Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-05-08 / 99. szám

Ára 12 fiilén Békéscsaba, 1929 május 8. Békéscsaba, 1929 május 15. Szerda 56-ik évfolyam, 101-ik szám POLiTKKAl LAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11.. Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Ujabb nehézségek Napok óta töpreng azon a magyar közvélemény, mi lesz a következménye a bankráta felemelésének. Tudvalevően a Nemzeti Bank az általános világgazdasági helyzet hatására hivatkozva rendelte el a hivatalos kamatláb 7 százalékról 8 százalékra való felemelését. Ebben más nemzeti bankok már meg is előzték. Kétségtelen tehát, hogy a kakamatláb felemelését nemzetközi bankpolitikai okok idézték elő és kétségtelen az is, hogy a gazdasági életre nagy hatása lesz. Az ország mai súlyos helyzetében fokozottan kell ügyelni arra, hogy a kamatlábemelés ne legyen felhasználható a hitelfeltételek túlzott megdrágítására. Ebből a szempontból súlyos kötelesség hárul a hitelélet vezetőire s a jegybanknak, a Pénzintézeti Központnak és a nagy pénzintézeteknek egyaránt kötelességük a hitelkamatok általános megdrágításában a kellő határt megszabni s e határ betartását a leggondosabban ellenőrizni. A pénz megdrágulásának hatását vizsgálva, kétségtelen, hogy a belföldi tőkeképződés szempontjából ez a rátaemeiés kedvező feltételeket teremthet a takarékbetétek növekedésére, amennyiben a bankok drágábban adván a pénzt, megengedhetik maguknak, hogy a náluk elhelyezett betétek után is a mainál valamivel nagyobb kamatot fizessenek. Az ország joggal várja is a pénzintézetektől, hogy a két intézkedés között a megfelelő arány megvalósittassék. Ma még nem lehet tudni, hogy milyen hosszú életű lesz a 8-as kamatláb, de fel kell készülnünk arra, hogy termelésünket és egész gazdálkodásunkat a magasabb bankráta alapján kell berendeznünk. Még szerencse az ujabb nehézségek mellett, hogy a régebben felvett hosszúlejáratú kölcsönök kamatterhét ez az ujabb intézkedés nem érinti s ebből leszürődik az a tanulság, hogy nem mindig előnyös a hosszúlejáratú kölcsönöktől való tartózkodás abban a reményben, hogy a pénzpiac megjavulása folytán mindig előnyösebb és előnyösebb feltételek mellett juthat a gazdasági élet rövidlejáratú kölcsönökhöz. A világgazdaság még mindig nagy válsággal küzd és még sokáig aligha lehet a gazdaságpolitikát biztos alapokra fektetni. Éppen a hivatalos kamatlábak hullámzása egyik legjellemzőbb jelensége annak, hogy a világgazdaság még mindig a krizis napjait éli. Természetes, hogy ez alól a hatás alól Magyarország sem tudja magát kivonni, sőt helyzete fokozottabb éberséget, óvatosságot és kormányzati bölcsességet kiván meg. Vajha mindez meg volna nálunk azokban, akik az ország kormányrudját a kezükben tartják. Az eddigi tapasztalatok alapján egyáltalában nincs okunk sok reményre és az optimizmusra. BeSíczey Géza nagys; helyzetképe a mezőgazdaság mai állásáról A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése A buzamárkázás ügye — Adóelengedést kívánnak a fagykársujtotta gazdák (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését a Békésvérmegyei Gazdasági Egyesület, Beliczey Géza gazdasági főtanácsos, felsőházi tag elnöklete alatt. A közgyűlésen az elnök órákra terjedő, nagyszabású, mély alapozottságu beszámolót tartott a mezőgazdaság mai helyzetéről, amelynek teljes és tökéletes tükörképét adta. Ismertette a szokatlan kései fagy okozta rettenetes károkat, amelyek néhol 100, de majdnem mindenütt 50 százalékosak, igy Békésmegye északi részein is. Ezután hosszasan beszélt a mezegazdák általános eladósodásáról, amit a fagykárok még jobban elő fognak mozdítani. Ezzel kapcsolatban rámutatott a legfontosabb állami teendőre, a hitel kérdésének, rendezésének és megoldásáj nek szükségességére. Szólt a bank| kamatláb felemeléséről, amelyet nem tartott valami szerencsésnek és ami az elszegényedési folyamatot csak siettetni fogja. A mezőgazdaság prosperitásának érdekében elengedhetetlenül szükségesnek jelentette ki a hitelkérdés rendezését, éppen ugy, mint az értékesités kérdését is. Megemlékezett a tiszavidéki buza márkázásának ügyéről is, amely az illetékes körök teljes megértésével és pártfogásával találkozott. Végül a gazdatársadalom fokozottabb öszszefogását hirdette, hogy a mezőgazdák egyetemének érdekeit megfelelően lehessen érvényre juttatni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Sólyomi Lipót főtitkár különféle jelentéseket terjesztett elő, majd ismertette a Mezőgazdasági Kamara átiratát, amely jelzi, hogy segélyt fog kieszközölni a kormánytól a fagykársujtotta gazdák számára. Ismertette a fagykársujfott birtokosok adóelengedéséről szóló törvényt, majd leszögezte, hogy mivel ilyet ez a törvény nem helyez kilátásba, kívánatos, hogy a jövedelem- és kereseti adó leszállításával segítsen a kormány a fagykárt szenvedett gazdákon. Az eziránt Pestre menő monstreküldöttségbe az egyesület is fog delegátusokat kijelölni. Ezután megiartotiák a Cukorrépatermelők Szövetségének békésvármegyei csoportjának alakuló értekezletét. Csákói Geiszt Gyula elnökölt, majd számos felszólalás után, egyhangú felkiáltással választották meg a vezetőséget a következőképpen: Elnök : csákói Geszt Gyula. Alelnökök : Galgóczy Géza és Govrik István. Ügyész: dr. Láng Frigyes. A titkári teendők végzésére ideiglenesen, amig a szervezet fizetett tilkárt nem alkalmazhat, Sólyomi Lipót gazdasági egyesületi főtitkárt kérte fel. Számvizsgáló bizottsági tagok: Ifj. Gáiik János, Zahorán Pál és Vajda Jenő. Választmányi tagok: Reck Géza, K. Mészáros Dániel, dr. Székács István, Bleyer Ferenc, Husz L. Árpád és Wolfinger Alajos. A központi vezetőségbe öt tagot delegáltak, u. m. az elnököt, a két alelnököt, Reck Gézát és Bleyer Ferencet. Végül csákói Geiszt Gyula elnök zárószavaival fejeződött be az élénk érdeklődéssel kisért gyűlés. Felemelő ünnepségek között folyt le a vármegyei tüzoltégyülés Tiz község és két város tüzoltctisztjei és tüzoltóküldöttei vettek részt a közgyűlésen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt, Szent Flórián vértanúnak, a tűzoltók védőszentjének névünnepe alkalmából nagyszabású ünnepségek és előadások keretében folyt le Békéscsabán a Békés- és Biharvármegyei Tüzoltótisztek Bajtársi Szövetségének közgyűlése. Mintegy kétszáz tűzoltó — tisztek és legénység — érkezett ez alkalommal Békéscsabára, többek között Bojtor István bihar- és Démusz Lajos békésmegyei tüzrendészeti felügyelő, Wagner Lajos gyomai és Lehóczky László csabai tüzoltófőparancsnok, ezenkívül közel 50 tüzoltótiszt a két vármegye minden részéből. Eljöttek Gyula hivatásos és önkéntes tűzoltói egy-egy szakasszal, továbbá a következő községekből: Békés, Békésszentandrás, Gádoros, Hajdubagos, Gyoma, Kötegyán, Méhkerék, Mezőberény, Nagykereki, Nagyszénás és Szeghalom. A közgyűlés előtt diszfelvonulás volt a templomba, amely után a tűzoltólaktanya előtt Róna Károly fényképész több sikerült felvételben örökítette meg a résztvevőket. Fél 11 órakor az Iparosszékházban szövetségi ülés volt, amelyen Démusz Lajos tüzrendészeti felügyelő elnökölt. Az ülésen részt veit Korniss Géza dr. városi kulturtanácsos is a város képviseletében. Az elnöki megnyitó után Korniss dr. érdekes és tanulságos történelmi visszapillantást vetett Flórián veterán korára és a vértanú életére. Démusz elnök a vármegye alispánjáról, szólt, akinek a tűzrendészet iránti lelkes érdeklődése következtében ma már megtízszereződött a vármegyében a tűzoltók száma. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg Daimel Sándor dr. alispánnak. Ezután különféle tűzoltói ügyeket tárgyaltak meg : a tűzoltók jövőjének biztosítását, temetkezési segélyágazat létesítését, a vármegyei tüzoltóujság széles propagálását. Bojtor István magvas tanulmányt olvasott fel az asztagok-. ban álló termés és az elhullott magvak megóváséról. Tanulmányét indítvány formájában a két alispánhoz fogja felterjeszteni és e célból a békésvármegyei tűzoltók hasonszövegü indítvánnyal való csatlakozását kérte. A közgyűlés az indítványokat egyhangúlag elfogadta. Lehóczky László indítványára táviratilag üdvözölték dr. Berthóty István polgármestert. A gyűlés ezenkívül üdvözölte Daimel békésés Fráter biharvármegyei alispánt is. Ezután Lehóczky számos, igen fontos tüzrendészeti kérdést vetett fel és kérte sok rendezetlen kérdés elintézését, például az építkezési engedélyek kiadásának megszigorítását, az uj épületek kéményépitkezésének tüzetes felülvizsgálását, stb. Hosszas eszmecsere indult meg, amelynek végén 3 tagu bizottságot küldtek ki egy szabályrendelettervezet kidolgozására, amelyet a legközelebbi gyűlés elé fognak terjeszteni. Démusz Lajos indítványára végül kimondták, hogy ezentúl járási versenyeket rendeznek, amelyre kérni fogják a féláru utazás kedvezményét. Délben közel 100 teritékes közebéd volt, amelyen Facsinay Dezső a kormányzóra mondott felköszöntőt. Beszédeket mondtak még Francziszky Lajos dr., Démusz Lajos, Birtalan Géza és Bojtor István. Délután különféle érdekes és tanulságos mászó-, mozdony- és autófecskendői szerelési mutatványok voltak a városháza külső udvarán.