Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-09 / 108. szám

Ara 12 fillér Békéscsaba, 1929 junius 9. Vasárnap 56-ik évfolyam, 108-ik szám ff •• •• POLITIKAI LAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Hopváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. A külföld és mi Egy képviselő a minap ráhibá­zott a valóságra. Bosszankodva jelentette ki, hogy a külföld éppen annyit tud rólunk, mint mi például Nicaraguáról vagy Hondurasról s csak mi vagyunk azok, akik azt hisszük, hogy a külföld ismer, be­csül és szeret bennünket. Ez a képviselő azonban óriási tévedésbe esett. Vagyis inkább járatlanságról tett tanúságot. Tud­niillik abban, hogy mi semmit sem tudnánk Hondurasról vagy Costa­ricáról. Mert az igazság az, hogy az átlag-magyar értelmiségi éppen eleget tud ezekről az egzotikus amerikai latin államokról, ezeknek azonban még magas intelligenciájú, egyetemet végzett müveit osztályai sem tudnak rólunk semmit. Ennek sok oka mellett két olyan oka lehet, amely legkönnyebben szembetűnő. Az első az, hogy a magyar ember az ősi nomádság­ból átöröklődött vándor-természe­ténél fogva elkerül a világ minden tájára; Kamcsatkától Tasmániáig, Fokvárostól Alaszkáig és Tokiótól Írországig. Amit aztán eközben lát és tapasztal, azt részint újságok­ban megirja, részint élőszóval el­meséli, de minden bizonnyal ha­láláig megőrzi elméjében és tovább­adja környezetének. A nicaraguai vagy bolíviai ember ezzel szem­ben artigha mozdul ki a saját szű­kebb pátriájából, hiszen azért spanyol a spanyol, hogy lusta és tanulatlan legyen. A másik ok már mélyrehatóbb. Hála a néhai fekete-sárga diplo­máciának, Magyarországot erő­szakkal és gondosan elsikkasztot­ták mindig a külföld figyelme elől, hiszen Bécs gyarmata nem is ér­demelt figyelmet a számottevő kül­föld előtt. A mai, magyar diplo­mácia — sajnos — hajszálnyira ezeken a csapásokon halad, ami érthető is, hiszen 99 százaléka a régi osztrák diplomatákból vedlett át. Ezeknek pedig ma is sokkal fontosabb és érdemesebb egy iz­galmas teniszparti, egy diplomata­bál vagy pedig egy gardenparty, mint annak az országnak, amelyet szolgálnak, amelynek fiai és amely eltartja őket (hogy milyen tékozló bőkezűséggel, arra tanu a külügyi költségvetés!) legalább a jóhirne­vét, az európai nivón állását, a viszonyait és haladottságát ismer­tetnék és védenék, ha szükséges. Bizonyosan könnyebb és kelle­mesebb a társasági élet langyos fürdőjében kéjesen lubickolni, mint loholni, izzadni, lótni-futni újság­szerkesztőkhöz és tankönyvirók­hoz, hogy a magyarokról lenyom­tatott temérdek tücsköt-bogarat a valóságnak megfelelően helyesbit­tessék. Könnyebb és élvezetesebb arisztokrata dámák udvarlásával tölteni az időt, mint propaganda­hadjáratot vezetni a magyarság igazi mivoltának beidegzése col­jából. Csakhogy — ha nem csaló­dunk — a külképviseletek feje­delmi fizetésű urait nem az előbbi, hanem sz utóbbi érdekében tartják. De — ugy érezzük — ha nem volnának a magyar állam fizeté­ses alkalmazottai, ha csak egy­szerű magánemberek lennének is, akik a külföldön élnek, akkor is joggal elvárhatná tőlük a magyar haza és a saját érdekük, hogy Magyarországot igyekezzenek mi­nél szélesebb körben és minél alaposabban bemutatni és megis­mertetni. Amint teszi ezt évek óta itt-ott a saját jószántából és kez­deményezéséből néhány derék ma­gyar tollforgató, aki a világ egy-egy nagyvárosában a nagy lapok szer­kesztőségeibe került és állandóan cikkezik a magyar nemzet és mű­veltség helyes szinben való bemu­tatása érdekében. Ezt a munkát várjuk el a ma­gyar külképviselet fejedelmien fize­tett uraitól, mert ez kötelességük és mert furcsa, hogy egy-két ma­gánember : szerény és szegény új­ságíró többet dolgozik és többet használ odakünn az ország jóhir­neve érdekében, mint az egész diplomáciai testület. Teniszparti és bálok nélkül. (h. r.) Megígérték a város kultur­törekvéseinek anyagi segítségét A polgármester a miskolci kulturkongresszuson Ismertették az Aurora Kör 15 éves nagyvonalú kulturális tevékenységét — Jeszenszky Sándor államtitkár ígérete (A Közlöny eredeti tudósítása) Csütörtökön fejeződött be Miskol­con a Dunáninneni Városok Kul­turális Szövetségének ülésezése, amelynek kiemelkedő mozzanata volt Klebelsberg Kunó kultuszmi­niszter nagyszabású kulturpro­gramja a vidéki városok fejlesz­tése és annak töredelmes beisme­rése, hogy a fővárost mindenkor a vidék rovására fejlesztették és duzzasztották. A legutolsó ülésen felszólalt Bé­késcsaba képviselője, Berthóty Ist­ván dr. kormányfőtanácsos, pol­gármester is, aki Somogyi Szil­veszter dr. szegedi polgármester­nek a vidéki színházi élet bajairól tartott előadásához szólt hozzá. Somogyi nehézményezte, hogy mig a két fővárosi állami szinház 3 millió pengő évi államsegélyt kap, ugyanakkor az összes vidéki szín­házaknak mindössze 27000 pengő segélyt adnak. Szóba került ezzel kapcsolaíocan a vidéki színházi válság megoldása, amit akként is megkísérelnének, hogy az Opera­ház nem foglalkoztatott tagjaiból staggione-társulatot szerveznének, amely aztán egy-egy vidéki város­ban 20—25 napos szezont tartana. Berthóty István dr. a kérdés­hez hozzászólt és leszögezte, hogy tapasztalatai alapján túlsóknak tartja az ilyen 20 napos előadás­sorozatokat, mivel a vidéki müveit közönség anyagi erőinek elégte­lensége folytán az előadásokat üres ház előtt kellene megtartani. Mindössze 2—3 napos szezonról lehetne szó egy-egy városban, ugy hogy a staggione-társulatnak állandóan ilyen 2—3 napos soro­zatok miatt vándorolnia kellene a városok között. A kongresszusnak egy, minket érdeklő eredménye az Aurora Kör­rel kapcsolatos. A kongresszuson jelenlevő vá­rosi delegátusokkal az Aurora Kör Miskolcon levő kiküldöttje érint­kezést keresett és velük együtt közös beadványt intézett a kon­gresszus központjához. A bead­vány kivánja, hogy a többi város pártfogásával lépések tétessenek az Aurora Kör által rendezendő hangversenyek és előadások vi­galmi és forgalmiadójának eltör­lése iránt, végül azt célozta, hogy a városok a zenei együttműködés mellett találják meg az irodalmi összemunkálás kiépítését is. Az Aurora Kör kiküldöttje ez­után felkereste Jeszenszky Sándor h. államtitkárt, a kultuszminiszté­riumban a zenei ügyek referen­sét, akinek átadta az Aurora Kör 16 évi működése alatt lezajlott hangversenyek és előadások mű­sorait, ezenkivül azt a beszédet, amelyet Korniss Géza dr. városi kulturianácsos tartott az Aurora 15 éves jubileuma alkalmával, pontról-pontra felsorakoztatva a Kör munkáját. Az államtitkár nagy figyelemmel hallgatta az előadot­takat, érdeklődéssel olvasgatta az iratokat, azután megígérte, hogy az Aurora Kör állami segélyezése iránt meg fogja tenni a lépéseket. Megemlítésre méltó még a kon­gresszussal kapcsolatosan az is, hogy a képzőművészeti kiállításon résztvett békéscsabai festők mun­kái általános tetszést arattak, ami az ujságkritikákból is megálla­pítható. Tanácsülés A f. hó 7-én tartott tanácsülésen a következő ügyeket intézték el: Iparengedélyt kaptak : Mihalik István cipész, Lokker Béláné női fodrász és manikűr, Balázs Kálmán férfi- és női szabó, Pataky Ferenc vendéglős, Papp Gábor vendéglős, Erdős Testvérek jégárusitási iparra. Elutasította a Vacuum Oil Comp. benzinkút felállítása iránt előter­jesztett kérelmét. Bontási engedélyt kapott Vozár György, dr. Szalai Dezső és Bar­tóki Matild. Épitési engedélyt kaptak: Má­csok György, Szikora János, Ra­tay András, Bajusz György, Vo­zár Gábor, Szarvas János, Sztán Mihályné, Keller Mihály és Zsolnai Gábor. A Szociális Misszió Társulat kabaréja Vasárnap este lesz a Városi Színházban (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Szociális Misszió Társulat vasárnap este a Városi Színházban bőséges müsoru kaba­réelőadást rendez. Az előadás nem mindennapi eseményszámba fog menni és elejétől végig le fogja bilincselni a hallgatóságot. A jegyek már nagy tömegben fogynak. A műsor a következő: 1. Prológ. Elmondja Schwézner Klárika. 2. Éjjel az erdőn. Mesejelenet táncokkal. Tündérkirálynő: Hu­nyadi Manci. Szerepelnek benne: Virág-, Szent Jánosbogár-tánc, pil­langótánc, denevértánc, tündér­tánc. Ez a szines revü, amelyben 80 szereplő vesz részt, felülmúl minden eddigi előadást. 3. Babona-paródia. Vidám je­lenet. Előadják: A nagysága: Káp­lár Mihályné. Cseléd: Bleyer Ka­tóka. 4. Holland tánc. Táncolják: Bleyer Katóka és dr. Heim Ferenc. 5. Spanyol tánc. Előadják: Schwézner Klári és Móricz Miklós. 6. A papa vizsgázik. Mulatságos történet. Szereplők: Papa: dr. Leizinger László, mama: Bleyer Annuska, fiuk, Laci: Láng Frigyes, lányuk, Sárika: Schwézner Klá­rika, házitanító: Móricz Miklós, házibarát: Láng Jani. 7. Élőképek. Szimbolikus jele­netek Magyarország történelmé­ből : Tavasz (Szt. István), Nyár (Mátyás király), Ösz (1849), Tél (Trianon), Hungária feltámadása. Magyar küldöttség kiséri Bem hamvait (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napokban közöltük a hírt, hogy Bem tábornok hamvait a szíriai Aleppóból e hónap végén hozzák Csonkamagyarországba, hogy innen végső nyugvóhelyére vigyék. A Magyar—Lengyel Egyesület a ham­vak fogadtatásának előkészítése végett még 1925 októberében tette meg az első lépéseket, amikor először volt programba véve a Bem-hamvak hazahozatala. Az egyesület annak idején külön bi­zottságot alakított erre a célra. Egyéb akciót is indított meg, me­lyek mindegyike, közöttük a Bem­szobor akció, a Bem-kultuszt szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom