Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-12 / 35. szám

2 jfitöKMKera JMM&ííí Békéscsaba, 1929 február 12 Korniss Géza dr. kulturtanácsnok szerkesztette meg. A város polgár­mestere, Berthóty István dr több izben is eljárt a feliratban foglalt kérés ügyében, azonban mind­annyiszor azt a választ kapta, hogy a kérdés most. nem aktuális, miután előbb az uj közigazgatási törvényjavaslatot kell törvényerőre emelni. A város közönsége kénytelen kelletlen belenyugodott a minisz­ter válaszába és várta a beígért törvényjavaslat parlamenti tárgya­lását. Mint már legutóbb megírtuk, a törvényjavaslat közeli letárgya­lása és törvényerőreemelése most mér várható, miért is Békéscsaba régi óhajának kielégítése is most aktuálissá vált. Mint értesülünk, a csabai gazda­közönségtől indult ki az az akció, mely a kérdés napirendrevételével most már energikusabb lépések megtétele céljából megbeszélésre akarja összehozni az érdekelteket. Mindenekelőtt tisztázni akarják azt a kérdést, hogy a törvényhatósági joggal való felruházás mennyiben érinti a város jelenlegi költség­vetését, miután a város közön­sége előtt kizárólag ez az egyet­len kérdés, mely meggondolást igényel. .Azzal ugyanis, hogy a rendezett tanáccsal szemben mi­féle előnyei vaunak a széles auto­nomiáju törvényhatósági jpggal való felruházottságnak, mindenki tiszr tában van. Kétszeresen fontosnak tartják az illetékes körök a kérdés mennél előbb való eldöntését ép­pen most, amikor nyilvánvaló lett, hogy az uj közigazgatási törvény­javaslat nemcsak a rendezett ta­nácsú, hanem a törvényhatósági joggal felruházott városok autonó­miáját is alaposan megszükitette, miért is Békéscsaba gazdasági és kulturális felvértezettségének, jelen­tékeny népességének a rendezett tanácsú városok szűkre szabott autonomiája többé már nem felel­het.. meg. Értesülésünk szerint a jövő heti városi közgyűlésen a kérdést fel •s fogják vetni s tekintettel annak fontosságára, a kérdés, felett meg­induló vita bizonyára nagy érdek" íődést fog kelteni. A közgyűlés és a harmadik mozi Lepény Tamás é6 26 társa a képviselőtestülethez (A Közlöny eredeti tudósítása,) Csak néhány nappal ezelőtt irtuk meg, hogy még a tavasz folyamán meg fog épülni Békéscsabán a harmadik mozgófényképszinház, a melynek engedélyét a bel ügy mi­nisztér most adta meg és máris új­ból kell foglalkoznunk a kérdéssel, egy érdekes beadvánnyal kapcso­latosan. Lepény Tamás és 26 társa ugyanis ma beadványt intéztek a város képviselőtestületéhez, amely­nek februári rendes közgyűlése elé kivánják kérésüket terjeszteni. A kérvény aláírói ügyvédek, orvosok, bankigazgatók, nagykereskedők, építészek stb., tehát a város éle­tének kétségtelenül a vezető egyé­niségeiből kerülnek ki, A kérelem azt célozza, hogy a város feltétlenül javasolja a harma­dik moziengedélyt is, mivel a kö­zel 50 ezer főnyi lakosságú város közönsége számára egyáltalában nem elegendő a ma meglevő két mozi. A mozgófényképszinházak számának szaporodása a város bevételeit is jelentékenyen meg­növelné, ami a város anyagi hely­zetének mai állapotában semmi­esetre sem lehet közömbös. A kérvényezők mindjárt javas­lattal v is szolgálnak arra nézve, hogy az engedélyezendő uj mozi hol működjék. Eszerint azoknak a téli hónapoknak kivételével, a mikor a színtársulat a Városi Szín­házat elfoglalja, az uj mozi ideig­lenesen a színházban tartaná meg előadásait, mig H végleges mozgó­szinházat a város egyik üres tel­kén, a közpotban (Luther-utca vagy Andrássy-ut) lehetne felépí­teni. A kérvényezők valószínűen még nem tudnak arról, hogy a harma­dik mozi engedélyezése ma már egyáltalában nem nyilt kérdés. Ezt ugyanis — mint szombati la­punkban már megírtuk — végle­gesen eldöntötte a belügyminiszter döntése, amely a harmadik mozi engedélyét báró Rőmy Emil és társa budapesti lakosoknak kiadta és azt az Irányi-, Dániel-utca 10. számú házba engedélyezte. Így hát felesleges, hogy a kép­viselőtestület az engedélyezés iránt lépéseket tegyen. Legfeljebb arról lehetne már csak szó — amit a kérvényezők is hangsúlyoznak — hogy a képviselőtestület hasson oda, hogy az engedélyt ne idege­nek, hanem helybeliek kapják meg. Eltemették Rákosi Jenőt Rothermere lord koszorút küldött Rákosi koporsójára Fodor Oszkár. Szász Károly, Ha­vas István, Radó Antal, Nagy Adorján szinész és Sümegi Vilmos búcsúztatták a nemzet nagy ha­lottját. A beszédek utón a gvász­menet a fővároson keresztül a kerepesi temetőbe vonult, ahol a késő esti órákban a család sír­boltjában helyezték örök nyuga­lomra Rákosi Jenő hamvait. A koszorúk között feltűnt Rothermere lord hatalmas, magyarfeliratu ko­szorúja, melyen ez állott: „A nagy hazafinak és a revíziós mozgalom vezérének halhatatlan érdemeiért, Rothermere Iprd. Budapest, február 11. Rákosi Jenő temetése tegnap délután 3 órakor ment végbe fenséges gyász­pompával az Akadémia előcsar­nokából dermesztő hidegben. A gyászszertartást Nemes Antal püs­pök végezte fényes papi segéd­lettel. A szertartás után Klebels­berg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter, Ripka Ferenc főpolgár­mester, Balogh Jenő. az Akadémia főtitkára, Márkus Miksa, az Újság­író Egyesületek elnöke. Hegedűs Lóránt. Vasvármegye nevében Pető Ernő, a Budapesti Hirlap nevében Csajthay Ferenc^ majd Nagyon a mezogaz­helyzete Az adók nem folynak be s a vármegye kénytelen a bankokban elhelyezett tőkéihez nyúlni — Az alispán havi jelentése a közigazgatási bizottság előtt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye alispánja a folyó évi január hóról szóló rendsze­rinti jelentését az alábbiakban ter­jeszti a közigazgatási bizottság elé: A közbiztonsági viszonyok némi rosszabbodást mutatnak, mert egyes helyekén a bűncselekmények szá­ma. a normális átlag felé került. Öngyilkosság előfordult a mult hónapban 6 esetben, baleset pe­dig 28 volt. Január hó folyamán előfordult tüzesetekről 9 esetben érkezett be tüzkárjelentés és számlálólap. A mezőgazdasági munkások hely­zete a munkaalkalmak teljes hiá­nya miatt nagyon kedvezőtlen. A munkások csak igen kicsi részét lehet foglalkoztatni az ármentesitő társulatok által végzett partmagasi­tási munkálatoknál. Amint az idő­járás megengedi, a vármegye ré­széről sürgősen folyamatba teszi az alispán mindazokat a munká­latokat (útépítés, hidjavitás, föld­utak helyreállítása stb.) amelyekre a költségvetésben fedezet van. A kereskedelem és ipar terén a közismerten kedvezőtlen helyzet inkább rosszabbodott, mint javult. A közigazgatás "általános mene­tét illetőleg a helyzet változatlan. Az ujabban kiadott rendeletek közül a lugkőoldatra vonatkozó rendelkezés végrehajtása okoz a községeknek tetemes munkát. A közigazgatás rendes menetét nagy mértékben hátráltatják, ugy a vár­megyén, mint a községi alkalma­zottak között a nagy számban elő­forduló influenzás és egyéb meg­betegedések. A központban eddig már mintegy 10 megbetegedés fordult elő, közöttük kettő több hó­napi tartamú és a többi 2—3 hé­tig tartó lefolyással. A vármegye háztartási és köz­úti szükségletének kielégítésére, valamint a községi alkalmazottak javadalmára szükséges összegeket a vármegyének takarékpénztárak ban elhelyezett tőkékből kell ki­elégíteni, mert a jelzett célra ez­ideig úgyszólván semmi sem folyt még be. A közúti alap által fel­vett külföldi kölcsön januári tör­lesztési részletére 13.000 pengőt szintén a tőkéből kellett kifizetni. Bejelenti az alispán, hogy a vár-^ megye tartozása az állammal szem­ben nem 321.910 pengő, hanem a számvevői megállapítás szerint 204.116 pengő, tehát 117.794 pen­gővel kevesebb, mint amennyi a belügyminiszteri leirat szerint a vármegye terhén elő van írva. En­nek a vármegye szempontjából örvendetes tévedésnek az a ma­gyarázata, hogy a belügyminiszter­nek nem volt tudomása arról, hogy az 1924., 1925. és 1926. években a gyulai kir. adóhivatal az együt­tes adókezelés szerint befizetett összegekből a vármegyét illető útadót már a vármegye tarto­zásának törlesztésére visszatar­totta, ezek szerint az e cimen be­folyt 118.000 pengővel a várme­gye tartozása kevesebb lett. Egyéb­ként a fentebb emiitett 204.116 P tartozásból a vármegyei közúti ala­pot 120.688 pengő terheli, 36.000 pengő a vármegyei háztartási, a, fennmaradó összegek pedig az egyéb különböző alapok terhét képezik. ACsabai Atlétikai Klub tisztujitása Tizennyolc tiszteletbeli elnököt választottak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt 11 órakor tar­totta meg a Csabai Atlétikai Klub a városháza közgyűlési termében évi rendes közgyűlését, amelyed már egy héttel ezelőtt akartak megtartani, de határozatképtelen­ség miatt el kellett halasztani. Horváth István alelnök, városi pénzügyi tanácsos elnökölt a gyű­lésen, amelynek üdvözlése után bejelentette, hogy szükségessé vált az alapszabályok egyes szaka­szainak módosítása, mivel a ré­giek elavultak és helyettük rész­ben már úgyis módosításokat al­kalmaztak, amelyek azonban még nincsenek bevezetve az alapsza­bályok közé. Majd ismertette az elmúlt év szép eredményeit, első­sorban a vivószakosztályét, majd az úszószakosztály egyik, országos viszonylatban is értékes sikerét. Filippinyi Pál a titkári, Salamon György a pénztári és számvizs­gálói jelentést ismertette, amiket a közgyűlés egyhangúan elfoga­dott és a felmentvényeket megadta. Az elnök ezután ismertette a módosítandó alapszabályok uj szö­vegeit, amelyeket a közgyűlés el­fogadott. Elfogadták azt az elnöki indítványt is, hogy a közgyűlés utasítsa az elnökséget, hogy az. egyes szakosztályokat hivják ösz­sze megalakulás végett. A jövőben a szakosztályok a módosított alap­szabályok értelmében fognak meg­alakulni. A közgyűlés ezután megejtette az uj tisztikar megválasztását, amely a következőképen alakult meg: Elnök : Berthóty István dr. Társelnökök: Bohnert József és Roth József. Tiszteletbeli elnökök : Bohn Jó­zsef, Heller-Kelemen Iván, Réthy Károly. Horváth István, Vass De­zső, Szamek Oszkár, Kován M. Endre, Hollander Lipót dr., Merán János gróf. Kovács Mihály, vitéz Marék Endre. Révész Sándor dr. r Szedoglavits Alajos, Steinberger Imre, Strasser István, Werner Ede, Vajda Artúr. Ügyvezető alelnök : Forray La­jos dr. Alelnök : Kővári Jenő és Medo­varszky Mátyás dr. Főtitkár: Filippinyi Pál. Klubigazgató : Varga Géza dr. Főpénztáros: Salamon György. Ügyész: Filippinyi Lajos dr. Ellenőrök: Kaczkó Pál, Men­gyán János. Jegyző : vitéz Lukáts György. Orvosok : Rosenthal József dr., Fischmann Mihály dr.. Wagner Dániel dr.. Kiiment Z. György dr.. Szabó Teréz dr., Bokor Mária dr., Farnos Rózsi dr. Műszaki tanácsadók : Áchim Mi­hály és Baukó András. Számvizsgálók: Machalek István, Povázsay Gyula és Szokolay Mihály. Választmányi tagok : Fábián Jó­zsef, Bagvinka János dr.. Bárány Sándor, Gálik Pál, Huszár László, Kaczkó János, Molnár János. Pa­tay András, Bogdán Endre, Skolák Endre. Schwarz Sándor, Veres Ár­pád, Szlavkovszky István, Weisz István dr.. VVertheim János. Választmányi póttagok : Hauer Tibor, Kemenes János, Török Ist­ván, Kiszel csók Pál. A közgyűlés 12 órakor ért véget-

Next

/
Oldalképek
Tartalom