Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-05-15 / 101. szám

Békéscsaba, 1929 május 15 Harisnya Kesztyű Nyakkendő | Uri és női fehérnemű I KALAPUJDONSAGOK ESCHER ANDRÁSSY-UT 7 NÉL futnak. A végleges eredmény majd csak a hét végén fog kiderülni, amikor is azokat a pénztár, illetőleg a kirendeltség közhírré fogja tenni. A választás, mint minden efféle tömegmegmozdulás, bővelkedett a derűs, sőt humoros jelenetekben, amelyek az egyes szavazatszedőküldöttségek előtt játszódtak le. Legérdekesebb volt ezek közül a következő : Az egyik küldöttség előtt szabályszerűen kioktattak egy szavazót — egyszerű cselédembert — miképpen kell szavazni. Kioktatták arra is, hogy a kereszt-jelnél egyebet nem szabad a szavazólapra irni. — Megértette ? — kérdezték a magyarázat végén. — Hogyne! — felelt önérzetesen, szinte sértődötten. — Nem vagyok én olyan nehézfejü. Azzal bement a szavazófülkébe. Sokáig volt benn. Nagy csendben, mintha nem is élne. Amikor kijött, büszkén, ragyogó arccal nyújtotta át a leragasztott boritékot. A borítékon azonban ott díszelgett az atyafi kalligrafikusan irt neve... — Hát ezt miért irta rá ? — kérdezték. — Nem megmondtuk, hogy semmit sem szabad reáirni ? Most a szavazata érvénytelen. A szavazó áll egy pár pillanatig. Elsötétedett az arca. Aztán fejet csóvált és kiment. — Hallottak már ilyent ? — méltatlankodott odakünn. — Érvénytelenítették a szavazatomat. Pedig még a nevemet is ráírtam 1 Egy másik atyafit szavazás előtt megkérdeztek, tudja-e, hogyan kell szavazni ? — Hogyne — volt a felelet — megmondták már... itt künn az ajtó előtt... Egy harmadik szavazó pedig igy vágta ki a feleletet arra, hogy tudja-e, hogyan kell szavazni: — Tudom kérem, a 2-es számú kockába teszek egy keresztet 1 Se szeri, se száma a mulatságos epizódoknak, a derűs jeleneteknek, amik mind rögtönzés müvei, tehát elevenek, eredetiek és frissek, mint minden, ami nem mesterkélt, hanem az élet csinálta. De mi csak ezt a párat ragadtuk ki, hogy mindenki láthassa, milyen kedélyesen folyt le nálunk a szavazás. Gerendás község ünnepe Felavatták a hősi halottak emlékszobrát (A Közlöny eredeti tudósitása.) Vasárnap szép májusi verőfényben leplezték le Gerendás községben a közel ötven hősi halott emlékére emelt müvet, Kalotai Ottó szobrászművész ízléses alkotását. Emelte az ünnep fényét József főherceg megjelenése, kit a közönség nevében Góg István főjegyző köszöntött egyszerű, de meleg szavakkal. A szokásos virágbokrétát Kiss Kálmán ev. lelkész négy éves, bájos kis leánya nyújtotta át ügyes, formás köszöntés kíséretében. Az ünnepségen megjelent még Kovacsics Dezső dr. főispán, Daimel Sándor dr. alispán a vármegye koszorújával, Kiss László járási főszolgabíró és tisztikara, majd Békéscsaba város, a járásbeli községek, a volt 101. és 4. honvédezred, a vitézek, csendőrparancsnokság, rokkantak stb. küldöttségei. Az avató beszédet a királyi herceg tartotta. Volt vitéz katonái áhítattal figyelték egykori vezérük minden szavát. Nagy lelkesedéssel hallgatták a főispán szavait, továbbá Lavatka József plébánost, ki a katholikus egyház és Kiss Kálmán lelkészt, ki az evangelikus egyház nevében tették le a koszorúkat szívhez szóló beszéd kíséretében a hősi emlékműre. Az ünnep sikerében méltó módon vett részt a dalárda. Az egyszerű földmives emberekből összeállított és kitűnően fegyelmezett énekkar szép számait jól eső meglepetéssel hallgatta a kiváló vendégsereg. A dalárdát Alt Sándor róm. kath. kántortanító vezette. A fegyelmezett leventecsapatot Surin Pál főoktató vezényelte. A mindvégig lelkes ünnepség végén felejthetetlen kép tárult elénk. Mintha pár percre feléledt volna a régi pusztai romantika, amikor a fenséges vendég és kísérete előtt elvonuló tisztelgő testületek sorában feltűntek a festői magyar viseletben lovagló délceg tanyai legények. Ez a lovascsapat fogadta a vendégeket a falu határában és kisérte végig a határig, méltó befejezéséül a falu legnagyobb ünnepének. Márkus Pál volt bankigazgató bűnperét tárgyalni kezdte a gyulai A főtárgyalás első napjai — Órákig tartott a vádirat ismertetése — A vádlott mindent tagad (A Közlöny eredeti tudósitása.) Négy évvel ezelőtt kinos megdöbbenést keltett Békéscsabán, sőt megyeszerte a békéscsabai Alföldi Bank Részvénytársaság összeomlása. A pénzintézet bukása több más vállalatot is magával rántott, a bankbukás miatt pedig az ügyészség vád alá helyezte Márkus Pált, az Alföldi Bank igazgatóját több társával egyetemben, akiket több rendbeli csalással és sikkasztással vádolt. A nagyszabású perben hétfőn nyitotta meg a főtárgyalást a gyulai törvényszék Tóth-tanácsa. A vádirat felolvasása több mint egy óráig tartott és fél 11 órakor kezdte meg Tóth-tanácselnök az elsőrendű vádlott, Márkus Pál bankigazgató kihallgatását. Sikkasztás büntette volt az első vádpont. Márkus bankja ugyanis eladott a gyulai Löwi és Laufer cégnek 200 ezer leit 71 millió koronáért. A 200 ezer leit egy erdélyi bankba kellett volna beküldeniük, de ezt Márkus nem tette meg, hanem saját céljaira fordította a pénzt. Laufer hosszas várakozás után végre is stornírozta a vételt, de már késő volt, mert Márkus fizetésképtelen lett. A vád második pontja szerint a Seiger Gottfried és utóda cég azon utasítással küldött Márkus bankjának 100 milliót, hogy azt a Keleti Szállitványozó Részvénytársaságnak utalja át, de ezt sem tette meg a bank. Majd 1925-ben Békéscsabán Holecs Sámueltől felvett a bank 54 milliót, amit Holecs azért adott át a banknak, hogy a gyulai Békésmegyei Takarékpénztárban fizesse ki buzatartozását. Márkus ennek a megbízásnak sem tett eleget s mindezeket az összegeket a saját üzletébe fektette. Márkus Pál minden vádpontot tagad. Állandóan jóhiszeműségével védekezik és azt állítja, hogy mindenkor szem előtt tartotta az üzleti gondosságot. A bank összeomlásáért a gazdasági viszonyok rosszrafordulását okozza. A második tárgyalási nap. A főtárgyalás második napján, kedden délelőtt a másodrendű vádlottat, Guttmann Ernőt hallgatta ki a biróság. Azzal védekezik, hogy igazgatója volt ugyan a banknak, de már 1925 julius 28-án kilépett, tehát a később bekövetkezett bukáskor már nem volt ott. Egyébként egész vallomása csupa „nem tudom"-ból és „nem emlékszem"-ből állott, ugy hogy az elnök valósággal szavanként, nagy türelemmel és még nagyobb művészettel szedte ki belőle. Szerinte a könyvek vezetése az ő idejében pontos és rendes volt, teljesen törvényszerű. Semmiről sem tud. Bakucz Mihály, a Termelési és Gabonaértékesitő Szövetkezet volt igazgatója, azt vallja, hogy vállalatának bukását az Alföldi Bank minden arcot vonzóvá és széppé tesznék, gyakran már a pompásan üdítő Chlorodoní-íogpaszta egyszeri használata ntán. A fogak rövid használat után gyönyörű elcíantcsontfényben ragyognak, különösen ha a tisztításhoz a külfin erre a célra készített fogaiatos sürtéjű Chlorodont-fogkefét használjuk. A fogak közé szorult rothadó ételmaradékok, melyek a kellemetlen szájszagot okozzák, ezzel a fogkefével alaposan eltávolíthatók. Kísérelje meg egy tubus fogkrémmel, melynek ára G0 fillér, egy nagy tubus ára P 1-—. Chlorodont-fogkefe (puha vagy kemény Börtéjű), P 150. Chloiodont-szóivíz üvegenként P 2'60. Csak kék-zöld színű csomagolásban „Chlorodonl" felirattal valódi. Mindenütt kapható. Leo-Werke A. G., Dresden, magyarországi vezérképviselete: Molnár Bertalan és Társa, Budapest. összeroppanása okozta. Ebben az időben 50 millió készpénzük és 10—15 vagon buzájuk volt és óriási követeléseik az Alföldi Banknál. Mivel ezek elvesztek, az ő vállalatuk is összeroppant és először kényszeregyezséget, majd csődöt ered mén vezett. A délutáni tárgyaláson Botyánszky Mihály igazgatósági tagot és Gráb Gyulát, a Faértékesitő Rt. egykori igazgatóját hallgatja ki a biróság. Három millió koldus Oláh György uj könyve (A Közlöny eredeti tudósitása.) Elkomorodik az arc és nyomottá lesz a hangulat, ha Oláh György uj könyvét olvassuk. A májusi aranyló napfény szürkévé, fakóvá barátságtalanodig A lélekre ólmos borulat terül. A szívben valami kinos érzés : lehangoltság és kemény fájás ver fészket. Három millió koldus ! Három millió szegény magyar nincstelen gyászos életét, szegényszagu nyomorát, a vályogputrik sötétségét, a 80 filléres napszámok kegyetlen ostorcsapásait, a magyar föld elnyűtt robotosait, szomorú asszonyait, koravén, csenevész gyermekeit festi az iró megrázó erővel, szélesskálájú stiluskészséggel, amelyhez csak Dosztojevszkij gigászi tolla kasonlitható. Színes riportok sorjáznak ebben a könyvben. Csupa hangulatkép, amelyeket a szerző az ország különböző vidékein — a falusi nyomortanyák látogatása közben — rajzolt fel érzékeny lelkébe. De a szinei, az igazságai, ha túlzottaknak látszanak is, igaz és őszinte szinek, az igazságai pedig vérbemarkolóan igazak és őszinték. Megérzik rajtok a vérbeli íróember nagy-nagy szive és rajongása a jó után, az emberi megelégedettség és boldogság után. Ezt olyan lelkesedéssel és erővel cselekszi, hogy meghatottan kell fiatalos heve előtt megemelni az elismerés fejfedőjét. Ez a könyv erőteljes tehetségű iró munkája. Bőséges, kiapadhatatlan szinezési készsége, irályának választékossága és könnyedsége, témáinak változatossága, dialógjainak frissessége és tartalmassága mind-mind különleges egyéni kvalitásokról tanúskodnak. Oláh György kétségtelenül nagy munkát végzett, amikor könyvét megírta s hogy ez az elismerésre méltó munka hasznossá is válhasson, mindenkinek meg kell szívlelni a könyvében elmondottakat, ha nem akarja, hogy a forradalom réme újra itt harsonázzon és pusztítson. A könyv ízléses kiállításban, finom papíron, művészi borítólappal a miskolci Magyar Jövő r.-t. kiadásában jelent meg s kapható minden jobb könyvkereskedésben. Ára 4 pengő. (h. r.) * Fizetési meghagyás blanketták állandóan kaphatók a Corvinanyomdában.