Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-16 / 85. szám

Békéscsaba, 1929 április 16 utcai kut helyének megállapítására. Mint ismeretes, a kut eredetileg a Luther-utcai keresztezéshez terveztetett, felehbezés folytán azonban a törvényhatósági bizottság a közgyűlési határozatot feloldva, uj határozathozatalra utasította a város képviselőtestületét. Az állandó választmány azt javasolta, hogy a kutat a Tomory utcai keresztezésnél fúrják meg. Az állandó választmány javaslata ellen felszólalt Ádám Gusztáv műszaki tanácsos, aki a Lutherutcai keresztezést jelölte meg, mint hasonlíthatatlanul forgalmasabb pontot. Bohus M. János a Tomory-utcai kereszteződés mellett tör lándzsát. Alapos érvelése szerint a Tomoryutca mellett szól az a körülmény, hogy az ottani utcák esős időben sártengerben úsznak, azokba lajttal behajtani teljesen lehetetlen. Különben is az ottani környék lakossága úgyszólván kivétel nélkül kis polgárokból, szegény munkásnépből áll, akiknek nem áll módjukban cseléddel hozatni vizet s a víznek messziről való hordása révén igen érzékenyen károsodhatnak keresetükben is. Kéri az állandó választány javaslatának elfogadását. Gyöngyösi János dr. térképről mutatja ki a Tomory-utcai elhelyezés indokolt voltát, mert itt sokkal inkább van szükség a kútra, mint a másik körletben, ahol 3 kut is van. Ha pedig a viz elvezetéséről szó lehet, akkor semmi akadálya annak, hogy a kutat fúrják meg a Tomory-utcánál s ha szükség van rá, vezessék aztán a Luther-utcáig. Kucsera János is a Tomory-utca mellett foglal állást. Medovarszky Mátyás dr. szavazásra teszi fel a kérdést, melyből óriási többséggel a Tomory-utcaiak kerültek ki győztesként. Ügyvédek csatája a kövezetvám körül Francziszky Lajos dr. ismerteti ezután a kövezetvám szedésének ügyét. Mint ismeretes, a város törvényadta jogánál fogva a bébéscsabai állomáson feladott és odaérkező áruk után kövezetvámot szedet. Ez ellen néhány vállalatunk tiltakozott, sőt az eddig szedett vámok visszatérítését követelte. A város ekkor megalakította a kövezetvámbizottságot, mely tárgyalásokat kezdett az érdekeltekkel s több tárgyalás után végre megállapodott egy egyezségben. Az állandó választmány azonban csak részben fogadta el a bizottság javaslatát, amennyiben sokkal magasabban állapította meg a vámkötelezettségeket, mint a bizottság, azzal az indokolással, hogy amennyiben a közgyűlés a bizottság javaslatát fogadná el, ugy a költségvetés felborulna, mert abba a képviselőtestület 150 ezer pengőt vett fel e cimen, a bizottság pedig csak legfeljebb 100 ezer pengőt javasolt. Javaslatát azzal egészíti ki, hogy a vámsorompót elodázhatatlanul fel kell állítani. Szeberényi Zs. Lajos egyenlő elbánást követel s ennélfogva ellene van a vállalatokkal kötendő szerződéseknek. Forray Lajos dr. azt a kérdést veti fel, hogy joga van-e a városnak vámot szedni, vagy sem. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés még távolról sincs tisztázva, az állandó választmány javaslatát időszerűtlennek kell tartania. Indítványozza, hogy a képviselőtestület ne hozzon az ügyben határozatot. hanem bízza meg a vámbizottságot a tárgyalások további folytatásával. Szelner Antal furcsának tartja az állandó választmány javaslatát, mert a cél az volt, hogy egyezséget hozzon létre a kiküldött bizottság. Számtalan tárgyalás után az egvezség létre is jött s most azt kell látnia, hogy a bizottság munkájának eredményét az állandó választmány nem respektálta. Ezek után bajos lesz a bizottság tagjait további tárgyalásokra felhívni, mégis csatlakozik Forray dr. indítványához. Linder Károly dr. magyarázza ezután a kérdés körülményeit, hangoztatván, hogy alig lehetett más megoldást találni. Tardos Dezső dr. felszólalásában az ügyészt is aposztrofálta, amiből kettejük között szellemes, de éles szóharc keletkezett. Kvasz György dr. kimutatta, hogy a városnak alig van joga a vámszedésre. Weisz Frigyes dr. szerint az ujabb tárgyalás kezdése gvengeségre vall. amit az érdekeltek ki fognak használni. Nézete szerint leghelyesebb, ha a biróság dönt az ügyben. Aradszky György az állandóválasztmány javaslata mellett szólalt fel, majd a főjegyző szavazásra tette fel az ügyet. A képviselőtestület fölényes többséggel az állandó választmányi javaslatot fogadta el. Az üzletek bérbeadásának ügye Hosszabb ideig tartó, néha szenvedelmes tárgyalás közben került szőnyegre a városi üzletek bérbeadásának ügye. Zahorán Pál gazdasági intéző felolvasta az egyes üzlethelyiségekre beérkezett ajánlatokat, amelyeket pár nappal ezelőtt lapunkban már részletesen ismertettünk. Ezrével kérik a budapesti Nemzetközi Másár kedvezményes vásárigazolványait A tárgyhoz igen sok hozzászólás történt. Lepény János az egyes üzletbérek arányosítását kivánja és a Karácsonyiénál a lakást különválasztani az üzlettől. Román Pál javasolja, szólítsák fel Karácsonyit, hogy ha utóajánlatot tesz, őt fogják elsőségben részesíteni. — Könyves T. Kálmán Karácsonyi érdemeit kéri tekintetbe venni a lakás lakhatóvá tétele terén. — Aradszky György indítványozza, hogy a lakások ész üzletek külön legyenek kiadva. Pollák Arnold nem híve a bérek leszállításának. Kivánja, hogy az üzleteket adják oda a régi bérlőknak, de annyit fizettessenek velük, amit az üzletek megérnek. Ez a bér legyen az ajánlattevők által felajánlott legmagasabb bér. Szeberényi Zs. Lajos dr. Karácsonyi részére némi ármérséklést kér. Szelner Antal arról szólt, hogy csak egy idegen ajánlattevő volt, az is azonban megbánta már a tettét. Tardos Dezső dr. és Herzog Henrik dr. rövid hozzászólása után a közgyűlés az üzleteket mind a régi bérlőknek adta ki továbbra is bérbe, kivéve az Odzé Ignác-félét. amelyet Gyöngyösi János dr. 2700 pengős ajánlatával szemben Wénich Lajosnak adtak oda, évi 3500 pengőért. Leventesporttér, gyógyszertár ügy Az elemi lőtér területének leventesporttér céljaira való átengedését a közgvülés nem teljesítette, mert mindaddig, mig szerződésileg nincs biztosítva más terület, erre szükség van. A lőteret azonban használatra átengedik a leventéknek. A kórházi ápolószemélyzet fizetését fejenként és havonként 5 pengővel javították meg. Berthóty István dr.-nak betegség címén hat hónapi szabadságot engedélyezett a közgyűlés. Nem teljesítette a közgyűlés a (A Közlöny eredeti tudósítása.) Három hét múlva, május 4-én kezdődik a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelynek nagy kedvezményeket biztosító vásárigazolványait naponta már most is ezrével kéri a vidéki közönség. Azoknak tájékoztatására, akik a vásár ideje alatt — május 4-től 13-ig — Budapestre akarnak utazni, a következőket közöljük : A vasuti, vagy hajójegy kedvezmények igénybevételére kizárólag a vásárigazolvány jogosít. A vásárigazolvány tulajdonosa a Budapestre váltott egészáru vasuti- vagy hajójeggyel és a vásáron lebélyegeztetett vásárigazolvánnyal ingyen utazhatik vissza a kiinduló állomásra. Akinek vásárigazolványa van, külön belépődíj lefizetése nélkül bármikor beléphet a vásár területére. A vásárigazolvány tulajdonosa kérheti, hogy Budapesten igényeinek megfelelő szállásról gondoskodjanak. A vásárigazolvány tulajdonosának teendőit egyébként az igazolványra nyomtatott tájékoztató közli. A vásárigazolvány névre szól s csak egy felnőtt személyre érvényes. Családtagoknak is külön igazolvány kell. A Vásárigazolvánnva! féláru vasuti jeggel 1929. április 29-én 0 óráló 1929. május 13-án 9 óráig lehet Budapestre indulni, 1929. május 4-én 16 órától 1929. május 18-án 24 óráig lehet Budapestről visszautazni. Féláru hajójeggyel április 29-én 0 órától május 13-án 12 óráig lehet Budapestre indulni, május 4-én 12 órától május 27-én 24 óráig lehet Budapestről visszautazni. A vásárigazolvány ára darabonként, illetve személyenként 3 pengő 20 fillér. Ezt az összeget vagy személyesen az igazolvány átvételekor kell lefizetni, vagy utánvéttel szedik be. A Vásárigazolványt Magyarországon egyszerű levélben, levelezőlapon, vagy személyesen a következő címektől lehet kérni 1. A Budapesti Nemzetközi Vásár irodájától Budapest, V., Alkotmány-u. 8. sz. 2. Valamennyi vidéki Kereskedelmi és Iparkamarától (Sopron, Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged. 3. Valamennyi általános ipartestülettől. 4. Az összes vidéki Kereskedelmi Csarnokoktól és Kereskedelmi Egyesületektől. 5. A menetjegyiroda és a Hálókocsi Társaság valamennyi kirendeltségétől és fiókjától. Magyar Iskolaszanatórium segély iránti kérelmét, mivel elsősorban a helybeli tüdőbetegek támogatása szükséges. Hugyecz Jánosnak, aki a város szolgálatában az autó pótkocsijáról leesett és sérülései következtében munkaképessége 30 százalékban csökkent, havi 50 pengő járadékot szavaztak meg. Teljesítették a Fürdő Kt. kérelmét a kútfúrásnál a vállalkozó által felhasznált csövek várost illető 7852 pengő árának részére leendő kiutalása iránt. Ezt az összeget szeptember 30-áig kell visszafizetni. A VI. kerületiek kérelmét egy gyógyszertár felállítása iránt, teljesítette a közgyűlés és kimondotta, hogy a felsőbb helyen Varga Antal gyógyszerészt javasolja a jog megadására. Pesthy Béla ezzel kapcsolatosan szükségét látja, hogy a nagyszámú vasutascsaFádra való tekintettel, az Andrássv-utnak a Rokkától a vasútig terjedő szakaszára is helyezzenek gyógyszertárat, amire Donner László dr. főorvos megmagyarázta, hogy ennek érdekében aláírásokat kell gyűjteni és azokkal a legközelebbi közgyűlés elé hozni az ügyet. Nem teljesítette a közgyűlés özv. Horváth Mátyásné kérelmét kövezési járulékának a város által való átvállalása iránt, Nóvák Erzsébet Jókai-utcui terjedékének árát pedig negyedévi részletekben, kamatmentesen való megfizetéssel engedélyezték. Végül a baraklakóknak megengedték, hogy május 1-éig benn lakhassanak, felmondásuknak november 1-éig való meghosszabbítását azonban nem teljesítette a közgyűlés. Miután a tárgysorozat ezzel kimerült, az elnöklő főjegyző a közgyűlést délután 1 órakor berekesztette. Stájer szocialisták és keresztényszocialisták véres összetűzése Knittelfeld, április 15. Amikor ma este 7 órakor a Heimwehrek átvonultak a városon, a szociáldemokrata népotthon helyisége előtt összeütközésre került a sor a Heimwehr és a szociáldemokraták között. A Heimwehrek közül hat ember megsebesült, köztük egy súlyosan. Az esemény a városban nagy izgalmat keltett. Az azonnal megerősített csendőrség a város több pontján megismétlődő csoportosulásokat szétoszlatta. Este 10 órakor a városban teljesen helyreállt a nyugalom. Feltalálták az elektromos szemet, amely 400 mérföldet belát Páris, április 15. Jenkins fiatal amerikai mérnök a lapok jelentése szerint olyan készüléket talált fel, amelynek segítségével a távolbalátás elvét katonai célokra is fel lehet használni. A fiatal mérnök repülőgépre alkalmazott elektromos szemmel oldotta meg a kérdést és készüléke lehetővé teszi, hogy az ellenséges vidéket mintegy 400 mérföldig menő zónában teljesen felkutassák és az erről készített képeket a földön elhelyezett felvevőállomásoknak leadják. Az amerikai szakértőkörök igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a találmánynak. 'Zürichben a magyar 90'52.5-el jegyezték. pengőt