyszerű oknál fogva, mert az eddig teljesített fizetések a tűzoltók javára befolyt összeget teljesen felemésztették. A budapesti művészek íehát egy vörös fillért sem kaptak. Nemcsak honoráriumot nem, hanem összes készkiadásaik megtéritéséül sem. A békéscsabai kirándulást igy te­hát mind a saját költségükön tet­ték meg és mint kéjutazást köny­velhetik el... Ha a dolog kedélyes oldalától eltekintünk, komoly és komor kér­dőjel görbül elénkbe : hogyan és miképp volt lehetséges, hogy ez az eset itt megtörténhetett? Hogyan történhetett meg az, hogy a biztos sikertelenség összes jeleivel ke­csegtető müvészestély megrende­zését akár szép szóval, akár erő­szakkal az arra hivatott hatóságok meg nem akadályozták ? Mert igy sokszoros méltányta­lanság történt ; a szereplő művé­szek nem kerestek egy fillért sem, sőt a saját pénzükön rándultak le Békéscsabára ; a közönség a ren­geteg pénzéért nem élvezett sem­mit ; a tűzoltók pedig a bevételből egy fillérrel sem részesültek, mert hiszen azt az utolsó fillérig vissza­adták. Felelős valaki mindezért ? Egy magyar pilóta át akarja repülni az óceánt Páris, ápr. 16. Kuschner József magyar pilóta, mihelyt kedvező időjárási jelentéseket kap, megkí­sérli az óceán átrepülését. Utjának végcélja Newyork lesz. Kuschner a napokban 36 órás próbarepülést végzett teljes sikerrel. A magyar pilóta óceáni utja előtt még egy próbarepülést szándékszik végezni 30 órás időtartammal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom