Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-12 / 109. szám

Ára 12 fillér Békéscsaba, 1929 junius 12. Szerda 56-ik évfolyam, 109-ik szám P0LITSKA6 LAP ÍAJXTjT.r-nj*-r­'-rL*-n.'j'."ru'. 'Lij'L'LrL'_ Ji*I *I "1 *1 "----»-•-»-"»-»* Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. önmagunkkal A város társadalmának áldo­zatkészségére, igazabban: köteles­ségérzetére nem a legszebb fényt vetheti az, hogy vasárnap este, amikor kizáróan jótékony célra menő jövedelmű előadás volt a színházban, fölös számú üres pad­sor feketéllett a telt többi padsor között. Ezekbe a padsorokba, kar­zati és emeleti székekbe és a vá­dolón ásitó páholyokba nem jutott publikum pedig az előadás célja kizáróan lokális volt, a szereplők a helyi társadalom kedvencei, a színház nézőierén csupa ismerős, rokon és jóbarát. Ha színházi előadások alkalmá­val vannak üres szigetek a néző­téren, azt a mai nehéz gazdasági helyzet kapcsán valahogy meg le­het magyarázni. Különben is a színtársulat naponta tart előadá­sokat hosszú hónapokon keresz­tül, ami kizárja azt, hogy minden egyes előadására jusson közönség egy aránylag nem tulnépes város­ban. De amikor helyi szereplőkkel, helyi jótékonycélra rendeznek elő­adást — amelynek nivója a leg­finnyásabb műértőt is kielégítheti — és még sincsen teljesen tele a nézőtér, az nemcsak fájdalmas, hanem erősen szégyenteljes is. Hiszen ez a közöny azt jelenti, hogy a város társadalmának egy része, vagyis az, amely nem tar­totta érdemesnek eljönni az elő­adásra, nem érdeklődik a jóté­kony cél iránt, nem óhajt fillérei­vel áldozni a köznyomor enyhíté­sére, nem érzi, hogy mindnyájunk­nak kötelezettségeink vannak azok­kal szemben, akikkel a sors mos­tohán bánt el és velünk ugyanegy város polgárai. Ezúttal nem lehet mentség senki számára az a szólam, hogy a sú­lyos gazdasági helyzet miatt nem lehet minden társadalmi akcióban résztvenniok. Hiszen a helyárak olyan csekelyek, szinte nevetsége­sen alacsonyak voltak, ugy hogy azokat mindenki megfizethette, minden különösebb megerőltetés nélkül, legfeljebb csak le kellett mondania olyasmiről, amiről per­sze némelyek nem szívesen mon­danak le : pár pohár sörről, vagy egy liter borról. De le kellett volna mondani okvetlenül, hiszen ilyen előadás évente alig egy-kétszer van és igy akkor, amikor van, mindenki könnyen támogathatja. Ez a közöny erősen fájdalmas. Hiszen azt jelenti, hogy egyeseket hidegen hagyja az a rettenetes, dantei színekkel festhető nyomor, amelyre a Szociális Missziótársu­latnak anyagi erőkre van szük­sége ; és nem érdeklik azok a könnyek, amelyek ártatlan gyer­mekek és leányok, munkanélküliek és betegek, anyák és aggok or­cáin peregnek alá és amelyeknek jóságos letörlését végzi el a Tár­sulat az ilyen előadások jövedel­méből. Ez a közöny igen rossz bizo­nyítvány a távollevők jó szivéről és a velük egy közösségben élők iránti kötelességérzetükről. Ezt a közönyt nem mentheti semmi vé­dekezés, semmi magyarázkodás, sem az anyagiakra való sablonos utalás, hiszen ugyanakkor a sport­telepek produkcióit ezernyi-ezer lélek nézte és lelkesedte végig. Ha mi nem értjük meg a kö­zöttünk duló nyomort, ha mi nem áldozunk a boldogtalanok köny­nyeinek letörlésére, kihez fordul­janak ezek? Idegenbe? Kitüntetések alföldi fásításokért A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Békésvármegyei Gazdasági Egye­sületben vasárnap délelőtt rend­kívüli közgyűlés keretében adták át a földmivelésügyi miniszter ki­tüntetését azoknak a békésmegyei gazdáknak, illetőleg gazdaságok­nak amelyek az alföldi fásítási és erdősítési akció során kiváló ered­ményeket értek el. A népes közgyűlést Beliczey Géza felsőházi tag, a Gazdasági Egyesület elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a földmiveiésügyi mi­niszter képviseleiében megjelent Matusovich Péter miniszteri taná­csos, állami erdőigazgatót, vala­mint a kitüntetetteket, mint akik az Alföld sivárságát eltüntető fá­sítás keresztülvitelével nagy hasz­not hajtottak és példát mutattak. Maiusovich Péter miniszteri ta­nácsos ezután felolvasta a kitün­tetettek névsorát és átadta kitün­tetéseiket. Elismerő oklevelet kaptak : Me­ző berény község 6030 folyóméter sor fásításért és 3'5 kat. hold gaz­dasági fásításért, Csizmadia And­rás országgyűlési képviselő, gaz­dálkodó, orosházi lakos 300 folyó­méter sorfásitásért, vitéz Horváth Pál gazdálkodó, orosházi lakos tanya- és sorfásitásért, Szőke Zsig­mond köröslarcsai lakos 450 folyó­méter sorfásitásért és 1'5 Jtat. hold gazdasági fásításért, Elekes Sándor községi jegyző, mezőberényi (je­lenleg dobozi) és Gy. Kovács Já­nos községi albiró, mezőberényi lakosok sorfásitásért, végül Zaho­rán Pál békéscsabai városi gaz­dasági intéző Békéscsaba város határában és birtokain 12 hold gazdasági fásításért. Pénzbeli jutalmat kapott: Kör­möczy Illés műszaki altiszt, bé­késcsabai lakos, aki az állami erdőhivatal alkalmazottja. A kitüntetetteknek a miniszteri tanácsos meleghangú beszéd ki séretében nyújtotta át az okleve­leket. Az elismerésben részesültek nevében Csizmadia András mon­dott köszönetet és ezzel a lélek­emelő kis ünnepély véget ért. Holtpontra jutott a békéscsabai sörháboru Az italmérők kedd esti értekezletén fogják kimondani a döntő szót, amely sörbojkott is lehet (A Közlöny eredeti tudósitása.) Kedden este vívják meg döntő csatájukat a békéscsabai italmé­rők a fővárosi sörgyárakkal, ame­lyeknek méltánytalansága és mo­hósága nehéz választás elé állí­totta őket. Választaniok kell, hogv vagy felemelik az indokolatlanul és ok nélkül horribilisre felcsa­pott sörárakat, vagy pedig — más sérelmeik miatt is — kimondják egész Békésmegye területére a budapesti sör bojkottját. Megemlékeztünk már arról a hallatlanul méltánytalan intézke­désről, amelyet a budapesti sör­gyárak helybeli képviselői az ital­mérőkkel szemben alkalmaztak. Elrendelték ugyanis az egyes ital­mérőknek sörraktárak szerinti kör­zetbeosztását, a hitelezéseket be­szüntették, a sör árát pedig hek­tóliterenkénti 72—74—76 pengőről. 80—82—86 pengőre emelték fel. Az ekként támadt nézeteltérések eloszlatására már több tárgyalás is volt Békéscsabán az italmérők » és a sörraktárosok között, akik szorongalott helyzetükben egy sör­gyári igazgatót is leutaztattak állás­pontjuk megvédésére. A legutóbbi ilyen értekezlet azzal a meglepe­téssel végződött, hogy nemhogy békét teremtett volna a közönség zsebére menő harcban, hanem még inkább elmérgesitette a helyzetet. Az értekezleten ugyanis a pesti igazgató tagadta a körzetbeosztás megtörténtét, az áremelést viszont már nem tudta visszaszippantani, sőt az erősen komplikálódott az­zal, hogy az eddigi raktár helyett máshol vásárló italmérő még 10 százalék felárat köteles fizetni, ami a sör hektóliterjét ezek szá­mára 92 pengőre emelte fel. Te­hát a sörgyári igazgató szerint a rayonozás nem történt meg ; min­denki a tetszése szerinti üzletben vásárolhat; de aki más sörrak­tárba merészel menni, az 10 szá­zalék büntetést fizet. A tárgyalások ezzel holtpontra jutottak, mivel az italmérők — nagyon helyesen — nem hajlan­dók a fogyasztóközönség zsebét indokolatlanul megterhelni, csak azért, mert a sörkartellnek csak ugy ötletszerűen eszébe jutott tetszésszerinti magasságba felhaj­tani a sör árát. Ök bölcsen tud­ják, mit bírnak el vendégeik, mit nem. Az italmérők álláspontja min­denesetre csak helyeselhető és a közönség részéről a legteljesebb megértéssel találkozik. Ez adjon nekik erőt és kitartást a további harchoz, amelyet a mohó étvágyú nagytőkével kell megvivniok. Ez a viadal kedden este fog le­folyni az Iparosszékházban, ahol az italmérők újból tárgyalásokra ülnek össze. Egyáltalában nem lehetetlen, hogy ez az értekezlet akként fog dönteni, hogy a sör­árak indokolatlan emelésével szem­ben vétót mond és mindaddig, mig a sérelmezett intézkedéseket meg nem változtatják, nem mér­nek ki budapesti sört. Az Aggok Otthona felavatása Lélekemelő szép ünnepnek volt színhelye a helybeli neológ szent­egylet által nagy áldozatok árán létesített uj Aggok Otthona f. hó 9-én, vasárnap délelőtt. Az ünnep az épület felavatása alkalmából lett megtartva és az egész helybeli zsidóság megjelent azon, hogy részt vegyen a nagy eseményt jelentő közös örömben, amidőn manapság annyi szomorú jelenségben van része az em­bernek. Az ünnepség a zsidó dalárda énekével kezdődött. A Wulcz Gyula kéntortól vezetett dalkörnek magasztos éneke után dr. Silberfeld Jakab főrabbi mondotta el avató beszédét, szociológiai, vallási és történeti szempontból fejtegetve az intézmény fontosságát. Kiemelkedő és mély megillető­dést lekötő momentuma volt az ünnepélynek, amidőn a Chevra elnöke, dr. Tardos Dezső hitköz­ségi elnöknek, mint az Aggok Otthona létrehozásában egyik leg­jelentékenyebb tényezőnek a szent­egylet részéről átnyújtotta a disz­tagságról szóló oklevelet. Dr. Tardos Dezső ezen várat­lan megtiszteltetést színes, meleg szavakkal köszönte meg. Klein Miklós főkántor éneke következett ezután, aki a XXX. zsoltárt művészien interpretálta. A szép dal elhangzása után Herzog Henrik dr. találó szent idézetekkel átszőtt szellemdus beszédben mél­tatta a nap jelentőségét. Az ün­nepélyt a dalkör Himnusza fejezte be, melynek végső akkordjaitól kisérve egy magasztos emlékkel a szivében oszlott szét a közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom