Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-12 / 82. szám

Békéscsaba, 1929 április 12. k [ 56-ik évfolyam, 82-ik szám KESMEBYEI EOZLONT POLITSSC/li RSAP8LAP Előfizetési [.dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11.. Ferenc József-tér 20. szám alait — Hirdetés díjszabás szerint. Romániában feloszlatják az összes baloldali szervezeteket Bukarest, április 11. A temes­vári rendőrség a kommunista za­vargások ügyében már befejezte a nyomozást és 50 letartóztatottat állit elő az ügyészségre. A temes­vári zavargásokkal kapcsolatban Bukarest utcáin a kommunisták éjszaka plakátokat ragasztottak ki. A plakátokat a rendőrség eltávo­lította. Tegnap reggelre azonban ujabb plakátokat ragasztottak ki, amelyben vasárnapra nagygyű­lésre hivták egybe az országos szabadelvüpárt tagjait. A kormánv hozzájárult az összes baloldali szervezetek feloszlatásához. Fényes sikere van a magyar pavillonnak Milánóban Milano, ápr. 11. (MTI) A milá­nói nemzetközi kiállítás magyar pavillonjának sajtóbemutatója teg­nap ment végbe. Az olasz sajtó, a milánói és külföldi lapok képvi­selőit a magyar kormány nevében Pösel Tibor főkonzul üdvözölte. Az újságírók elragadtatással szem­lélték a kiállítás pavillonjai közül elsőnek elkészült magyar csarno­kot és a magyar ipart méltóan re­prezentáló gyártmányokat. A sajtó­bemutatót ünnepélyes egyházi ál­dás előzte meg, amelyet Rejöd pápai kamarás végzett fényes se­gédlettel. Hz önálló iparosok is liizlositliat­Ják magokat öregség esetére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amint ismeretes, az öregségi, rok­kantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosításról szóló 1928. évi XL. törvény egyes foglalkozási ágakhoz tartozók biztosításáról nem rendelkezett. A törvény azon­ban felhatalmazta a népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy a kö­telező öregségi biztosítás alá nem tartozók számára is lehetővé tegye a biztosítást, önkéntes belépés alakjában. Most jelent meg a népjóléti és munkaügyi miniszter 1552 — 1929. eln. számú rendelete, mely az ön­kéntes öregségi, rokkantsági stb. biztosítás igénybevételét egyes foglalkozási ágak számára lehető­vé teszi. A rendelet értelmében önkéntesen biztosithatók az önálló iparosok és azok a kereskedők, akik kereskedelmi és iparkamarai illetéket kötelesek fizetni, továbbá az évi 6000 pengőnél nagyobb, de 12.000 pengőt meg nem haladó javadalmazásu tisztviselők, műve­zetők és kereskedősegédek, a több cégnek dolgozó ügynökök, kirakat­rendezők, órabéres levelezők stb. A rendelet részletesen szabá­lyozza az önkéntes biztosítás igény­bevételének feltételeit, a fizetendő járulékok és a járadék nagyságát is. Bethlen a Ház mai ülésén hevesen összetűzött a szocialistákkal A miniszterelnök nagy beszédet mondott a közigazga­tási reformjavaslat védelmére és szemükre hányta a szocialistáknak 1918-at Budapest, ápr. 11. A Ház mai ülésén a közigazgatási reformról szóló javaslat folytatólagos tárgya­lása során Bethlen István gróf fog­lalkozott azokkal a szerves pro­blémákkal, amelyek az első há­rom szakasszal kapcsolatosak. Utalt arra, hogy az országgyűlés egyik házát az általános választójog alap­ján választották meg, a felsőház tagjait pedig más szelektív rend­szer alapján, hogy bizonyos ese­tekben korrektivumokat hajthasson végre. A virilizmus fenntartására a mai időben szükség van. Való­színű ugyanis, hogy az uj válasz­tások után, a törvényhatóságokba, ha nem is az első, de a következő választásoknál, olyan elemek ke­rülnek be, amelyek politikailag nem iskolázottak és amellett nem is bi­zonyos, hogy a törvényhatóságok­ban a pártpolitika nagy szerepet fog játszani, ami eddig nem történt meg. Mindenütt a világon pártpolitikai alapon történik a törvényhatósági csoportosítás, már pedig ha ez igy van, gondolkodni kell nálunk is, előrelátó politikát kell folytatni a törvényhatóságok összetételénél, mert a választott elemek egészen más mentalitást fognak képviselni, mint a régi elemek. Az érdek­képviseletek utján szintén más elemek kerülnek a törvényható­ságokba. Ilyen körülmények között kik védjék meg a régi tradíciót, ha nem a virilisták, akiknek so­rában azok a vidéki földbirtoko­sok foglalnak helyet, akik ezer éven át fenntartották a régi tradí­ciókat és megvédték a nemzeti szempontokat. Azt hiszi, hogy ha ezt az elemet kihagynók a tör­vényhatóságokból, az nem volna más, mint a sötétbe ugrás, ez semmi esetre sem volna előrelátó poli­tika. Sokan hangoztatták, hogy a törvényhatóságok összeállítása antidemokratikus. Ez sem áll. Mert az érdekképviseletek két nagy csoportja, a lateinerek és a gaz­dasági élet képviselői a tagjai. Ezek után foglalkozott azzal az ál­lítással, hogy a kormány a maga hatalmának támogatására kívánja a szakszerűség cimén bekerült ta­gokkal kibővíteni a törvényhatósá­got. A szándék más volt. Régi kö­vetelése a magyar közéletnek a közigazgatás decentralizációja és ezzel kapcsolatosan az, hogy a minisztériumok apró-cseprő ügyek elintézésétől mentesittessenek és azokat az alsó hatóságok végér­vényesen elintézhessék. Telje­sen osztja ezt az álláspontot és az első lépést az ellenőrzés de­centralizációjával akarta megkez­deni. Ez alatt azt kell érteni, hogy az állami tisztviselőknek a peri­fériákon működő kara csak a miniszternek felelős, a minisz­ter meg viszont a parlamentnek. Mikor az első lépést megtesszük a közigazgatás reformja érdekében, itt az alkalom, hogy az állami fő­tisztviselőket, mert csupán 11 fő­tisztviselőről van szó, bevigyük a vármegyeházára, alkalmat adjunk a vármegyének, hogy tőlük felvi­lágosítást kérjenek és ha pana­szok merülnek fel, azokat elintéz­zék. Ezáltal megszűnik az a hely­zet, hogy minden legkisebb pa­naszt a parlamentben tárgyal­janak. Felkiáltásoka szocialistáknál: Ez nincs benn a törvényben ! Halljuk ! Halljuk I az egységes­párton. Bethlen: Ezután az autonómia elsorvadásának okaival foglalko­zott, rámutatott arra, hogy az idők folyamán a funkciók nagy töme­gét vették el a vármegyéktől, me­lyeket ma állami tisztviselők intéz­nek. Ha centralizálni akarunk, ak­kor a kapcsolatot az állami és vármegyei adminisztráció között, ahol lehetséges, helyre kell állí­tanunk. A mostani javaslatban ve­ev­meg akartuk kezdeni az építést ebben az irányban. (Helyeslés.) A kormány és a tábora nem fél a néptől, mint azt a szocialisták hangoztatták. Nem félünk a nép­től, teljes mértékben együtt érzünk vele és egynek, érezzük magun­kat a néppel. (Éljenzés.) Nem a magyar néptől félünk, hanem azoktól, akik a magyar népet ter­mészetes vezetőitől akarják meg­fosztani. (Zaj a szocialistáknál.) Farkas István : Természetes zetők ? A történelmi osztályok egy ezreden keresztül becsülettel ve­zették a magyar népet a legsú­lyosabb megpróbáltatások között. (Közbekiáltás a szocialistáknál: Árulók voltak! Felháborodás az egységes párton : Árulók maguk !), Bethlen, a szocialisták felé : A történelmi osztály áldozatokat is tudott hozni a nemzetért, mégpe­dig a magáéból. (Hosszantartó taps.) Önök csak egyet mutattak meg ezalatt az ezer év alatt, hogy mikor a nemzet szerencsétlen na­pokat élt át, amikor szerencsétlen­sége ezt a nemzetet beletaszította a pusztulásba, önök még egyet rúgtak rajta. (Hosszantartó taps. Zaj a szocialistáknál.) Ne tanítsák hazafiságra azt az osztályt, mely telyesitette kötelességét. Önök azon­ban 1918-ban, mikor arról volt szó, hogy összefogva a hazát meg­mentsük, saját uralmukat előtérbe helyezték. A dobozmegyeri kövesutra kevés az érdekeltek hozzájárulása A fennmaradó 20.000 pengő különbözetből a vármegye csak 5000 pengőt vállalhat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint ismeretes a Békécsabát Do­bozmegyerrel összekötő körülbelül 4 kilométeres ut kövezését hatá­rozta el a két érdekelt s már meg is állapodtak a hozzájárulás mértékét illetőleg. Maga a várme­gye is nagylelkűen hozzájárult a költségekhez, tekintettel Doboz­megyer község súlyos anyagi hely­zetére. A vármegye alispánja most ér­tesítette az államépitészeti hivatalt, hogy az ut építésének terveit hala­déktalanul készítse el és tegyen javaslatot a helyszíni bejárás mi­előbbi megtartásának szempont­jából. Ugyanakkor értesítette Doboz­megyer község elöljáróságát is, hogy a vármegyei közúti alapok­nak folyó évi költségvetésébe fel­vett 140.000 pengőnyi összeget már ugy állapitottók meg, hogy az építéshez szükséges anyagok ne Békéscsabáról, hanem Doboz­megyerről szállíttassanak a hely­színére. Éppen ezért nem állhat meg a község képviselőjének az az érvelése, hogy a költségek ezen a réven csökkenni fognak azért, mert ez a csökkenés a költség­vetésben már kifetezésre jutott. Ilyenformán a helyzet most az, hogy Békéscsaba és Dobozmegyer eddig megajánlott hozzájárulásai betudásával mintegy 20.000 pengő hiány mutatkozik, mely összeget a vármegye teljesegészében semmi körülmények között sem vállal­hatja magára. Arra hajlandó a vármegye alispánja, hogy a tör­vényhatósági bizottságnak elfoga­dásra fog ajánlani 5000 pengő hozzájárulást, a fennmaradó 15000 pengőről azonban a két érdekelt­nek kell gondoskodnia, miért is felhívja a község vezetőségét, hogy az összeg fedezése céljából lépjen tárgyalásba Békéscsabával. Ha a dolgok hamarosan rendbe jönnek, ugy kiírják az útépítésre a pályázatot, melynek elbírálása alkalmával megeshet, hogy az összeg kevesebb lesz 140.000 pen­gőnél, de éppen ugy lehet az több is s ezért az érdekelteknek a fe­dezetlen hiányról gondoskodniok kell. Zürichben a magyar 90'55.5-el jegyezték. pengőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom