Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-26 / 113. szám

2 JJTFKFLSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1929 junius rr FÜRDŐRUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha, férfi fürdő kabát, gyermek fürdőru­ha, fürdőcipő és gyermeksapka TESCHERHEL ANDRÁSSY-UT 7. nében győzött Forray indítványá­val szemben. A közgyűlés ezután jelentéke­nyen megcsappant érdeklődés mel­lett folyt tovább. A további tárgyalás A Bohn-gyárral kövezetvámok rendezése ügyében kötött meg­egyezést jóváhagyták. Egyuj, toló­létrás tűzoltóautó beszerzésére 12 ezer pengőt szavaztak meg a tolólétrára beállított tavalyi és idei fedezetből. Gondnokolt Lipták Dorottya és Jagyugy András kérelmét teljesí­tették és nevezetteket a városnak adott birtokuk ellenében életfogy­tiglani tartásra elhelyezik a sze­gényházban. A Társadalombiztositónak a Tu­lipán-utcában egy 350 négyszög­öles telket engedélyeztek székház­építésre, méltányos feltételek mel­lett. Ugyanennek a Népházban bérelt helyiségeket hasonló felté­telekkel ujabb időre bérbeadták. Lipták Sámuel adótisztnek és Paulik János hajdutizedesnek 3—3 hónapi betegszabadságot engedé­lyezett a közgyűlés. Ásmány Gyula kérelmét a kilencedik gyógyszer­tár engedélyezése iránt elutasí­tották. A városi aljegyzők helyettesi minőségben eltöltött szolgálati ide­jét előlépés szempontjából beszá­mították. A Békéscsabai Tenisz­és Korcsolyázó Egyesületnek a régi vásártér fásitatlan részéből évi 200 pengő bérért 500 öl terü­letet engedtek át tenisz- és kor­csolyapálya céljára. Adókivetők gunymosolya Viczián György mondta el végül indítványát az adókivető bizottsá­gok működése tárgyában. Hibáz­tatta, hogy noha a viszonyok rosz­szabbodtak, az adókat mégis eme­lik, az adózókkal a felszólamlá­sokon nem elég méltányosok, a panaszaikra sokszor gunymosoly a válasz. Hprváth István adóügyi taná­csos felvilágosításai után a köz­gyűlés az indítványt magáévá tette és megkeresi a pénzügyigazgató­ságot, hogy olyan utasításokat adjon ki, amelyek az igazságot és a méltányosságot teljes mérték­ben figyelembe veszik. A közgyűlés délután fél 2 órakor ért véget. A polgármester izán A fürdő és villanytelep igazgatósági tagjainak kirándulása (A Közlöny eredeti tudósitása.) A junius második hetében Szol­nokon járt békéscsabai kirándulók kedden ujabb tanulmányútra in­dultak. A városi villanytelep és a fürdő igazgatóságának tagjaiból álló társaság kedden kora reggel Berthóty István dr. polgármester vezetésével két autón kelt útra, hogy megtekintse a nyíregyházi városi üzemeket és az esetleges tanulságokat az itteni üzemek ér­dekében hasznosítsa. A nyíregyházi tanulmányútra ugyanazok a városi képviselők és főtisztviselők utaztak el a polgár­mesterrel, mint akik a szolnoki ki­ránduláson résztvettek. És pedig: Ádám Gusztáv és Zahorán Pál tanácsosok, a villamosmű igazga­tóságából Korosy László, Drienyov­szky János, Maczák György és Nigrinyi János, a fürdő részéről Reisz Hermann, Aradszky György, Gyöngyösi János dr. és Hollánder Lipót dr. A békéscsabai tanulmányutazók csak egy napot töltenek Nyíregy­házán. Ezalatt alaposan megszem­lélik a város mindenféle üzemét és vállalatát, az utcák szépészeti és egyéb létesítményeit, a vízellá­tás megoldását, a kisvasutat, egy­szóval mindent, aminek működé­séből vagy létesítéséből Békéscsa­bán is okulhatnak és tanulhatnak. A kirándulók előreláthatóan még kedden este visszatérnek Békés­csabára. Fizetési meghagyás blanketták állandóan kaphatók a Corvina­nyomdában. Kastélyrombolás Klemimajorban Egy különös uj földesúr, akinek nem kell a márványos, fürdőszobás grófi kastély (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az uj földesúr, aki megvásárolta a Keglevich grófok klemimajori fejedelmi kastélyát, nem őriz a lel­kében semmiféle hívságos cafran­got, fitogtatni vágyást, domborítani akarást, A maga puritán egysze­rűségű gondolkodásánál fogva nem hive semmi üres csillogásnak, hiu cifraságnak, kápráztató szédités­nek, nagyúri hencegésnek. Erre vall legalább is az a szenzációs lépés, amire most elszánta magát. A klemimajori uj földesúr ugyanis, aki — mellesleg — békéscsabai földbirtokos, amikor megvette a káprázatos fényűzéssel, pompával és elképzelhetetlen kényelemmel berendezett főúri kastélyt, belső berendezését áruba bocsájtotta. • Neki, a gazdálkodónak, nem volt ínyére a sok-sok pompás szoba., a vendégszobák serege, a süppedő szőnyegek mezői, a csodálatos bútorok, a nagyszerű műkincsek tömege s a márvánnyal, mozaik­kal, tükrökkel berendezett fürdő­szobák sora. Hirdetni kezdte a lapokban, hogy egy falusi kastély ilyen és ilyen 'berendezései el­adók. Egyidejűen felajánlotta a kas­télyt az államnak is, abból a cél­ból, hogy abban valamiféle üdü­lőt vagy szanatóriumot rendezze­nek be. Az állam azonban nem reflektált a kastélyra. De nem ref­lektáltak az emberek a hirdeté­sekben feltüntetett berendezésekre sem. Kevés embernek van ma szüksége luxuriózus tárgyakra és bútorokra. Erre az uj földesúr, miután még várt egy ideig, kiadta a parancsot, amivel a kastély néminemű el­pusztítása járt. Csákányos embe­rek hada lepte el a kastélyt és megkezdődött az átalakítás, amelyre a luxustalanul élő puri­tán gazda lakásának szüksége volt. Közfalat döntöttek le, padló­kat téptek fel, márványtömböket vertek szét és tették ezt ahhoz a a tervszerűséghez hasonlatosan, amellyel holmi idegen megszállók szoktak dolgozni a csak rövid időre okkupált területeken. A gyönyörű termekből a kincse­ket érő bútorzat közös magazinba került, az üres szobákat pedig az uj gazda Ízlésének megfele'ően alakították át. Hogy csak egyetlen példát említsünk : az egyik fürdő­szobából — lóistálló lett. Es igy tovább. Az átalakítás olyan ala­pos és tüzetes volt, hogy maga az egykori tulajdonos sem ismerne többé a kastélyára, amelyben év­tizedeket töltött. Hát még majd pár hónap múlva! Mert az átala­kítás tovább tart és még számos meglepetést tartogat . . . Hja, ez a világ sora 1 Hogy is mondja a latin közmondás : sic transit glória mundi . . . Katonai sportverseny és sportünnepély (A Közlöny eredeti tudósitása.) A 10. honvéd gyalogezred Békés­csabán állomásozó alakulatai e hó 29-én, szombaton (Péter Pál nap­ján) délután fél 4 órai kezdettel a CsAK Réthy-utcai sporttelepén katona sportversennyel egybekö­tött sportünnepélyt rendeznek a kö­vetkező műsorral : 1. Az összes versenyzők és ün­nepségen résztvevők diszfelvon u­lása. Diszfelállás. Himnusz. 2. Szabadgyakorlatok zászlókkal. 3. A géppuskaszakasz légvédel­mi bemutató gyakorlata. 4. Partertorna. (Talajtorna.) 5. Szabadgyakorlatok puskával. 6. Géppuskák tüzelési állás el­foglalásának harcszerű és verseny­szerű bemutatása." 7. Atlétikai számok : a) kézigránátdobás, b) távolugrás, c) 4x100 m-es staféta, d) 5x400 m-es staféta, e) 18 km-es távgyaloglóver­seny. 8. Távbeszélő versenyépités, je­lentőkutyák és rádió harcszerű al­kalmazása. 9. 2x15 perces füleslabdaver­seny. 10. Kerékpáros karusszel 20 ke­rékpárral. 11. Befejező diszfelállitás, a ver­senyzők diszelvonulása. Helyárak : Nagypáholy 8 P, kis­páholy 6 P, korzóülés 1'50 P, tri­bünülés 1 P, rendes ülő 60 f, álló­hely 30 f, leventék és diákok ré­szére 20 f. A szünet alatt a 10. gyalogezred teljes zenekara fog hangversenyezni. A katonai sportverseny mint lát­ványosság, mint szórakoztató att­rakció is elsőrendű esemény lesz és ezért mindenkinek meleg párt­fogásába ajánljuk. A különféle, uj és legújabb katonai gyakorlatok éppen újszerűségüknél és precíz kivitelüknél fogva a legszélesebb körű figyelmet és érdeklődést ér­demlik meg és hisszük, hogy a kö­zönség ezt az alkalmat megfele­lően ki is fogja használni. Olyan ritka és élvezetes látványban 'esz része minden nézőnek, amit sokáig nem tud majd elfelejteni. Még egyszer a Társadalom­biztosítóról Több olvasónk kívánságára szó­vá kell tennünk a pénztári tagok még egy, talán legsúlyosabb sé­relmét. Aki valaha pénztári orvosnál járt, az biztosan észrevette az or­vosnak hatóságilag jóváhagyott azon hirdetményét, melyben láto­gatóival közli, hogy pénztári bete­gek számára csak a hirdetmény­ben meghatározott, rendszerint egyetlen órában rendel — kivéve a sürgős segélyt igénylő eseteket. Ezt az intézkedést megalázónak, igazságtalannak és súlyosan köz­érdek ellenesnek kell tartanunk. Méltatlanul megalázó és igaz­ságtalan ez az intézkedés azért, mert a pénztári tagok nem ingye­nes szegénybetegek, akiket szíves­ségből kezel az orvos. A pénztári beteg jól és pontosan fizető páci­ens, hiszen fizetéséből előre le­vonják az Intézet járulékait. Meg­történhetik az, hogy valakit, aki tiz perccel elkéste a pénztári ren­delést, megvizsgálás nélkül eluta­sítanak, mert „csak" gyötrő fej­fájásról panaszkodik és egy óra múlva meghal az illető agyvér­zésben. Föltétlenül követelnünk kell te­hát, hogy a pénztári betegek ugyanolyan elbánásban részesül­jenek, mint a privát betegek. Addig is, mig az Intézet köz­gyűlése ezen sérelmes rendelke­zés visszavonására utasítást nem ad, kérjük a pénztár orvosait, — akik valószínűleg eddig is jobb belátásuk ellenére engedtek ennek a meggondolatlan rendeletnek — hogy távolítsák el ajtóikról ezt a hirdetményt és szüntessék meg ezt a megkülönböztetést, mert igy ki­vánja az emberi szolidaritás. Gé.—Bé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom