Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám
1929-06-12 / 109. szám
Ára 12 fillér Békéscsaba, 1929 junius 12. Szerda 56-ik évfolyam, 109-ik szám P0LITSKA6 LAP ÍAJXTjT.r-nj*-r'-rL*-n.'j'."ru'. 'Lij'L'LrL'_ Ji*I *I "1 *1 "----»-•-»-"»-»* Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. önmagunkkal A város társadalmának áldozatkészségére, igazabban: kötelességérzetére nem a legszebb fényt vetheti az, hogy vasárnap este, amikor kizáróan jótékony célra menő jövedelmű előadás volt a színházban, fölös számú üres padsor feketéllett a telt többi padsor között. Ezekbe a padsorokba, karzati és emeleti székekbe és a vádolón ásitó páholyokba nem jutott publikum pedig az előadás célja kizáróan lokális volt, a szereplők a helyi társadalom kedvencei, a színház nézőierén csupa ismerős, rokon és jóbarát. Ha színházi előadások alkalmával vannak üres szigetek a nézőtéren, azt a mai nehéz gazdasági helyzet kapcsán valahogy meg lehet magyarázni. Különben is a színtársulat naponta tart előadásokat hosszú hónapokon keresztül, ami kizárja azt, hogy minden egyes előadására jusson közönség egy aránylag nem tulnépes városban. De amikor helyi szereplőkkel, helyi jótékonycélra rendeznek előadást — amelynek nivója a legfinnyásabb műértőt is kielégítheti — és még sincsen teljesen tele a nézőtér, az nemcsak fájdalmas, hanem erősen szégyenteljes is. Hiszen ez a közöny azt jelenti, hogy a város társadalmának egy része, vagyis az, amely nem tartotta érdemesnek eljönni az előadásra, nem érdeklődik a jótékony cél iránt, nem óhajt filléreivel áldozni a köznyomor enyhítésére, nem érzi, hogy mindnyájunknak kötelezettségeink vannak azokkal szemben, akikkel a sors mostohán bánt el és velünk ugyanegy város polgárai. Ezúttal nem lehet mentség senki számára az a szólam, hogy a súlyos gazdasági helyzet miatt nem lehet minden társadalmi akcióban résztvenniok. Hiszen a helyárak olyan csekelyek, szinte nevetségesen alacsonyak voltak, ugy hogy azokat mindenki megfizethette, minden különösebb megerőltetés nélkül, legfeljebb csak le kellett mondania olyasmiről, amiről persze némelyek nem szívesen mondanak le : pár pohár sörről, vagy egy liter borról. De le kellett volna mondani okvetlenül, hiszen ilyen előadás évente alig egy-kétszer van és igy akkor, amikor van, mindenki könnyen támogathatja. Ez a közöny erősen fájdalmas. Hiszen azt jelenti, hogy egyeseket hidegen hagyja az a rettenetes, dantei színekkel festhető nyomor, amelyre a Szociális Missziótársulatnak anyagi erőkre van szüksége ; és nem érdeklik azok a könnyek, amelyek ártatlan gyermekek és leányok, munkanélküliek és betegek, anyák és aggok orcáin peregnek alá és amelyeknek jóságos letörlését végzi el a Társulat az ilyen előadások jövedelméből. Ez a közöny igen rossz bizonyítvány a távollevők jó szivéről és a velük egy közösségben élők iránti kötelességérzetükről. Ezt a közönyt nem mentheti semmi védekezés, semmi magyarázkodás, sem az anyagiakra való sablonos utalás, hiszen ugyanakkor a sporttelepek produkcióit ezernyi-ezer lélek nézte és lelkesedte végig. Ha mi nem értjük meg a közöttünk duló nyomort, ha mi nem áldozunk a boldogtalanok könynyeinek letörlésére, kihez forduljanak ezek? Idegenbe? Kitüntetések alföldi fásításokért A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Békésvármegyei Gazdasági Egyesületben vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlés keretében adták át a földmivelésügyi miniszter kitüntetését azoknak a békésmegyei gazdáknak, illetőleg gazdaságoknak amelyek az alföldi fásítási és erdősítési akció során kiváló eredményeket értek el. A népes közgyűlést Beliczey Géza felsőházi tag, a Gazdasági Egyesület elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a földmiveiésügyi miniszter képviseleiében megjelent Matusovich Péter miniszteri tanácsos, állami erdőigazgatót, valamint a kitüntetetteket, mint akik az Alföld sivárságát eltüntető fásítás keresztülvitelével nagy hasznot hajtottak és példát mutattak. Maiusovich Péter miniszteri tanácsos ezután felolvasta a kitüntetettek névsorát és átadta kitüntetéseiket. Elismerő oklevelet kaptak : Mező berény község 6030 folyóméter sor fásításért és 3'5 kat. hold gazdasági fásításért, Csizmadia András országgyűlési képviselő, gazdálkodó, orosházi lakos 300 folyóméter sorfásitásért, vitéz Horváth Pál gazdálkodó, orosházi lakos tanya- és sorfásitásért, Szőke Zsigmond köröslarcsai lakos 450 folyóméter sorfásitásért és 1'5 Jtat. hold gazdasági fásításért, Elekes Sándor községi jegyző, mezőberényi (jelenleg dobozi) és Gy. Kovács János községi albiró, mezőberényi lakosok sorfásitásért, végül Zahorán Pál békéscsabai városi gazdasági intéző Békéscsaba város határában és birtokain 12 hold gazdasági fásításért. Pénzbeli jutalmat kapott: Körmöczy Illés műszaki altiszt, békéscsabai lakos, aki az állami erdőhivatal alkalmazottja. A kitüntetetteknek a miniszteri tanácsos meleghangú beszéd ki séretében nyújtotta át az okleveleket. Az elismerésben részesültek nevében Csizmadia András mondott köszönetet és ezzel a lélekemelő kis ünnepély véget ért. Holtpontra jutott a békéscsabai sörháboru Az italmérők kedd esti értekezletén fogják kimondani a döntő szót, amely sörbojkott is lehet (A Közlöny eredeti tudósitása.) Kedden este vívják meg döntő csatájukat a békéscsabai italmérők a fővárosi sörgyárakkal, amelyeknek méltánytalansága és mohósága nehéz választás elé állította őket. Választaniok kell, hogv vagy felemelik az indokolatlanul és ok nélkül horribilisre felcsapott sörárakat, vagy pedig — más sérelmeik miatt is — kimondják egész Békésmegye területére a budapesti sör bojkottját. Megemlékeztünk már arról a hallatlanul méltánytalan intézkedésről, amelyet a budapesti sörgyárak helybeli képviselői az italmérőkkel szemben alkalmaztak. Elrendelték ugyanis az egyes italmérőknek sörraktárak szerinti körzetbeosztását, a hitelezéseket beszüntették, a sör árát pedig hektóliterenkénti 72—74—76 pengőről. 80—82—86 pengőre emelték fel. Az ekként támadt nézeteltérések eloszlatására már több tárgyalás is volt Békéscsabán az italmérők » és a sörraktárosok között, akik szorongalott helyzetükben egy sörgyári igazgatót is leutaztattak álláspontjuk megvédésére. A legutóbbi ilyen értekezlet azzal a meglepetéssel végződött, hogy nemhogy békét teremtett volna a közönség zsebére menő harcban, hanem még inkább elmérgesitette a helyzetet. Az értekezleten ugyanis a pesti igazgató tagadta a körzetbeosztás megtörténtét, az áremelést viszont már nem tudta visszaszippantani, sőt az erősen komplikálódott azzal, hogy az eddigi raktár helyett máshol vásárló italmérő még 10 százalék felárat köteles fizetni, ami a sör hektóliterjét ezek számára 92 pengőre emelte fel. Tehát a sörgyári igazgató szerint a rayonozás nem történt meg ; mindenki a tetszése szerinti üzletben vásárolhat; de aki más sörraktárba merészel menni, az 10 százalék büntetést fizet. A tárgyalások ezzel holtpontra jutottak, mivel az italmérők — nagyon helyesen — nem hajlandók a fogyasztóközönség zsebét indokolatlanul megterhelni, csak azért, mert a sörkartellnek csak ugy ötletszerűen eszébe jutott tetszésszerinti magasságba felhajtani a sör árát. Ök bölcsen tudják, mit bírnak el vendégeik, mit nem. Az italmérők álláspontja mindenesetre csak helyeselhető és a közönség részéről a legteljesebb megértéssel találkozik. Ez adjon nekik erőt és kitartást a további harchoz, amelyet a mohó étvágyú nagytőkével kell megvivniok. Ez a viadal kedden este fog lefolyni az Iparosszékházban, ahol az italmérők újból tárgyalásokra ülnek össze. Egyáltalában nem lehetetlen, hogy ez az értekezlet akként fog dönteni, hogy a sörárak indokolatlan emelésével szemben vétót mond és mindaddig, mig a sérelmezett intézkedéseket meg nem változtatják, nem mérnek ki budapesti sört. Az Aggok Otthona felavatása Lélekemelő szép ünnepnek volt színhelye a helybeli neológ szentegylet által nagy áldozatok árán létesített uj Aggok Otthona f. hó 9-én, vasárnap délelőtt. Az ünnep az épület felavatása alkalmából lett megtartva és az egész helybeli zsidóság megjelent azon, hogy részt vegyen a nagy eseményt jelentő közös örömben, amidőn manapság annyi szomorú jelenségben van része az embernek. Az ünnepség a zsidó dalárda énekével kezdődött. A Wulcz Gyula kéntortól vezetett dalkörnek magasztos éneke után dr. Silberfeld Jakab főrabbi mondotta el avató beszédét, szociológiai, vallási és történeti szempontból fejtegetve az intézmény fontosságát. Kiemelkedő és mély megilletődést lekötő momentuma volt az ünnepélynek, amidőn a Chevra elnöke, dr. Tardos Dezső hitközségi elnöknek, mint az Aggok Otthona létrehozásában egyik legjelentékenyebb tényezőnek a szentegylet részéről átnyújtotta a disztagságról szóló oklevelet. Dr. Tardos Dezső ezen váratlan megtiszteltetést színes, meleg szavakkal köszönte meg. Klein Miklós főkántor éneke következett ezután, aki a XXX. zsoltárt művészien interpretálta. A szép dal elhangzása után Herzog Henrik dr. találó szent idézetekkel átszőtt szellemdus beszédben méltatta a nap jelentőségét. Az ünnepélyt a dalkör Himnusza fejezte be, melynek végső akkordjaitól kisérve egy magasztos emlékkel a szivében oszlott szét a közönség.
