Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-05-26 / 104. szám

Ara 12 fillér Békéscsaba, 1929 május 26. Vasárnap 56-ik évfolyam, 104-ik szám f r SMEGT POLITI1CAS LAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példényonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. A lengyelek is Megenyhült a lég, vidul a határ köröskörül, a külpolitikai horizont mindig biztatóbb, tisztultább, barátságosabb lesz. Mintha az irtózatos, acélos pánt módjára szoritó kegyetlen jégpáncél mind határozottabban kezdene eltűnni a magyar állam teste körül és szabadabb, frissebb szellők kezdenék körülosonni nyomorult szegénységünket. A szörnyű gazdasági és politikai válság közepette fuldokló öreg Európa államférfiai mintha kezdenék észrevenni, hogy egészséges jövőt, békés jelent egyik nép sem alapithat az önmaga és a barátai számára, ha tudatosan és mesterségesen bajban hagynak és elszigetelnek olyan országokat, amelyeknek szava szükséges is, jogos is a nemzetek nagy koncertjében. Olaszország'feltűnően szívélyes barátsága után most a polyákok nemzete nyújtóit baráti jobbot a maroknyi magyarságnak. A lengyelek a szövetségünket, a barátságunkat, az együttműködésünket keresik. A lengyel nemzet fel akarja újítani a régi-régi, hagyományos magyar-lengyel barátságot, amelyet a közös elnyomatás évszázffdai alatt a mérhetetlen szabadságszeretet érzése fejlesztett ki a két nép lelkében. Hogy igy egyik nagy állam után a másik, szintén tekintélyes állam nyújtja felénk a békejobbot és keresi a barátságunkat, az egyáltalában nem lehet véletlen vagy ötletszerű cselekedet. Bizonyára hosszas és komoly megfontolás eredménye ez a nagy lépés, meggondolása és megértése annak, hogy az ezeréves Magyarország, szánalmas darabjaiban is, még mindig olyan érték és erő, amelyre egy nagy ország is haszonnal szánrthat, ami a támogatást és szövetséget illeti. Mirdez alaposan megjavította külpolitikai relációinkat és a jövőnkre nézve a legszebb reményekre jogosít. Mindenesetre nem kis mértékben duzzaszthatja önérzetünket, hogy nálunknál hatalmasabb birodalmak mintegy versengnek egymással azért, hogy velünk baráti vagy szövetségesi viszonyra léphessenek. Mindez annak helyes és gyakorlati felismerése, hogy a leigázott magyarságban mennyi sok igazi érték és gazdagság van, nemcsak kulturális, hanem más vonatkozásokban is és ezeket az értékeket mindegyik barátunk igyekszik a maga számára hasznosítani. A magyarság borús ege tehát lassanként vidámodni, tisztulni, derülni kezd. Sokat segit ezen Bethlen István legutóbbi nagy nyilatkozata, a királykérdés 20—30 évre való nyugvópontra hozását és a revíziós kérdés elcsititását illetően. Ez a hivatalos nyilatkozat a külföldet még inkább meg fogja győzni arról, hogy élni és dolgozni akarunk, csakis élni és dolgozni — és semmi sem áll • olyan távol tőlünk, minden igaz magyartól, mint a vakmerő kalandok keresése és ezáltal a béke veszélyeztetése. Az, hogy éppen most, a lengyel barátság megszületésének pillanatában a kisántánt vezetői összedugták csőrüket egy kis tanácskozásra, ne zavarja meg senki nyugodt álmát. Ez a diluviális. ásatag gyülekezet ma már ott tárt, hogy csak önmaga veszi komolyan magát, de még igy is roskadozik. Példa erre Lengyelország, amely eddig benn volt a kisántántban, tehát ellenfelünk volt. Most pedig a barátságunkat keresi. Fog még Benes ur is kopogtatni Budapest kapuján ... (h. r.) Csak uj épület emelésével lehet rendes otthont adni a kereskedelmi iskolának fiz iskola mai épülete nem méltó egy tanintézethez Egészségtelen, zsúfolt szohácskákban szoronganak a nagy diákok — A hétfői városi közgyűlés figyelmébe (A Közlöny eredeti tudósitása.) A hétfői városi közgyűlés tárgysorozatának 7. pontja igy szól: A községi felsőkereskedelmi iskola felügyelőbizottságának javaslata az iskola megfelelő elhelyezése érdekében. A közgyűlés elé ezúttal olyan nagyfontosságú ügy kerül eldöntésre, amely e város életére — fejlelt és folytonosan fejlődő kereskedelme folytán — életbevágó fontosságú. Dönteni kell afelől, adnak-e rendes és a mai kor követelményeinek megfelelő otthont a város egyik legfontosabb iskolájának, avagy hagyják, hogy az — az elhelyezés hibái miatt — lassan elnéptelenedjék és idővel megszűnjék. Az Lkolaépület mai állapota következtében ugyanis évrőlévre jobban elkedvetlenednek az iskolára utalt diákok szülei és igyekeznek gyermekeiket jobb körülmények között levő iskolába adni. A békéscsabai felsőkereskedelmi iskola mai épülete semmiképpen sem alkalmas iskolai célra. Szük, elégtelen, sötét és egészségtelen, néhány tanterme pedig annyira apró és sötét, hogy a tanulók tüdejét és szemét az örökös zsúfoltságban állandó veszély fenyegeti. Az iskola udvara meg egyenesen elképesztő állapotban van. Sepretlenség, szennyes lével tultöltött nyilt csatorna, óriási szemétdomb és más egyéb kedélyességek csendéletével találkozik ott az ember. Ilyen helyen és környezetben az egészséges élet, az eredményes munka nem képzelhető el. Pedig az érdeklődés az iskola iránt állandóan növek zik. A közvetlen környék, sőt a távolabbi vidék népe is állandóan figyelemmel kiséri az iskola működését és eredményeit, ugy, hogy egészen bizonyos, hogy ha helyes politikával megfelelő épületben helyeznék el az internátussal kibővített iskolát, a város tetemes jövedelemhez jutna az iskola látogatottságának fellendülése által. Megfelelő, uj épület emeléséről azonban ezidőszerint a városházán nem igen akarnak hallani. Egy más, ugyancsak célravezető, de természetesen ideiglenes megoldást keresnek. Ez az lenne, .hogy a szükséghez képest kibővítenék a mostani épületet. A kibővítés kétféle módon történhetnék, vagyis : a volt járásbirósági fogda í közfalainák eltávolításával, minek folytán három tantermet nyerne az iskola, vagy pedig emeletráépítéssel, ugyanerre az udvari részre. Ez azonban olyan óriási összegbe kerülne, hogy ezzel a gondolattal komolyan foglalkozni nem érdemes, tekintve, hogy ez a megoldás nem végleges, hanem csak ideiglenes lenne és igy a sok költség is hiábavaló. Az iskola mai épülete egyáltalában nem méltó egy középiskolához, amellett, hogy nagymértékben egészségtelen is. Békéscsabán úgyis ijesztő mértékben pusztit a tüdővész, nem engedhetjük meg tehát mugunknak azt a luxust, hogy az iskoláinkban is terjeszszük a tüdővészt. Emberséges, egészséges elhelyezésre van szükség, aminél nem gondolunk a leányliceum pazar berendezésére, csupán azt óhajtjuk, hogy a város iskolájában a diákok is, a tanárok is a testi épségük veszélyeztetése nélkül végezhessék kötelességüket. Az egyedüli helyes megoldás a következő: A város állítson be költségvetésébe évi 50 ezer pengőt és amikor ez az összeg elegendő nagyságura felszaporodott, épitsék meg az iskolát, természetesen uj épületet. De ha ennek hosszadalmasságát nem akarnák bevárni, akkor bankból szerezzék meg előlegképen az évi 50 ezer pengők néhány évi összegeit és azután nyomban megkezdhetik az építkezést. Addig is a város biztosítson megfelelő ingyentelket az intézetnek, legalább is azzal a szives szolgálatkészséggel, mint annakidején a leányliceumnak. Ezekre gondoljon a hétfői közgyűlés és ezért ne sajnáljon semmi áldozatot a város legfejlődőképesebb, legértékesebb iskolájától. a" békésiek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunkban már több izben megemlékeztünk ama visszás állapotról, amelybe Békés község került az utóbbi státusrendezés alkalmával, midőn a 30.000 lakosú nagyközség, járási széhely, a legutolsó (VI-ik) lakbérosztályba nyert beosztást az összes lakosság, de főként a közalkalmazottak kárára. Több izben rámutattunk a jelenlegi állapot tarthatatlanságára, midőn a békési, bármely fizetési osztályban levő közalkalmazott kétszer annyi lakbért kénytelen fizetni a háztulajdonosnak, mint amennyi lakbért kap. Ezen a viszszás állapoton sürgősen segítenie kell a kormánynak azáltal, hogy Békés községet a legutolsó lakbérosztályból, amelybe sohasem volt beosztva, mert mint járási székhely ősidőktől fogva megelőzte a legutolsó lakbérfokozatot — a változott viszonyokra való tekintettel legalább a már régóta kérelmeIV-ik lakbérosztályba ossza be. A mult héten a békési járás agilis főszolgabirája, Moldoványi János Budapesten jártában ebben az ügyben is tárgyalásokat folytatott az illetékes helyeken. Leplezetlenül feltárta azt a lehetetlen helyzetet, amelybe Békés nagyközség a legutolsó lakbérosztályba való beosztásával került. Útjában kisérte és támogatta dr. Ángyán Béla államtitkár, Békés képviselője. A jogos és igazságos kérelem meghallgatásra talált s a napokban Ángyán Béla dr. képviselőtől a főbiró levelet kapott, melyben közli, hogy a pénzügyminiszter többszöri közbenjárására kijelentette, hogy a békésiekéhez hasonló, nagyszámú sérelmeket országosan kivánja rendezni, a sérelmeket felülvizsgálva. A békésiek reménykedhetnek, hogy kérésük teljesülni fog. Gyarapodik a miibarátok Gróf Wenckheim Jenő a kör fővédnöke (A Közlöny eredeti tudósitása.) Mindjobban terebélyesedik és mindinkább a legszélesebb rokonszenvre tesz szert a nagyszerű kulturmozgalom, amelyet egy lelkes békéscsabai úriasszony, Wagner Józsefné nemes Dobos Rózsi páratlan agilitása és müvészetszeretete indított meg. Ez a mozgalom, amely az Alföldi Mübarátok Köre alapítását célozza, olcsó évi tagdíjért elsőrendű művészi képekhez fogja juttatni tagjait, részint tagjárulék, részint sorsolás cimén. Emellett előadásokat, tárlatokat fog ren-