Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-03 / 2. szám

2 iMiMemni MmMm Békéscsaba, 1929 január 3 Rothermor© lord üzenete nagy mozgolódást okoz a kormánypártban Az egységespárt mozgalmat indit a választások tisztaságának megteremtéséért Budapest, január 2. (A Békésmegyei Közlöny tudósító jótól.) Rassay Károly újévi beszédében rámutatott Rothermere lord karácsonyi üzenetének a külföld előtti komoly voltára és igy annál is inkább kirívóvá vált, hogy a kormány nem tartotta szükségesnek, hogy az üzenetre válaszoljon. Noha ezzel szemben a kormánypárt tagjai közül is többen hangoztatták ennek szükségességét. Munkatársunk felkereste Erdélyi Aladárt, akitől megkérdezte, hogy lehetséges-e, hogy Rothermere lord üzenete minden konzekvencia nélkül maradjon a kormányra nézve. Erdélyi ezeket válaszolta : — A legutóbbi évek során nemcsak a történelem szomorú logikája, hanem a kormányférfiak többszöri nyilatkozatai is megtanítottak bennünket arra, hogy semmi sem történhet az országban, hogy a külföld tudomást ne vegyen róla, ami Trianon érdekében való volna és hogy a külföld előtt tisztán feltárják a helyzetet. Szívesen hallgattuk, ha egy-egy kiváló férfiú, látva a Magyarországgal történt igazságtalanságot, védelmünkre kelt. Boldogok voltunk, amikor egyik-másik nagyhatalom államférfia kijelentette, hogy igazságtalanság, ami velünk történt. De ma a legcsodálatosabb, hogy azokat a komoly intelmeket, amelyeket ugyancsak a dolgok jó kialakulásának céljából tettek, az illetékes tényezők nemcsak, hogy ugyanilyen mértékben nem fogadják meg, hanem el is titkolják. Igy például Rothermere karácsonyi üzenete ismét megdöbbentő, hogy amiről eddig mindenki csak suttogott, azt t. i., hogy a Habsburgrestauráció, akár Ottónak, akár a család egy másik tagjának trónraültetése annak ellenére, hogy a kormány már többizben kijelentette, hogy a királykérdés nem aktuális, milyen következményekkel járhat az ország érdekeire nézve. — Megtanultuk Rothermere karácsonyi üzenetéből azt is, hogy az ország gazdasági talpraállitása mai gazdasági életünket illetően (értve ez alatt az uj államháztartást, valamint a magángazdaságot) mily súlyos következményekkel járna egy Habsburg trónraültetése. Ezért a királykérdést is komolyabban kell mérlegelni, amely egyúttal kormányprogramnak is tekinthető. Ilyen kormányprogram a választások tisztasága, amelyet Beth- ,' len egy évvel ezelőtt mint pártunk programját emlegette. A karácsonyi üzenet arra is jó, hogy a programot megvalósítsa és ezt mint a legsürgősebb kormányzati teendőt jelöli meg. — A karácsonyi üzenetnek az egész ország független polgárságára nézve az a legkedvezőbb része, hogy csak egy politikai egység követheti azt az irányt, amelyet Kossuth Lajos jelölt meg. Nagyon sajnálatos dolog, hogy azokat a nemes gondolatokat, amelyeket Kossuth hangoztatott s amelyeket Angliában és Amerikában hirdetett, csak e két hatalom lakói csodálhatták meg, miután ezek magyar nyelven a mai napig sem jelentek meg. Igy talán megértené a nemes lord, hogy ebben az országban arra az útra, amelyet Kossuth jelölt meg és amelyet követni kellett volna, még a mai nap is neki kell figyelmeztetni minket. Egyébként ugy értesülünk, hogy a kormánypárt köreiben igen komoly akció van kialakulóban Rassay újévi beszédével kapcsolatban, egyrészt a választójog titkosságának megteremtése, másrészt a nemzeti egység megvalósítása érdekében. Békéscsaba iparosságát mélységesen elkeserifefte a miniszter leirata Az olyannyira óhajtott Kézműves Kamarát a miniszter kikötése miatt alig tartják megvalósíthatónak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk egyik mult heti számában megírtuk, hogy a miniszter köriratai megérkeztek az ipartestületekhez s azokban a miniszter az ország iparosságának véleményét kéri erre vonatkozólag : Kivánja-e a központi szerv felállítását, vagy sem ? A miniszter azonban a kérdést nem ilyen egyszerűen tette fel, hanem bizonyos megszorításokkal, melyek az országban bizonyára mindenütt, de Békéscsabán különösen nagy konsternációt keltettek. Mint ismeretes a miniszter annak kijelentése után, hogy a központi szerv felállítása immár eléggé megokoltnak tekinthető, hogy a felállítással járó költségeket vállalja-e az ország iparossága? Kijelenti ugyanis a miniszter, hogy a Kereskedelmi és Iparkamarák jelenlegi szervezetét nem engedi megbontani s az iparosságot abból nem engedi kivonulni. Más szóval azt jelenti ez, hogy az iparosok által a kamaráknak eddig befizetett kamarailletékeket továbbra is fizetni kell. Erre mutat a miniszternek az a megjegyzése is, hogy a Kézműves Kamara fölállítása költséggel jár, miért is az iparosságnak nyilatkoznia kell, hogy ezt a költségtöbbletet vállalja-e ? Békéscsaba város iparostársadalma mélységes elkeseredéssel tárgyalja most a miniszteri leirat kibővítéseit, mert teljes tudatában van saját lerongyoltságának, mely miatt külön illetékek fizetésére többé nem képes, ha a miniszter a kamara felállítását ettől teszi függővé, ugy az annyit jelent, mint búcsúzni a kamarának még a gondolatától is. A csabai iparosság egyébként is azon az állásponton van, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara fenntartásához jelentékeny részben hozzájárult hosszú éveken át 10 százalékos kamarai illetékkel, melyet a miniszter szállított le a közelmúltban 5 százalékra. Ha a kamarának ezekből az illetékekből megtakarításai vannak — aminthogy vannak, hisz a kamarának vagyona van — ugy azt most az iparosság szolgáltatásának megfelelő arányban osszák fel. De ha erre az ismert okok miatt nem is lehetne számítani, akkor is a legkevesebb az, hogy ezeket az illetékeket a jövőben ne a Kereskedelmi és Iparkamarának, hanem a létesítendő Kézműves Kamarának fizessék. A csabai iparosság ezenkívül igen nagy aggodalommal várja a szavazás eredményét is, mert az a verzió terjedt el, hogy az ország ipartestületeinek szavazatait összeadva, fog a miniszter dönteni a kérdés felett. Az iparosság felfogása szerint egyedül helyes az lenne, hogy ne az ipartestületek taglétszáma, hanem az ipartestületek száma szolgáltassa az alapot. Köztudomásu ugyanis, hogy több város, mint Debrecen, Budapest ellene vannak a Kézműves Kamarának. Ezek nagy iparoslétszámuknál fogva kérdésessé tehetik a szavazás eredményét s azért azt kívánják, hogy az ipartestületek igen, vagy nem szavazata legyen a döntő, függetlenül a taglétszámtól. Az iparosság most a február 3-ig rendelkezésre álló időt még fel akarja használni arra, hogy ha csak lehet, a minisztert rábirja szigorú álláspontjának, illetőleg kikötéseinek enyhítésére. Az Aurora-Kör IBI. házi estje (A Közlöny eredeti tudósítása.) Változatos és nivós műsorral szolgált az Aurora-Kör közönségének harmadik házi estjén, melyet mult hó 29-én este rendezett meg a Kultúrpalotában levő klubhelyiségében. A mostani előadás ujabb bizonyság arról, hogy milyen helyesen cselekedett a kör vezetősége, amikor a házi jellegű estéket rendszeresítette, mert itt többek között kiváló alkalom adódik fiatal városunkbeli tehetségek bemutatkozó szerepeltetésére és a közönséggel őket megismertetve, pártolásukra. Az estét a költeményei által már szép irodalmi pozíciót kiérdemelt Debreczeny Miklósnak Tóth Árpádról szóló előadása nyitotta meg. Színesen, tömören és jellemzően ismertette a huszadik századbeli magyar költészet eme nemrég elhunyt nagy alakját, átvezetve a közönséget a költő alkotásain. A meleg sikert aratott előadást dr. Bíró Zoltán Tóth Árpád versek felolvasásával egészitette ki. A műsor zenei részében két fiatal csabai, most Budapesten tanuló muzsikus mutatkozott be. Mindkettő komoly és elmélyedő studiumokra valló művészi programmal állott a publikum elé, melynek nivója messze felette van az átlagos „növendékhangversenyek" műsorának. Hajdú Mihály Thoman-zongoranövendék Hándel F-moll Suite-jét, továbbá Beethoven 35 variációját s Bartók és Kodály darabokat adott elő. Rendkívül tehetséges, fejlett technikájú és mély átgondolásu muzsikussal ismerkedtünk meg benne, ki szép reményekre jogosít. Kompozíciói: „Falu végén kurta korcsma" cimü zongoradarabja, valamint „Az utolsó sereg" cimü Ady-vers megzenésitése szintén szép sikert arattak. Weinberger László személyében (Gábor József növendéke) egy kellemes és már szépen kulturált tenor hanggal rendelkező énekes mutatkozott be a csabai közönségnek. Haydn Teremtéséből és Mozart Don Jüanjából énekelt áriákat, azonkívül olasz mestereknek u. m. Caccininek: Amarilli és Donizettinek : Una furtiva cimü dalait, végül magyar szerzők dalait adta elő a közönség általános tetszésétől kisérve, Az érdeklődő közönség a kistermet teljesen megtöltötte és reméljük, hogy ifjú szereplőink majd megtalálják onnan utjukat nemcsak a csabai, hanem a nagyvárosi nagy hangversenytermekbe is. (szgy.) va (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békési járásban levő Köröstarcsán dec. 27-én, dec. 28-án és Békésen dec. 29-én folytak le a legnagyobb rendben, Moldoványi János járási főszolgabíró mintaszerű vezetése alatt az uj községi előljárósági tagoknak 3 évre szóló megválasztása. Legélénkebb volt a választás iránti érdeklődés Békésen, hol az esküdti állások kivételével, minden állás betöltésére névszerinti szavazást kértek a választópolgárok. A főszolgabíró minden szabályszerű aláírással ellátott, névszerinti szavazást kérő kérvényt elfogadott s elrendelte az egyes állásokra a névszerinti szavazást. Legelőször a biróválasztás folyt le nagy érdeklődés mellett. Három jelölt harcolt a birói pálcáért. Bár a választói névjegyzékből az öszszeállitáskor sok jogosultat kihagytak, mégis 1132-en szavaztak le a biróra. Nagy többséggel a község érdemes volt bírája, Durkó Sámuel választatott meg újból községi bírónak. Törvénybiró lett T. Nagy Károly, közgyám Nagy Mihály (régi), ügyész dr. Varga István (régi), gazda Hídvégi István (régi), főpénztárnok Benedicty Kálmán (régi). Esküdtek lettek: Domokos Mihály, K. L. Szabó Gábor, Durkó László, K. Szabó Gergely, Domokos Pál, Békési István, R. Szabó Gábor, Bartyik Mátyás, K. Nagy Gábor, Zs. Szabó Ferenc. A választás dec. 29-én este 10 órakor ért véget, mikor az újonnan megválasztott előljárósági tagok a főszolgabíró és községi képviselőtestület előtt nyomban letették a hivatalos esküt. Mezőberényben biró lett Gy. Kovács, Imre, törvénybiró G. Hoffmann Ádám, gazda Varga, Kálmán, főpénztárnok ifj. Vinter Ádám, közgyám vitéz Szilágyi János. Esküdtek : Molnár Sándor, Földesi József, Bartholf Ádám, Schön Márton, Pilizsi Márton, Králik Ádám, Galló Márton, Ádámich Pál. Köröstarcsán biró lett B. Tóth Imre, törvénybiró Vámos László, gazda Gyaraki Bálint, közgyám Makkai László, pénztárnok Makkai Antal. Esküdtek: Tóth Gergely, Bartolis János, Párdi Imre, Tulucz Ferenc, Szöllősi Károly.