Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-17 / 86. szám

SfiKESHKailffl KOftUMTV békéscsa ba, 1929 április 17 Harisnya üesztyü Nyakkendő | Uri és női fehérnemű I ESCHER -NEL KALAPUJDONSAGOK ANDRASSY-UT 7 A miniszter megszorította a jegyzői magánmunkálatokat (A Közlöny eredeti tudósitása.) A belügyminiszter egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a jegyzői magánmunkálatok közül még ha azok a község szervezési szabályrendeletében meg is vannak engedve, kiveendők a marhalevelek kiállítása, irányítása és átírása, anyakönyvi kivonatok kiállítása, családi értesítő hitelesítése és cselédkönyvek kiállítása. Ezen munkálatok a jegyzők hivatalos kötelességét képezik és az utánuk szedett dijak a község pénztárát illetik, tehát ezen jövedelmek után a jegyzők kártalanításra nem tarthatnak igényt. Kimondotta a belügyminiszter azt is, hogy a leltározási munkálatok után fizetett összegek az eljáró községi alkalmazottakat illeti ugyan, azonban azoknak a megváltását, vagy általányozását azért se engedi meg, mert a leltározás helyszíni kiszállással áll kapcsolatban s igy az esetenkénti dijazás elmaradása magának a munkának elvégzésére hatna bénitólag. Csorváson nem volt influenza (A Közlöny eredeti tudósitása.) Csorvás községben a mostani influenza-járvány során kifejezetten egy influenzás eset sem fordult elő. A községben a halálozási arány is nagyon kedvező, amit igazol az a körülmény, hogy ezelőtt 28 évvel, midőn a jelenlegi községi orvos Csorvásra jött, az akkor még 5000 lakost számláló községben évenként 180—200 haláleset volt, mig most, midőn a község már 7000 lakossal bir, ez a szám mult évben 110-re csökkent. Ennek a kedvező körülménynek az a magyarázata, hogy a község magasan fekszik a tenger szine felett, ivóvize igen jó, a pincékben talajvíz soha sincs és hozzájárul a kedvező egészségi viszonyokhoz az a körülmény is, hogy az utcák 16 méter szélesek és a beltelkek legalább 300 négyszögöl szélesek. Palesztinában (Filmbemutató.) A Pro Palesztjna helyi Szövetség rendezésében az Apolló Mozgószinház hétfőn mutatta be a „Tavasz Palesztinában" cimü 2000 méteres filmet. A film nem tendenciózus és nincs propagandajellege sem, hanem változatos és színpompás vetítésben tárja fel a Szentföldön folyó óriási építőmunkát. Szemléltetően mutatja be a néhány évvel ezelőtt még mérges gázokat lehelő mocsarakat, amelyeknek lecsapolása után egy virágzó város alapköveit rakták le. A fejlődés óriási léptekkel halad a tropikus égöv alatt, Jaffában egy modern egyetemi épület, számtalan középiskola áll a kultura szolgálatában, teljesen modern felszereléssel. Az irodalom virágzó, a zenei kultura fejlett. Láttuk Madách „Ember tragédiájának" az amfiteátrumban való bemutatását; szabadtéren Beethoven szimfóniájának interpretálását hatalmas, lelkes közönség előtt. Petőfi, Ady-versek sikeres átültetésban a versrajongók sokezernyi táborát sorakoztatják a magyar kultura szolgálatában. Majd ismét más változatot mutat a film : a bevándoroltak nehéz verejtékes és fáradságos munkáját, a kövek törését, útépítést, verejtékes földművelést. Gyönyörű virágos kertek Kelet minden dus illatát szinte egyetlen virágkehelybe szorítják. A higiénia a legfejlettebb, a kórházak tökéletesen berendezettek és érdekes a Vöröskereszt statisztikája, amely szerint Palesztinában a legkisebb a gyermekhalandóság. Az ipar és a gyümölcstermelés a legmagasabb nívón áll és például a narancsexport — a Jaffa narancs — nagyon keresett kereskedelmi cikk. A filmet Lederer I. budapesti előadó félórás előadása egészítette ki, amivel a film hézagait ismertette zajos siker mellett. Alkalmi prológot Grünfeld Magda szavalt, mig Bárány Sándor Zsoltár Jeruzsálem előtt c. Patay-verset interpretálta nagy művészettel és nemes páthosszal. A film bemutatása telt házat vonzott. Farkas József. Jóváhagyta a miniszter a vármegye közúti költségvetését 10 százalék az útadó kivetési kulcsa — A hozzájárulás befizetése nélkül nincs útépítés (A Közlöny eredeti tudósitása.) A vármegye 1929. évi közúti költségvetését a kereskedelemügyi miniszter felülbírálván, a törvényhatósági bizottságnak e tárgyban hozott határozatát teljes egészében jóváhagyta. Ezek szerint a törvényhatósági útadó kivetési kulcsát 10Vo-ban állapította meg, amelynek alapjául az 1929. évet illetőleg az ezen évi földadó és házadó, továbbá a társulati adó és 5 százalékos kulcs mellett kiszámított eszményi kereseti adó és végül a tantiemadó szolgálnak. A községi közmunka váltságárát kézi napszám után 2 pengőben, egy igavonó állat után 7 pengőben állapította meg ugy, amint azt a törvényhatósági bizottság kérte. A géperejű járómüvek után szolgáltatandó minden egyes napszám váltságárát egy igás napszám váltságárával egyenlő összegben, vagyis 7 pengőben szabta meg. A községi közmunkából a vármegyét 70, a községeket 30 százalék illeti. Végérvényesen megállapította a miniszter, hogy a várBevétel Kiadás Egyenleg 5.059.219 P 5.036.573 P 2.646 P. Héma botrány a vigadóbeli miivészest körül A vendégszereplő fővárosi művészek nemcsak fellépti dijat nem kaptak, hanem összes költségeiket maguknak kellett viselniök (A Közlöny eredeti tudósitása.) Vasárnap este zajlott le a Vigadóban az a „müvészest", amelyre a budapesti vagy hova való rendezőség csupa érdemes, azonban teljességgel ismeretlen nevü művészgárdát hozott le Békéscsabára. Ez nem lett volna baj, ha történetesen Biceréről van szó. Békéscsaba hangversenyekre járó műértő közönsége azonban már a nívónak arra a magaslatára érkezett el, ahol első feltétel a szereplő művészek részéről némi beérkezettség, ha ugyan nem a világhírnév. Ennek a körülménynek figyelmen kivül hagyásával rendezték meg a hangversenyt, ami aztán kinos, bár néma botrányhoz vezetett. A müvészestélyre ugyanis anynyi publikum gyűlt össze, hogy az összes bevétel a pénztárban kitett 8, mondd és ird : nyolc pengőt. Előzően befolyt ugyan körülbelül 1800 pengő, ezt azonban a másutt rendezett hasonló esték különféle kiadásának rendezésére fordították az élelmes rendezők. Ennek az 1800 pengőnek begyülése külön cikket érdemelne, ha kellő megvilágításban és részletesen ismertetni akarnók. Itt csak annyit, hogy a gyűjtés alispáni engedéllyel, egyenruhás tűzoltó megyében 224.563 km. kiépített, 92.835 km. kiépítetlen, összesen tehát 317.398 km. törvényhatósági ut van. A 649.470 km. hosszúságú községi közlekedési (vicinális) közutból mindössze 82.844 km. van kiépítve, a többi földút. A kereskedelemügyi miniszter rendeletében újból és nyomatéko- 1 san figyelmezteti a vármegyét, hogy azok az útépítések, amelyek községi hozzájárulással létesülnek, csak akkor hajthatók végre, ha az érdekeltek a hozzájárulást a vármegyei közúti alapba befizették. Figyelmezteti azonban a községeket, hogy a befizetés csak akkor történhetik meg, hogy ha a községek az arra szolgáló összeget a fennálló törvényes rendelkezések értelmében megszavazták és azt a felsőbb hatóság is jóváhagyta. A vármegyei 1929. évi közúti költségelőirányzat mérlege a miniszteri rendet szerint a következő : kíséretében történt, tűzoltói célokra, amiből csak az volt bizonyos, hogy az önkéntes tűzoltók felszerelésére mindössze 25 százalékot szolgáltattak be. A többivel a másutt rendezett művészesték deficitjeit és a rendezőség saját költségeit hozták rendbe. A kasszában tehát összesen 8 pengő volt, Ebből kellett volna kifizetni a fővárosból leutazott öthat művész útiköltségeit, szállóés kocsikiadásait, ellátását és fellépti diját. Ezenkívül a teremhasználati, a takarítási, a világítási költségeket, valamint a vigalmi adót. Józan emberi számítás szerint azonban a nyolc pengőből az itt felsorolt sok-sokféle kötelezettség közül egyetlen egyre sem futotta volna. Ezt átlátta a rendezőség is és legott kapkodni kezdett fühöz-fához, hogy valahogy elejét vegye a zajos botránynak. Akadt is megértő egyén, aki a segítséget nem tagadta meg a zátonyra jutott rendezőségtől s ez Lehóczky László tűzoltóparancsnok volt. A helyzet gyors felismerésével azonnal intézkedett : az önkéntes tűzoltók által bevételezett 25 százalékból azonnal kifizette a vigalmi adót, a teremdijat, a világítási és takarítási költségeket. Sajnos, a Békéscsabára utaztatott művészgárda fellépési dijait, útiköltségeit és ellátási dijait már nem tudta megtéríteni, annál az egyszerű oknál fogva, mert az eddig teljesített fizetések a tűzoltók javára befolyt összeget teljesen felemésztették. A budapesti művészek íehát egy vörös fillért sem kaptak. Nemcsak honoráriumot nem, hanem összes készkiadásaik megtéritéséül sem. A békéscsabai kirándulást igy tehát mind a saját költségükön tették meg és mint kéjutazást könyvelhetik el... Ha a dolog kedélyes oldalától eltekintünk, komoly és komor kérdőjel görbül elénkbe : hogyan és miképp volt lehetséges, hogy ez az eset itt megtörténhetett? Hogyan történhetett meg az, hogy a biztos sikertelenség összes jeleivel kecsegtető müvészestély megrendezését akár szép szóval, akár erőszakkal az arra hivatott hatóságok meg nem akadályozták ? Mert igy sokszoros méltánytalanság történt ; a szereplő művészek nem kerestek egy fillért sem, sőt a saját pénzükön rándultak le Békéscsabára ; a közönség a rengeteg pénzéért nem élvezett semmit ; a tűzoltók pedig a bevételből egy fillérrel sem részesültek, mert hiszen azt az utolsó fillérig visszaadták. Felelős valaki mindezért ? Egy magyar pilóta át akarja repülni az óceánt Páris, ápr. 16. Kuschner József magyar pilóta, mihelyt kedvező időjárási jelentéseket kap, megkísérli az óceán átrepülését. Utjának végcélja Newyork lesz. Kuschner a napokban 36 órás próbarepülést végzett teljes sikerrel. A magyar pilóta óceáni utja előtt még egy próbarepülést szándékszik végezni 30 órás időtartammal.