Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1929-02-12 / 35. szám
2 jfitöKMKera JMM&ííí Békéscsaba, 1929 február 12 Korniss Géza dr. kulturtanácsnok szerkesztette meg. A város polgármestere, Berthóty István dr több izben is eljárt a feliratban foglalt kérés ügyében, azonban mindannyiszor azt a választ kapta, hogy a kérdés most. nem aktuális, miután előbb az uj közigazgatási törvényjavaslatot kell törvényerőre emelni. A város közönsége kénytelen kelletlen belenyugodott a miniszter válaszába és várta a beígért törvényjavaslat parlamenti tárgyalását. Mint már legutóbb megírtuk, a törvényjavaslat közeli letárgyalása és törvényerőreemelése most mér várható, miért is Békéscsaba régi óhajának kielégítése is most aktuálissá vált. Mint értesülünk, a csabai gazdaközönségtől indult ki az az akció, mely a kérdés napirendrevételével most már energikusabb lépések megtétele céljából megbeszélésre akarja összehozni az érdekelteket. Mindenekelőtt tisztázni akarják azt a kérdést, hogy a törvényhatósági joggal való felruházás mennyiben érinti a város jelenlegi költségvetését, miután a város közönsége előtt kizárólag ez az egyetlen kérdés, mely meggondolást igényel. .Azzal ugyanis, hogy a rendezett tanáccsal szemben miféle előnyei vaunak a széles autonomiáju törvényhatósági jpggal való felruházottságnak, mindenki tiszr tában van. Kétszeresen fontosnak tartják az illetékes körök a kérdés mennél előbb való eldöntését éppen most, amikor nyilvánvaló lett, hogy az uj közigazgatási törvényjavaslat nemcsak a rendezett tanácsú, hanem a törvényhatósági joggal felruházott városok autonómiáját is alaposan megszükitette, miért is Békéscsaba gazdasági és kulturális felvértezettségének, jelentékeny népességének a rendezett tanácsú városok szűkre szabott autonomiája többé már nem felelhet.. meg. Értesülésünk szerint a jövő heti városi közgyűlésen a kérdést fel •s fogják vetni s tekintettel annak fontosságára, a kérdés, felett meginduló vita bizonyára nagy érdek" íődést fog kelteni. A közgyűlés és a harmadik mozi Lepény Tamás é6 26 társa a képviselőtestülethez (A Közlöny eredeti tudósítása,) Csak néhány nappal ezelőtt irtuk meg, hogy még a tavasz folyamán meg fog épülni Békéscsabán a harmadik mozgófényképszinház, a melynek engedélyét a bel ügy minisztér most adta meg és máris újból kell foglalkoznunk a kérdéssel, egy érdekes beadvánnyal kapcsolatosan. Lepény Tamás és 26 társa ugyanis ma beadványt intéztek a város képviselőtestületéhez, amelynek februári rendes közgyűlése elé kivánják kérésüket terjeszteni. A kérvény aláírói ügyvédek, orvosok, bankigazgatók, nagykereskedők, építészek stb., tehát a város életének kétségtelenül a vezető egyéniségeiből kerülnek ki, A kérelem azt célozza, hogy a város feltétlenül javasolja a harmadik moziengedélyt is, mivel a közel 50 ezer főnyi lakosságú város közönsége számára egyáltalában nem elegendő a ma meglevő két mozi. A mozgófényképszinházak számának szaporodása a város bevételeit is jelentékenyen megnövelné, ami a város anyagi helyzetének mai állapotában semmiesetre sem lehet közömbös. A kérvényezők mindjárt javaslattal v is szolgálnak arra nézve, hogy az engedélyezendő uj mozi hol működjék. Eszerint azoknak a téli hónapoknak kivételével, a mikor a színtársulat a Városi Színházat elfoglalja, az uj mozi ideiglenesen a színházban tartaná meg előadásait, mig H végleges mozgószinházat a város egyik üres telkén, a közpotban (Luther-utca vagy Andrássy-ut) lehetne felépíteni. A kérvényezők valószínűen még nem tudnak arról, hogy a harmadik mozi engedélyezése ma már egyáltalában nem nyilt kérdés. Ezt ugyanis — mint szombati lapunkban már megírtuk — véglegesen eldöntötte a belügyminiszter döntése, amely a harmadik mozi engedélyét báró Rőmy Emil és társa budapesti lakosoknak kiadta és azt az Irányi-, Dániel-utca 10. számú házba engedélyezte. Így hát felesleges, hogy a képviselőtestület az engedélyezés iránt lépéseket tegyen. Legfeljebb arról lehetne már csak szó — amit a kérvényezők is hangsúlyoznak — hogy a képviselőtestület hasson oda, hogy az engedélyt ne idegenek, hanem helybeliek kapják meg. Eltemették Rákosi Jenőt Rothermere lord koszorút küldött Rákosi koporsójára Fodor Oszkár. Szász Károly, Havas István, Radó Antal, Nagy Adorján szinész és Sümegi Vilmos búcsúztatták a nemzet nagy halottját. A beszédek utón a gvászmenet a fővároson keresztül a kerepesi temetőbe vonult, ahol a késő esti órákban a család sírboltjában helyezték örök nyugalomra Rákosi Jenő hamvait. A koszorúk között feltűnt Rothermere lord hatalmas, magyarfeliratu koszorúja, melyen ez állott: „A nagy hazafinak és a revíziós mozgalom vezérének halhatatlan érdemeiért, Rothermere Iprd. Budapest, február 11. Rákosi Jenő temetése tegnap délután 3 órakor ment végbe fenséges gyászpompával az Akadémia előcsarnokából dermesztő hidegben. A gyászszertartást Nemes Antal püspök végezte fényes papi segédlettel. A szertartás után Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter, Ripka Ferenc főpolgármester, Balogh Jenő. az Akadémia főtitkára, Márkus Miksa, az Újságíró Egyesületek elnöke. Hegedűs Lóránt. Vasvármegye nevében Pető Ernő, a Budapesti Hirlap nevében Csajthay Ferenc^ majd Nagyon a mezogazhelyzete Az adók nem folynak be s a vármegye kénytelen a bankokban elhelyezett tőkéihez nyúlni — Az alispán havi jelentése a közigazgatási bizottság előtt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye alispánja a folyó évi január hóról szóló rendszerinti jelentését az alábbiakban terjeszti a közigazgatási bizottság elé: A közbiztonsági viszonyok némi rosszabbodást mutatnak, mert egyes helyekén a bűncselekmények száma. a normális átlag felé került. Öngyilkosság előfordult a mult hónapban 6 esetben, baleset pedig 28 volt. Január hó folyamán előfordult tüzesetekről 9 esetben érkezett be tüzkárjelentés és számlálólap. A mezőgazdasági munkások helyzete a munkaalkalmak teljes hiánya miatt nagyon kedvezőtlen. A munkások csak igen kicsi részét lehet foglalkoztatni az ármentesitő társulatok által végzett partmagasitási munkálatoknál. Amint az időjárás megengedi, a vármegye részéről sürgősen folyamatba teszi az alispán mindazokat a munkálatokat (útépítés, hidjavitás, földutak helyreállítása stb.) amelyekre a költségvetésben fedezet van. A kereskedelem és ipar terén a közismerten kedvezőtlen helyzet inkább rosszabbodott, mint javult. A közigazgatás "általános menetét illetőleg a helyzet változatlan. Az ujabban kiadott rendeletek közül a lugkőoldatra vonatkozó rendelkezés végrehajtása okoz a községeknek tetemes munkát. A közigazgatás rendes menetét nagy mértékben hátráltatják, ugy a vármegyén, mint a községi alkalmazottak között a nagy számban előforduló influenzás és egyéb megbetegedések. A központban eddig már mintegy 10 megbetegedés fordult elő, közöttük kettő több hónapi tartamú és a többi 2—3 hétig tartó lefolyással. A vármegye háztartási és közúti szükségletének kielégítésére, valamint a községi alkalmazottak javadalmára szükséges összegeket a vármegyének takarékpénztárak ban elhelyezett tőkékből kell kielégíteni, mert a jelzett célra ezideig úgyszólván semmi sem folyt még be. A közúti alap által felvett külföldi kölcsön januári törlesztési részletére 13.000 pengőt szintén a tőkéből kellett kifizetni. Bejelenti az alispán, hogy a vár-^ megye tartozása az állammal szemben nem 321.910 pengő, hanem a számvevői megállapítás szerint 204.116 pengő, tehát 117.794 pengővel kevesebb, mint amennyi a belügyminiszteri leirat szerint a vármegye terhén elő van írva. Ennek a vármegye szempontjából örvendetes tévedésnek az a magyarázata, hogy a belügyminiszternek nem volt tudomása arról, hogy az 1924., 1925. és 1926. években a gyulai kir. adóhivatal az együttes adókezelés szerint befizetett összegekből a vármegyét illető útadót már a vármegye tartozásának törlesztésére visszatartotta, ezek szerint az e cimen befolyt 118.000 pengővel a vármegye tartozása kevesebb lett. Egyébként a fentebb emiitett 204.116 P tartozásból a vármegyei közúti alapot 120.688 pengő terheli, 36.000 pengő a vármegyei háztartási, a, fennmaradó összegek pedig az egyéb különböző alapok terhét képezik. ACsabai Atlétikai Klub tisztujitása Tizennyolc tiszteletbeli elnököt választottak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a Csabai Atlétikai Klub a városháza közgyűlési termében évi rendes közgyűlését, amelyed már egy héttel ezelőtt akartak megtartani, de határozatképtelenség miatt el kellett halasztani. Horváth István alelnök, városi pénzügyi tanácsos elnökölt a gyűlésen, amelynek üdvözlése után bejelentette, hogy szükségessé vált az alapszabályok egyes szakaszainak módosítása, mivel a régiek elavultak és helyettük részben már úgyis módosításokat alkalmaztak, amelyek azonban még nincsenek bevezetve az alapszabályok közé. Majd ismertette az elmúlt év szép eredményeit, elsősorban a vivószakosztályét, majd az úszószakosztály egyik, országos viszonylatban is értékes sikerét. Filippinyi Pál a titkári, Salamon György a pénztári és számvizsgálói jelentést ismertette, amiket a közgyűlés egyhangúan elfogadott és a felmentvényeket megadta. Az elnök ezután ismertette a módosítandó alapszabályok uj szövegeit, amelyeket a közgyűlés elfogadott. Elfogadták azt az elnöki indítványt is, hogy a közgyűlés utasítsa az elnökséget, hogy az. egyes szakosztályokat hivják öszsze megalakulás végett. A jövőben a szakosztályok a módosított alapszabályok értelmében fognak megalakulni. A közgyűlés ezután megejtette az uj tisztikar megválasztását, amely a következőképen alakult meg: Elnök : Berthóty István dr. Társelnökök: Bohnert József és Roth József. Tiszteletbeli elnökök : Bohn József, Heller-Kelemen Iván, Réthy Károly. Horváth István, Vass Dezső, Szamek Oszkár, Kován M. Endre, Hollander Lipót dr., Merán János gróf. Kovács Mihály, vitéz Marék Endre. Révész Sándor dr. r Szedoglavits Alajos, Steinberger Imre, Strasser István, Werner Ede, Vajda Artúr. Ügyvezető alelnök : Forray Lajos dr. Alelnök : Kővári Jenő és Medovarszky Mátyás dr. Főtitkár: Filippinyi Pál. Klubigazgató : Varga Géza dr. Főpénztáros: Salamon György. Ügyész: Filippinyi Lajos dr. Ellenőrök: Kaczkó Pál, Mengyán János. Jegyző : vitéz Lukáts György. Orvosok : Rosenthal József dr., Fischmann Mihály dr.. Wagner Dániel dr.. Kiiment Z. György dr.. Szabó Teréz dr., Bokor Mária dr., Farnos Rózsi dr. Műszaki tanácsadók : Áchim Mihály és Baukó András. Számvizsgálók: Machalek István, Povázsay Gyula és Szokolay Mihály. Választmányi tagok : Fábián József, Bagvinka János dr.. Bárány Sándor, Gálik Pál, Huszár László, Kaczkó János, Molnár János. Patay András, Bogdán Endre, Skolák Endre. Schwarz Sándor, Veres Árpád, Szlavkovszky István, Weisz István dr.. VVertheim János. Választmányi póttagok : Hauer Tibor, Kemenes János, Török István, Kiszel csók Pál. A közgyűlés 12 órakor ért véget-