Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-17 / 86. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 április 17. Szerda 56-ik évfolyam, 86-ik szám EOZLONT Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negvedávre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. irrtiifiAi>W W^infii í Wi Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II.. Ferenc József-tér 20. szám alatt — Hirdetés díjszabás szerint. Húszezer pengő Ezt a mindenképpen tekintélyes és jelentős összeget adományozta egy gazdag magyar ur a hírlapírók nyugdíjintézetének. Nemes és uri gesztus ez, amely rövid pár hét alatt már másodszor ismétlődik nálunk. Másodszor jut az eszükbe a mérhetetlen vagyonok birtokosainak, hogy az újságírót, aki a köznek mindig szegény, de azért lelkes harcosa és aki önzetlenül segit tolni, érvényesülni és felemelkedni az önmagukat felfuvó nagyságokat is, öregségére megmentsék a nyomortól és a koldulástól. A magyar társadalom bizonyos rétegeinél — ugy látszik — tért kezd hódítani annak felismerése, hogy a sajtó munkásainak lelkét meg kell szabadítani attól -a sötét és kétségbeejtő lidércnyomástól, ami egy emberöltőn át végzett idegölő és verejtékes, de mindig becsületes munka után a bizonytalan öregség képében riad szemközt velük. Gazdag emberek kezdenek tisztában lenni azzal, hogy a társadalomnak a szó szoros értelmében veit kötelessége gondoskodni azokról, akik őérette véreznek el és mialatt a mások érdekeinek szolgálatában soha sincsen módjuk nem vagyont, de biztos öregséget sem szerezni, gondoskodjanak róluk azok, akiknek vagyongyűjtését, előmenetelét, érvényesülését, felkapaszkodását évtizedeken keresztül segítették. Ez a felismerés szerencsére kezd mindjobban tért hódítani, azzal arányban, hogy a hírlapírói pálya kezd tisztes és megbecsült foglalkozás lenni, szemben azzal a korábbi felfogással, hogy erre a pályára jó volt mindenki, aki a nevét le tudta irni, egyébként pedig megkövetelték és elvárták, hogy az újságíró egzotikum legyen. Bohém, cigányéletü, rendetlen ruháju, rendezetlen anyagi viszonyú, korcsmák és kávéházak törzslakója. A romantikával bőven nyakonlöttyentett ez az ősi ujságirótipus szerencsére már majdnem teljesen kiveszett és innen van az, hogy a hirlapirás mind több tudást és műveltséget követelő pályáján ma már csak komoly és rátermett egyének helyezkednek el, ami viszont önmagától értetődően a társadalom megbecsülését és tiszteletét eredményezi. Ez a tisztelet és becsülés, ami a pálya fontosságának és komolyságának jár ki, eredményezi ezeket a nagyszerű adományokat, amelyekkel a vagyonok urai az ujságirótársadalom tagjainak öregségét biztosítani igyekeznek. Nem más ez, mint elismerése annak az építőmunkának, amit a sajtó a nemzet és annak minden tagja érdekében végez és amelynek hasznát és hatását az államnak minden egyes polgára tapasztalhatja magán. Amilyen felemelő és örvendetes jelenség az ilyen nagylelkű adományok szaporodása, még mindig nem nyilvánul meg abban a mértékben, amelyben a sajtó óriási munkája után elvárható. Még mindig fehér hollók az ilyen önzetlen szivek, az ilyen megértő lelkek. Még mindig szivesebben látják a milliók urai vagy az egyéb vagyonosok, ha a nagybankókat izzó kártyacsatókban adhatják le, hitványka kis nőkre költhetik, pezsgős, cigányos dőzsölésekre pazarolhatják. Ezek fölényesen legyintenek az újságíró munkájára, amely csak addig becses és keresett nekik, amig óvja a vagyonukat, tolja őket az érvényesülés szamárlétráján, védi az érdekeiket és elhallgatja az elhallgatnivalóikat. (h. r.) Nlaniu javaslatokat készíttet a kisebbségi nyelvek használatáról A kormány politikáját a kisebbségi jogok betartására akarja alapozni Bukarest, április 16. Tegnap Bukarestben Maniu miniszterelnök elnöklésével miniszteri értekezlet volt, amelyen a kisebbségi kérdéseket tárgyalták. A vallás- és közoktatásügyi miniszter jelentést tett azokról a szubvencionális kérelmekről, amelyeket az egyházi iskolák nyújtottak be. A miniszteri értekezlet elhatározta, hogy a kormány politikájának a kisebbségi ügyekben a gyulafehérvári határozatok értelmében és az alkotmányban meghatározott szerződések tiszteletben tartásán kell alapulnia. A kisebbségek kívánságainak gyakorlati keresztülvitelének, valamint az azonnali keresztülvitel lehetőségének megállapítása céljából a miniszteri értekezlet elhatározta, hogy 1. jelentést kér a pénzügyminisztertől a kisebbségeknek adandó első szubvenciókról, 2. jelentést kér a közoktatásügyi minisztertől azokról a panaszokról, amelyeket kisebbségi állami iskolák, valamint a kisebbségi nyelvek oktatása ügyében benyújtottak, 3. a vallásügyi miniszter utján tanulmányozni fogják a kisebbségi vallás sérelmeit. A kisebbségek jogosult képviselői be fogják terjeszteni a jelenleg bái mely néven élvezett állami szubvenciók részletes listáját. Továbbá fontos felállítást mindazokról, melyekre a kisebbségi vallásnak szüksége van. Végül saját követelésük részletezését. A miniszterelnök kéri a minisztereket, hogy a következő értekezleten nyújtsanak be javaslatokat a kisebbségi nyelveknek a közigazgatásban való használatáról és a kisebbségek gazdasági és társadalmi serelmeiről. Egyetemi alapítvány letételére szólították fel a várost 32.000 pengőért örök időkre négy ágyat kapna a váa debreceni egyetem diákenternátusán ros (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Dunáninneni Városok Kulturális Szövetsége ma érdekes megkeresést intézett Békéscsaba város polgármesteri hivatalához. A hosszu irat részletesen ismerteti azt a tervet, amely szerint a debreceni egyetemmel kapcsolatosan nagyszabású internátust szándékoznak létesíteni, amelyben az egyetemi hallgatók nemcsak a mindennapi ellátásukat fogják megkapni a legminimálisabb ellenérték mellett, hanem más szolgáltatásokat is. És pedig : a nyugati kulturnyelveket megfelelő nyelvmesterek utján elsajátíthatják, ezenkívül a testnevelésről és a nemes szórakozásokról is kellően gondoskodni fognak. Az internátus 100 ággyal készül és mivel az épület épitési költségei mintegy nyolcmillió pengőt tesznek ki, ezt a költséget a 100 ágy eladása révén szándékoznak megszerezni. Egy-égy ágy ezek szerin 8000 pengőbe tog kerülni. Ezt a 8000 pengős ágyalapitványi költséget a tervezet szerint az egyes városoktól, esetleg testületektől, vagy magánosoktól lehetne legcélszerűbben megszerezni. A városok a falaik közül kikerült és a debreceni egyetemen tanuló egyetemi hallgatók részére örök alapítványul megszerezhetnek ilyen ágyakat, amelyeket azután az idők végezetéig a város mint a kizárólagos tulajdonát adhat annak a diáknak, amelyiknek akar. Az ágyankénti 8000 pengőt a városoknak jogukban áll tíz évi, egyenlő részletben lefizetni. Békéscsabát illetően a tervet összeállítók szerint négy alapítványi ágyat ajánlottak fel, ami öszszesen 32.000 pengőt tesz ki. Ez tíz év alatt volna kifizetendő. A Városok Kulturális Szövetsége arra kéri a polgármesteri hivatalt, hogy az ügyben sürgős döntést hozasson a város képviselőtestülete által, hogy az építkezéseket már ne sokáig kelljen elodázni. Csongrádmegye akciója tanyai utak épitésére (A Közlöny eredeti tudósitása.) Csongrádvármegye törvényhatósága országos mozgalmat indított a tanyai utak építése ügyében. A törvényhatóság határozatának indokolásában — nagyon terjedelmesen — rámutat arra, hogy alig van az Alföld közgazdasági életének fontosabb problémája, mint a külterületi fontosabb utvonalak kiépítése. A tanyai külterületek helyzetének javítása elsősorban attól függ, hogy a nagykiterjedésű tanyavilág ellátható-e járható utakkal és megszüntethető-e az a mai elmaradott állapot, hogy a tanyák jó része az év egy részében a sártengerek és a járhatatlan utak miatt a lakott helyektől, a központtól, a vasúti állomásoktól hermetice el van zárva. A felirat szerint a tanyai utak építésénél nincs égetőbb és fontosabb feladat nemcsak közigazgatási és közegészségügyi érdekből, hanem a többtermelés szempontjából is. Az utépitési költségeket a felirat ugy gondolja előteremteni, hogy annak egy részét a város, vagy község, másik részét pedig az érdekeltség viseli. A leghelyesebb aránynak azt tartaná, ha a város, vagy község a költség 40 százalékát, az érdekeltség szintén 40 százalékát viselné a költségeknek s az állam pedig az esetben, ha a 80 százalék biztosítva van, 20 százalék állami hozzájárulást folyósítana. Nagyobb csoport magyar képviselő utazik Rómába a pápához Budapest, április 16. A jövő hó közepén a képviselőház tagjainak egy nagyobb csoportja Rómába utazik, hogy a pápai állam viszszaállitása alkalmából tisztelgő látogatást tegyenek a pápánál, az olasz királynál és Mussolini miniszterelnöknél. A gondolatot Kray István báró vetette fel és Almásy László házelnöknél egy szükebbkörü értekezlet volt, amelyen az ut részleteit vitatták meg. Az eddigi tervek szerint mintegy 40 képviselő utazik Rómába. A csoportban nemcsak katolikus, hanem egyéb vallású képviselők is részt vehetnek, természetesen pártkülönbségre való tekintet nélkül minden jelentkezőt szívesen fogadnak. A csoport vezetőjének személyéről még nem történt döntés, de valószínűnek tartják, hogy maga Almássy László, a Ház elnöke fogja vezetni a magyar képviselőket.