Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1929-01-17 / 14. szám
Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 17. Csütörtök 56-ik évfolyam, 14-ik szám uvuw JuTJWWvrytrii~ r —í-^^ rPOLITIKAI KAPILAP Eiőiizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példánvonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Qp. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám 3 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabai II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Bethlen beszéde Bethlen István szokása szerint politikai pártvacsorán mondotta el azt a beszédet, amelyen általános, nagy elvi szempontokból nem annyira a maga politikáját védi, mint inkább türelmetlenül, vagy még többször lekicsinylőleg bánik el mindazzal, akinek a mai kormánypolitika ellen kifogása van. Éppen azért nehéz ezzel a beszéddel szembeszállni anélkül, hogy maga az ellenzéki ember is a türelmetlenség, vagy az egyszerű leszólás hibájába ne essék. De még nehezebb az általa elmondott általános érvényű megállapításokkal hadakozni, mert hiszen azok egyrészével egyetért minden nemzeti gondolkozású magyar ember, vagy vallja minden politikailag iskolázott politikus. Ami azonban ezen eszmei általánosítások között, mint politikai realitás és mint kormányzati tevékenység megfér, az ellen szólal és hadakozik az ellenzéki kritika, hitünk szerint teljesen joggal. Itt csupán két konkrétumra mutatunk rá. A miniszter rombolónak mondja azt a kritikát, amely azt hirdeti, hogy gazdasági téren az ország csőd előtt áll. Rámutat, hogy az egész világgazdaság súlyos bajokkal küzd. Ez mind igaz. De vájjon azt, hogy gazdasági téren hibák és mulasztások történtek nálunk, nem ismeri el maga a kormány is, akkor, amikor elkésve bár, mégis csak hozzányúl imitt-amott az orvosláshoz. Hogy a túladóztatás meg van, nem ismeri-e el a kormány akkor, amikor a miniszterelnök most maga is, habár bizonytalanul, beigéri az adócsökkentést? Óh, ne tessék a dolgokat kiforgatni: az ellenzéki kritika nem azt hirdeti, hogy ez az ország, amely — hál' Istennek — még megcsonkitottságában is életképes, csőd előtt áll, hanem hogy a kormány gazdasági politikája áll csőd előtt, ami mégis csak különbség. Minden elismerése mellett Bethlen kvalitásainak, az a hibája megvan a miniszterelnöknek, hogy az országot és önmaga politikai akaratát azonosítja, valószínűleg azon diktatórikus alapelvből indulva ki, hogy akié a hatalom, azé az ország. Ugyanez a gondolat nyilvánul meg abban, amit a sajtó ügyéről és a gyülekezési jog rendezéséről mond. Lapot indítani lehet, de aztán jaj, aki ugy ir, hogy az a hatalmat — nem az országot, de a kormányhatalmat — gyengíti. A gyülekezési szabadságnál ; ugyanaz. És amilyen erős akarata van a kormányelnök urnák, az idegei — láthatólag — annál gyengébbek az ellenvélemény elviselésére. Szokás szerint, Bethlen beszédével nem tisztult a helyzet egyetlen probléma körül sem, pedig annyi sürgős kérdés van szőnyegen. De már rég nyilvánvaló, a beszélő Bethlent csak a cselekvő i Bethlenből lehet megítélni. Ellenzéki bírálatok Bethlen yjévi beszédéről Rassay legközelebb részletesen fog válaszolni Bethlen optimista megállapításaira Budapest, január 16. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától.) A parlament ma úgyszólván percek alatt tárgyalta le a napirendi javaslatokat és igy a képviselőknek módjuk volt arra, hogy a Ház folyosóin élénk eszmecserét folytassanak. Természetesen Bethlen István gróf miniszterelnök tegnapi beszéde volt a téma, amelyet ugy az egységespártban, mint az ellenzék köreiben nagy jelentőségűnek tartanak. Az egységespárt köreiben elragadtatással szólnak a miniszterelnük beszédéről, viszont áz ellenzék részéről, bór a beszéd nagyjelentőségét elismerik, megállapítják, hogy annak különösen gazdasági vonatkozásait illetőleg, nagy fogyatékosságai voltak. Elismerik, hogy a miniszterelnök a király- és reviziókérdésben határozott álláspontot foglal el, de az ellenzék köreiben szerették volna, ha a revízió ügyében valamely terminushoz kötötte volna a kormány fellépésének idejét. A gazdasági vonatkozásokat illetőleg már több kritika hangzott el és bár megállapítható, hogy a miniszterelnök tegnap esti beszéde a politikai életre igen nagy hatást gyakorolt, a beavatottak véleménye szerint jelentős enyhülés fog bekövetkezni a parlament életében is. Munkatársunknak alkalma volt ebben a kérdésben a békeidők képviselőházának egyik volt elnökével beszélni, aki a beszéddel kapcsolatban a következőket mondotta : — Sokszor hallottam azt az alaptalan vádat, amellyel a miniszterelnököt illetik, hogy diktatúrára törekszik. A tegnapi beszéd azonban meggyőzhetett mindenkit arról, hogy Bethlen gondolatától távolabb áll a diktatórikus törekvés, mint bárkitől mástól, mert az az államférfi, aki oly nyiltan tesz hitvallást a szabadságjogok és a sajtószabadság biztosításáról, az nem gondolhat diktatúrára. Igaz, hogy gazdasági helyzetünk sok kívánnivalót hagy maga után, azonban ez világkrizis és meg kell értenünk azt, hogy oly szomszédokkal vagyunk körülvéve, akik ellenséges magatartást tanúsítanak velünk szemben teljesen jogtalanul. Ilyen körülmények között Bethlen jogosan hivatkozott az elért eredményekre, mert hiszen a valuta stabilizálása, az államháztartás egyensúlya gazdasági eredménynek joggal nevezhető. Hogy még sok tennivaló van hátra, az nem kétséges, azt a miniszterelnök is elismeri, aki ezért hívta fel az egész országot külön munkára. Ugy hiszem, hogy az egész ország bizalommal tekinthet a jövőbe. Természetesen ellenzéki körökben nem ilyen lojálisán ítélik meg a miniszterelnök beszédét, sőt a gazdasági vonatkozások miatt komoly kifogások hangzottak el. Ezzel kapcsolatban Rassay Károly a következőket mondotta munkatársunknak : — Bethlen újévi programbeszédének érdemi részével ezúttal nem óhajtok foglalkozni, mert rövidesen a Házban fogom megadni a választ, de most kitérek arra a részre, amelyben a miniszterelnök az ő politikáját Cavour politikájához hasonlította. Erre is csak azt a megjegyzést teszem, hogy felfogásom szerint nagyon helytelen volt ez az összehasonlítás, mert nemcsak a helyzet, hanem a jelenlegi körülmények is teljesen különbözők. Békéscsabán is megszervezik a tanyai kirendeltséget A miniszter rendeletét az alispán Csabának is megküldte Békés(A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter a magyar tanyavilág közigazgatásának megjavítása céljából felhívást intézett Békésvármegye törvényhatóságának közönségéhez. A felhívás szerint mindazon tanyaterületeken, melyek szétszórt fekvésük miatt önálló községek alakítására nem alkalmasak, de nagyobbszámu lakosságuk van, kirendeltségek lennének létesítendők. A kirendeltségek célja, hogy a tanyai lakosság ügyeit szakképzett, hivatásos tisztviselők lássák el. Ezeket a kirendeltségeket a városok és törvényhatóságok szervezzék meg oly formán, hogy azok egyebek között a közadók kivetése, ke. zelése, behajtásával is megbízassanak. A rendelet kiegészítéséül megjegyzi a miniszter, hogy a tanyai kirendeltségek a közadók kezelésével csak akkor ruházhatók fel, ha a kirendelt tisztviselő szakképzettsége és egyéni rátermettsége teljesen megfelelő. Az adószedést a kirendelt tisztviselő egyedül egyáltalán nem teljesítheti, miért is mellé még egy előljárósági tagot kell alkalmazni. Ha a kirendelt tisztviselő segédjegyző, ugy annak kirendelése a pénzügyigazgatósággal egyetértésben eszközlendő. Békéscsaba tanyavilágára nézve rendkívül nagyfontosságú a miniszteri elhatározás, hiszen a város határában egy sereg zárt tanyacsoport van, melyeknek lakossága a nagy távolságok miatt még nyáron is nehezen érintkezhet a várossal, ősszel és télen pedig úgyszólván teljesen el van zárva a várostól. Miután a miniszter rendeletét az alispán Békéscsabának is megküldötte, remélhető, hogy a rendelet sürgős végrehajtásával tanyavilágunk lakosságának régi bajai most már legalább részben enyhithetők lesznek, Lezuhant jugoszláv katonai repülőgép Belgrád, jan. 16. A szeremségi Bezsanija mellett levő katonai repülőtéren egy katonai repülőgép, amelyet Jovanovics Milos főhadnagy, katonai pilóta vezetett, motorhiba következtében lezuhant. A repülőgép elpusztult, a főhadnagy pedig szörnyethalt.
