Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám
1929-05-19 / 102. szám
Békéscsaba, 1929 május 19. Vasárnap 56-ik évfolyam, 102-ik szám ^y y^ ^r ^ii f fi yi t r. ' i WVWAnAQrtr VI Vl*^''r'^V' r" V'l 'i 'V " "i " -I 'i ^I " POLITIKAI LAP Előfizetési dijak 1 Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám 1 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. 11., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. A mostoha gyermek Magyarországon, mint kifejezetten agrárálllamban, minden évben nagy érdeklődés szokta kisérni a föld és a termés állami támogatásának és fejlesztésének azokat az adatait, amelyek a költségvetés tárgyalásakor lesznek ismertté a közvélemény előtt. A pénzügyi bizottság előzetes tárgyalásai nyomán már napvilágra kerültek az egyes tárcák költségvetésének adatai. Sajnos, szomorúan kell konstatálnunk, hogy a földmivelésügyi minisztérium, mint minden évben, ugy most is a mostoha gyermek szerepét kapta a többi tárcák között. Pedig ma különösen fokozottabb jelentőségűek azok a számok, amelyek azt jelentik, hogy az államkasszából a mezőgazdasági termelés követelményei milyen mértékben nyernek kielégülést. Magyarországnak, mint a gazdasági termékekben elsősorban exportállamnak, ma lét vagy nemlét kérdése az, hogy mezőgazdaságának irányai és eszközei hova mutatnak és az ezer bajjal küzdő magyar gazda termelésében és terményei értékesítésében milyen támogatást kep az államtól. A termelés és értékesítés minden ágára, a legparányibb részletkérdésre is kiterjedő, átfogó programot adott a költségvetés tárgyalásakor Mayer János miniszter, ha azonban a program mögé nézünk, az egyes rovatokban álló szürke számadatok aggodalommal kell, hogy eltöltsék nemcsak a gazdát, hanem az ország minden polgárát. Azt látjuk ugyanis, hogy az agrárköltségetés a legkisebb a többi miniszteri tárca költségvetései között. A földmivelésügyi tárca költségvetése a jövő évre, figyelembevéve a hasznos beruházásokat is, az állami költségvetés 67 %-át teszi ki. Szomorú szám ez, amely azt bizonyítja, hogy hiába meggyőződés, hogy agrárállam vagyunk, hiába gazdaintézményeink és érdekképviseleti szerveink küzdelmes harca, hiába agrárvezéreink minden jószándéka. Es most még ráadásul itt vannak az ország nagyrészében a fagykárok és a kiszántott vetések szomorú képe felett a kenyér nélkül maradt magyar munkások kétségbeesett szeme tekint a bizonytalan iövőbe. A nagybirtokos éppenugy, mint a kisbirtokos, ma a legreménytelenebb válsággal küzd és ha nem jön az utolsó pillanatban valami segítség, ha nem akad egy erős kar és egy merész kard, amely a magyar agrárválság gordiusi csomóját kettévágja, akkor nemcsak a szomorú barázdák szomorú birtokosai és éhező munkásai, hanem az országunk és fajtánk minden rendű és rangú polgára egyaránt néz a kétségbeejtő jövendő elé. A körülöltünk duló szörnyű gazdasági háborúban minden perc drága. Mi nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy jobb későn, mint soha. Agrártermelésünk fokozásához, az értékesítés megszervezéséhez, a gazda jólétéhez nemcsak egy társadalmi réteg érdekei, hanem az egész magyarságnak az életet vagy halált jelentő érdekei fűződnek. Ha az állam áldozatkészséget tud mutatni más téren, ahol nem ilyen általános érvényű érdekekről van szó, akkor a magyar gazdák joggal elvárhatják, hogy nehéz küzdelmeikben, kilátástalan jövőjükben törekvéseik és terveik megfelelő méltánylásra találjanak. Nem lesznek érdekes ügyek a jövő heti Eddig 140 pontból áll a tárgysorozat segélykérés Nagyon sok a (A Közlöny eredeti tudósitása.) Megírtuk már, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága május 28-án tartja rendes tavaszi közgyűlését. Az utolsó közgyűlés február 28-án, tehát éppen 3 hónappal ezelőtt volt, de ezen aránylag nem hosszú idő alatt eddig már 150 ügy darab érkezett a vármegyéhez, amelyeket a májusi közgyűlésen fognak elintézni. Az alispán a tárgysorozatot már összeállította és az e hó 18-án, szombaton fog postára adatni. Minthogy rendes közgyűlésről van szó, a főtárgysorozaton kivül póttárgysorozat is lesz. A főtárgysorozatba 140 ügy van felvéve, de egészen biztos, hogy a póttárgysorozat is legalább 100, sőt esetleg több ügyet fog felölelni. A rendes közgyűlésnek az eddigiek szerint nagyon kimagasló tárgya nincsen, az mindenesetre feltűnést fog kelteni, hogy csak a főtárgysorozatban 24 segélyezési ügy van felvéve. Ezenfelül bizonyára még a póttárgysorozat öszszeállitásáig is fognak legalább 10 uj segélyezési kérelmet benyújtani. Tehát olyan tömeg segélyezési kérelem felett kell majd határozni, hogy még az esetben is, ha azok egyrészét nem is teljesitik, aminthogy minden kérelmet lehetetlen figyelembe venni, csak ezen az egy közgyűlésen is többezer pengő segély megszavazására lesz szükség. Ebből megállapíthatja a törvényhatósági bizottság, hogy milyen gondot okoz a vármegye vezetőségének, illetőleg az alispánnak, hogy még az igazán közérdekű kérelmekre a legszükségesebb fedezetet előteremtse. Tekintélyes számban szerepelnek a közgyűlési tárgysorozatban a felebbezési ügyek is, de a tárgyak túlnyomó része községi ügyekre vonatkozik. Itt emiitjük meg, hogy az állandó választmány a közgyűlési ügyek előkészítése céljából e hó 27-én ülésezik a vármegyeház kis tanácstermében, de ezt megelőzőleg a vármegyei tanyabizottság és nyugdijbizottság is ülést tart, hogy a közgyűlési ügyeket előkészítsék. Fizetési nehézségekről panaszkodik a város mult évi zárszámadása Miért nem indulhatnak meg tavasszal a közmunkák? (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békéscsaba r. t. város most bocsájtotta közre közpénztárainak 1928,évi zárszámadását. A zárszámadás terjedelmes indokolása mindjárt egy figyelemre méltó panaszszal kezdődik. A mult évben került alkalmazásra elsőizben a városok háztartását újból szabályozó törvény és belügyminiszteri rendelet. Az indokolás megállapítja, hogy ezek a rendelkezések a gazdálkodásra nehézkességüknél fogva hátrányosan hatnak. Mig ugyanis az előző években — írja a polgármester — a jelentős pénztári maradványok felhasználásával a háztartás vitelében fennakadás nem volt tapasztalható, most, amikor a város jövedelmei tudvalevőleg csak az év második felében, különösen pedig javarészt az év utolsó negyedében folynak be, a törvény által előirt gazdálkodási rend mellett az év első felében a bevételek csekélyebb volta miatt a pénztár állandó fizetési nehézségekkel küzd, amely nehézségeket más rendelkezésre álló készletek felhasználásával csak átmenetileg lehet áthidalni. Ezen számedási rend fenntartása mellett arra van kilátás, hogy a város háztartásának ezen fizetési nehézségei a jövőben esetleg fokozódnak. Ilyen körülmények között a végrehajtandó munkálatok szenvednek halasztást, annak ellenére, hogy különösen szociális okokból a közmunkák megindításával a tavaszi munkanélküliségen való segítés a városnak elsőrendű feladata lenne. A hitel túllépésre vonatkozó korlátozó rendelkezések a háztartás zavartalan vitelére szintén bénitólag hatnak. Ezeket a rendelkezéseket alig lehet betartani, különösen ott, ahol felsőbb hatósági rendeletre évközben történik előirányzaton kívüli kiutalás (választók összeirási költségei), továbbá az iskolai költségvetéseknél, ahol az előirányzat nem a polgári, hanem az iskolai évre szól. Az uj számadási rend ezeken kivül számottevő munkatöbbletet is okoz, mert az egyes csoportok és fejezetek hitel tétele.i ellenőrzését és nyilvántartását csak okmányonkénti azonnali könyveléssel lehet elérni, ez a hatalmas munka pedig a számvevőség jelenlegi létszám viszonyai mellett kielégítő módon nem teljesíthető. Egyébként a zárszámadás adatai szerint a városnak az 1928. évben 2,757,180 P bevétele volt, mig a kiadás 2,645,000 P-t tesz ki, vagyis a mult évről 112,104 P maradvány mutatkozik, ez azonban nagyrészt lekötött tételekből áll, vagyis olyan pénz, amelynek hovafordításáról a képviselőtestület már határozott, a munka azonban nem volt végrehajtható. A bevételek között az előirányzatnál kisebb összeg folyt be a bor- és húsfogyasztásnál, italmérési illetéknél, késedelmi kamat és végrehajtási dijaknál, járlatjövedelemnél stb. Nagyobb volt a bevétel sörfogyasztási adóból, pezsgőadóból, ingatlan átruházási illetékből, adóhátralékból, bérházak és földek jövedelméből. Az előirányzatnál nagyobb kiadás 82,555 P volt, ezzel szemben megtakarítás 132,000 P. Ebből a két adatból a város gazgálkodásának helyessége tűnik ki, mert a kiadásban nagyobb a megtakarítás, mint a tulkiadás. A zárszámadást a polgármester az e havi képviselőtestületi közgyűlés elé terjeszti. Nagy Izabella Békéscsabán Az Aurora-kör utolsó bérleti hangversenye (A Közlöny eredeti tudósitása.) A magyar énekművészet legnagyszerűbb képviselője, Nagy Izabella ismét ellátogat hozzánk, hogy gyönyörködtesse azokat, akik az igazi tősgyökeres magyar művészetet szeretik. Műsorán a legelső magyar zeneszerzők müvein kivül régi, eddig nálunk még nem énekelt magyar népdalok szerepelnek. Nagy Izabella, hogy találó szóval éljünk, specialistája a magyar dalnak, ugy hogy elsősorban őt kérték meg azoknak a daloknak gramofonba való éneklésére, amelyeknek lemezeit azután az egész országban hivatalosan fogják a magyar falvakban kiosztani, hogy a már-már feledésbe merülő, valamikor annyira termékeny magyar dalkultuszt uj életre keltsék.
