Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám
1929-04-23 / 91. szám
Ara 10 fillér Békéscsaba. 1929 április 23. Kedd 56-ik évfolyam, 91-ik szárr POLITIKAI NAPILAP M Wiifu Wi f t . W T Wl'UlVnil Vl rt nmiiiMKiÉinmntr i^ Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II.. Ferenc József-tér 20. szóm alatt — Hirdetés díjszabás szerint. Üzen a magyar Testvérem, jó magyarom, Hunniában Haj, aki élsz szomorú rabságban, bujdosásban, erdőben, nádasban, vizén és kenyéren, feletted holló károg, előtted, mögötted a veszejtő csürhe, körüled a lángban álló éjszaka, jöjj pajtásom, egysorsu élettestvérem, jöjj, hallgasd meg miről beszél, miről sir a föld, a jó magyar föld. Terilsd le kopott subádat a kiégett tarló fövenyére, feküdj ró és tedd fel szemeidet a magas ég csillagpárkényára, nyomd füled az áldott magyar földre és hallgasd meg, miről dobog a föld lelke, mirő! kesereg vak bánatában. Testvérem, jó magyarom, a föld beszélni fog néked örömről, bánatról, régi vigasságokról, temetésekről és jelenvaló keserűségekről. Füled hallja majd a megölt harcosok földbetapasztott sóhajait es a kacagányos ősök liliomszálainak vágyás vergődését. A föld 1000 éves múltja mindent megtartott néked. De beszél majd a föld néked keserű jelenvaióságokról is, mert Hunniában haj nincs igaza most az igaznak, nincs kenyere az éhezőnek és testvér támad testvér ellen, nemcsak az idegen. És mire hajnalodik, az éjszaka sötét árnyai ellopakodnak a nagy mezőségekről, árva pacsirta szántja át a végtelen eget feletted, vigyázz jól árva testvérem az újraéledő lomb susogására is es elfáradt testedet ne engedd pihenésre, mert ilyenkor jönnek a báránybőrbe bujt farkasok. Mert Hunniában ... haj... ha virrad: alszik a magyar, a keserű éjszakák fáradalmait piheni és nem érti a hivó szót sem, amit a messzi szellő hozott el hozzá. Hunniában haj... boldog az, aki nem hallja a föld szavát, a szellő sugalmát, boldog az, aki nem lát, nem hall és nem remél, mert Hunniában haj, nagyon sok a keserűség. Hallga... magyar vérem... hallga... üzen a föld... Orosz Iván. Öngyilkos lett Cholnoky Jenő testvéröccse Budapest, április 22. Vasárnap hajnalban Cholnoky László ismertnevü iró az összekötő vasúti hídról a Dunába ugrott. Az ott szolgálatot teljesítő rendőr még látta, amikor a híd karfájára mászott, de a távolság oly nagy volt köztük, hogy tette elkövetésében nem tudta megakadályozni. Cholnoky László testvérje Cholnoky Jenőnek, a kiválóhirü földrajztudósnak. Hátrahagyott levele szerint anyagi okok miatt követte el az öngyilkosságot. Búcsúleveléhez 50 fillért csatolt azzal a lakonikus mondattal, hogy „ezt csatolják a Baumgarten-féle alapítványhoz". A horvátok és macedónok közösen küzdenek a szerb zsarnokság ellen A jelenlegi Nagyszerbia hazugságok hátán épült fel Szófia, április 22. (MTI). A két horvát politikusnak, Pavlicsnak és Percsecnek szófiai látogatása nagypolitikai jelentőséget nyert azáltal a „Macedón Komité" és a horvát polílikusok által közösen kiadott kommünikével, amely azt mondja, hogy Horvátország és Macedónia helyzetének megszilárdítása után a horvátoknak és macedónoknak közösen kell küzdeni a szerb zsarnokság ellen. Ezt a határozatot felolvasták azon a banketten, amelyet Szófia város kaszinójában rendeztek és amelyen a horvát és macedón bizottság mintegy 100 tagja vett részt. A banketten felszólalt Pavlics emlékeztetett arra, hogy a háború előtt a horvátoknak teljes autonómiájuk volt, volt parlamentjük, teljes politikai, polgári, iskola- és vallásszabadságot és jogokat élveztek, mig 1918 után a szerb uralom mindezt megsemmisítette. kifosztotta és tönkretette Horvátországot, valamint Boszniát és Hercegovinát. Az utóbbi két tartomány a háború előtt virágzott, mig most Zágráb utcáin gyűjtést kell rendezni a boszniai és hercegovinai éhezők részére. A szerb diktatúrával szemben diktatúrával kell válaszolni, mert engedékenységgel semmit sem lehet elérni. Hiszen Radics István engedékeny szellemét a parlament plénumában elsütött lövésekkel hálálták meg. A jelenlegi Nagyszerbia hazugságok hátán épült fel és a szerb elmélet szerint a bulgároknak és horvátoknak szerbekké kell válni, hogy igy megvalósulhasson NagySzerbia, de a bulgároknak és horvátoknak semmit sem szabad áldozniok Nagyszerbia érdekében. i Klebelsberg a német régészeti intézet disztagja lett Berlin, április 22. (Wolff) 1829. ápriiis 21-én a római Caffarelli palotában megalapított német birodalmi régészeti intézet évszázados fennállásának alkalmából Berlinben vasárnap este a birodalmi gyűlés üléstermében diszgyülést tartottak, amelyen a birodalmi és porosz kormány képviselői, számos érdekelt ország hivatalos kiküldöttje, köztük Ferdinánd Savoya és Genova hercege, Klebelsberg Kunó gróf magyar vallásés közoktatásügyi miniszter, a diplomáciai testület tagjai és a főiskolák rektorai jelentek meg. Rodenwald tanár, a régészeti intézet elnökének ünnepi beszéde után Stresemann német birodalmi külügyminiszter emelkedett szólásra, majd Becker porosz kultuszminiszter rámutatott arra, hogy a német nép a régi kulturális javak felkutatásában mindig részt vett a nemzetek nemes versenyében. Ezután az intézet disztagjává választotta meg Klebelsberg Kunó gróf magyar kultuszminisztert, aki rövid beszédben mondott köszönetet a kitüntetésért, kiemelve azt, hogy a régészeti tudomány iránt Magyarország mily nagy érdeklődést tanusit. Elmaradt a FAKSz-hitel összeírása Már csak az ősszel lesz ujabb összeírás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a Falusi Kislakásépitő Akció során házépítési kölcsönhöz juttatandó igényjogosultakat évenként kétszer szokták összeírni a városi népjóléti hivatalban. Az igy összeirottak aztán akként szokták megkapni az építkezésükhöz szükséges kölcsönt, hogy akiket tavasszal jegyeztek be, azoknak őszre folyósítják a kölcsönt, akik pedig ősszel kerültek az igényjogosultak közé, azok a következő év tavaszán kapták meg kölcsönüket. Mindezideig ebben a váltakozó mederben folyt a FAKSz-kölcsönök folyósítása. Az idei tavasszal azonban bizonyos zökkenő állott be a rendes menetben, amennyiben — mint annak idején megírtuk — néhány héttel ezelőtt illetékes helyről arról értesítették a várost, hogy a FAKSz-nak a kormány által rendelkezésére bocsátott tőkéi teljesen kifogytak és emiatt az idei tavaszra esedékes kölcsönök nem voltak folyósíthatok. Ezt a kellemetlen értesítést az érdekelt kisemberek nem nagy örömmel vették tudomásul. Számosan ugyanis már az ősz folyamán meg akarták kezdeni családi házuk felépítését, amelyet a jövő év tavaszára már lakható állapotba is hoztak volna. Körülbelül 250 szegény ember óhajtotta most tavasszal igénybe venni az építkezési anyaghitelt és ezek a FAKSz közlése után állandóan kérdezősködésekkel ostromolták meg a városi népjóléti ügyosztályt, hogy összeírásuk, illetve anyaghitelük folyósításának keresztülvitelét sürgessék. Minden sürgetés és utánjárás azonban hiábavalónak és feleslegesnek bizonyult. Az anyaghitelre jogosultak összeírása ezen a tavaszon elmaradt, ami azt jelenti, hogy az idei őszön senki sem kaphat FAKSz-hitelt, hogy azon családi házának építkezését megkezdhesse vagy folytathassa. Viszont az ősz folyamán továbbfolytatják az anyaghitel-akciót, ugy hogy a jövő tavaszra mindazok, akik most kimaradtak, akár az összeírásból, akár a mult év őszén összeírtak kölcsönfolyósításából, meg fogják kapni a részükre megjáró anyaghitelt, ha arra egyébként jogosultak. Ez az összeírás szeptember 15. napján fog megkezdődni, amikor is a népjóléti hivatalban a szokásos formaságok mellett lehet majd jelentkezni a kölcsönért vaió öszszeirás céljából. Addig azonban hiábavaló minden utánjárás és érdeklődés, mert senki nem kaphat anyaghitelt, minthogy az már a legutóbbi hitelfolyósítás alkalmával egyelőre tejesen kimerült. ' Jl ' 1 1 7 ojtási korokét es orvosokat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az alispán a védhimlőoltást közelebbről szabályozó 1887. évi 40.140. B. M. sz. szabályrendelet 1. § ában biztosított jogánál fogva a vármegye területén az 1929. évre a következő ojtóköröket állapította meg és az első ojtás teljesítésére az alább megnevezett orvosokat jelölte ki : Békés: dr. Körber Tivadar, Békéscsaba : I. ker. dr. Szeberénvi János, II. ker. dr. Kultsár Sándor, Békéssámson. dr. Röthler István, Békésszentandrás: dr. Szerényi Iván, Csabacsüd: dr. PlacskóSamu, Csorvás: dr. Molnár Lajos, Doboz : dr. Lakomcsik Károly, Dobozmegyer: dr. Francziszczi Dániel, Endrőd: I. ker. dr. Weisz Aladár, II. ker. (Hunyatelep) dr. Méltó András, Füzesgyarmat: I. ker. dr. Budai István. II. ker. dr. Hordonka Mihály, Gádoros: dr. Hulják László, Gerendás: dr. Benedek Béla, Gyoma : dr. Bartha Gusztáv, Gyula város : I. ker. dr. Takácsy Lajos, II. ker. dr. Ikervári János, Gyulavári : dr. Remetzki István, Kétegyháza : dr. Tímár Károly, Kígyós : (Ó és Uj) dr. Titz József, Kondoros : dr. Dezső Antal, Körösladány : dr. Salzmann Aladár, Köröstarcsa : dr. Bournáz János, Mezőberény : dr. Karai Gusztáv, Nagyszénás: dr. Bernáth Kálmán, Orosháza: dr. Csermák Béla, Öcsöd: dr. Pap András, Pusztaföldvár: dr. Arvay Béla. Szarvas : dr. Takács Gusztáv, Szeghalom: dr. Szilágyi Ist-
