Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-13 / 11. szám

Békéscsaba, 1929 január 13. Megjelenik kora reggel Vasárnap 56-ik évfolyam, 11-ik szám BB BB POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak 3 Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példánvonkint 10 fillér. Irta t Dr. GySngyö'á János Quo vadis Domine Bethlen? Közgazdasági életünk egyik kima­gasló és aktiv vezéríéríia ezen a cimen tartott előadást a napokban. Hova halad a Bethlen kormány ? — veti fel a kérdést és valóban vigasztalan, sőt megdöbbentő a felelet, amelyet erre a mai politi­kai és gazdasági viszonyok sereg­szemléje után ad. Még pedig sine ira et stúdió, indulat és igyeke­zet nélkül, mert hiszen bankfér­fiaknak soha sem volt törekvésük politikai és gazdasági konszolidá­ciót megbolygatni. Érdekes az a hangulatváltozás, amelyen Bethlen megítélése tekin­tetében a magyar közvélemény (ha még van ilyen ?) kormányzá­sának 7 éve alatt végbement. Amikor jött, idegenül és zárkó­zottan vette ót a hatalmat. Epigon törtetők fejetlen handabandázása után jólesett egy kiegyensúlyozott „békebeli" iskolázottságu, erős­k&zü és okos államférfiú feltűnése. Ezt az előlegezett bizalmat a mellékkormányok és felelőtlen ele­mek letörése, a politikai konszo­lidáció előhaladáse, de főleg a pénzügyi stabilitás megteremtése megerősitette. Azok is, akik Beth­len politikájával nem értettek egyet, ezt a munkát elismerték és mél­tányolták. Nyugodtan mondhatjuk, a választásokon nem lett volna szükség arra, ami történt, Bethlen pártja mégis nagy többséggel ke­rült volna a parlamentbe. A bizalom előlegéből azonban túlsókat szedett és élvezett Bethlen. A pénzérték állandósulása, amit felszabadító érzéssel fogadtunk, az államháztartás egyensúlya, ami megnyugtatott, a bethleni formá­ban a gazdasági élet megbénulá­sát vonta maga után. A nyuga­lomból aléltság lett, a politikai konszolidáltságból politikai retro­grád irányzat. A miniszterelnök IOI jobbra, hol balra kacsintott s közben lassan, de biztosan halad tótrafelé. A szabadságjogok most már intézményesen megszorittat­nak, a választásokra, mint csak élig is független politikai megnyi­atkozásra, gondolni sem lehet, a sajtó elnémitása útban. Mindehhez így részben csökönyös, részben igyefogyott gazdasági politika jó­ul tele ellentmondással. Közgaz­daságunk minisztere takarékossá­got prédikál, amikor már nincs nit elkölteni. A magángazdaság le várjon mindent az államtól — mondják —, de viszont a tul­idóztatóssal a kincstár minden /ért elsziv tőle és gyűjti a feles­egeket. Támogatás és könnyítés íelyett az állam fellép konkurrens­lek. Amit az érdekeltségek még íratás előtt sürgettek, a tarifa le­szállítását, azt most hozza a kor­nány, mikorra már a buza érték­Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiíppinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabai II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alalt. Hirdetés díjszabás szerint. csökkenésével nemzeti vagyon ment veszendőbe s minden dög­rovásra indul. És csend. Az eta­tizmus kiépített rendszerével ugy ráfekszik a lelkekre, hogy még csak zokszó se hallik. A nyelv már nem beszédre való, legfeljebb — talpnyalásra. Ebben a kiépített rendszerben ma már — a nincste­len proletártól eltekintve — nincs független ember. Quo vadis ? Hogy hova . megy Bethlen, borzadva sejtjük. És az ajkunkra tolul a másik klasszikus kérdés : Quo usque ? Meddig ? Ujabb vakációra megy a Ház Újból átdolgozzák a közigazgatási reformjavaslatot Budapest, január 12. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósitójától.) Politikai körökben nagy megütkö­zést keltett, hogy a kormánynak a hosszú karácsonyi vakáció nem volt elegendő megfelelő törvény­javaslatok parlamenti tárgyalásá­nak előkészítésére és igy a Ház a jövő héten apróbb törvényjavas­latok tárgyalásával kezdi meg munkáját. Csak ezek letárgyalása után kerülhet sor a 3 nagyobb javaslat, még pedig a közigazga­tási reform, a sajtónovella és a költségvetés tárgyalására. Tekintettel azonban arra, hogy ezek az apróbb javaslatok is csak néhány napot vesznek igénybe és a közigazgatási reform javaslat napirendre tűzésének lehetősége pedig mindinkább elodázódik, a kormánypárt köreiben bizonyosra veszik, hogy a karácsonyi vakáció utón ujabb szünet fog következni. Az apróbb javaslatok letárgyalása után ugyanis mindaddig, amig a közigazgatási reformot az illetékes bizottság le nem tárgyalja, a Ház javaslat nélkül marad. A Ház szünete annál is inkább valószinü, mert a közigazgatási reform ja­• vaslatot újból átdolgozzák, ame­| lyet a kormánypárt közigazgatási j bizottságának állásfoglalása tesz i szükségessé. Ilyenformán a ieg­I jobb esetben is csak január vé­j gén, vagy február elején kerülhet [ a javaslat a képviselőház elé. Kondoros egyhangúlag elfogadta a MÁV ajánlatát és megszavazott 250.000 pengőt A vármegye alispánja is kilátásba helyezte a 150.000 pengő hozzájáru­lás 4 -- Most már Csabától függ, hogy megy-e gőzös az idén Kondorosra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány nappal ezelőtt ismertettük azt az átiratot, melyet a MAV igazgatósága intézett Békéscsaba városához. Ebben az átiratban, mint ismeretes a MAV ajánlatot tett a Békéscsaba—Kondoros kö­zötti vonalon elsőrendű, rendes nyomtávú vasút építésre s ajánla­tának sürgős letárgyalását kérte a képviselőtestülettől. Ajánlatának lényege az, hogy ha Békéscsaba 500.000 pengővel, Kondoros 250 ezer pengővel, a törvényhatóság 150.000 pengővel, végül az uradal­mak és a sarkadi cukorgyár 100 ezer pengővel hozzájárulnak az építéshez, ugy a MAV a vasutvo­nalat még az idén átadja a forga­lomnak. Ismerve a mai viszonyokat, iga­zán senki sem várta volna, hogy a MAV ilyen gyorsan határozzon és átirata igazán örömet okozó szenzációja volt az utóbbi idők­nek. Végre egy vállalkozás, mely egyrészt rendkívül jelentős gazda­sági érdekeket táplál, másrészt ebben a nagy munkanélküliségben hatalmas munkaalkalommal szol­gál sok-sok munkáskéznek is. Békéscsaba város nem hiv ösz­sze rendkívüli közgyűlést, miután az ügy jövőheti rendes közgyűlé­sén is letárgyalható, ellenben Kon­doros szombaton már meg is tar­totta rendkívüli közgyűlését s azon egyhangúlag elfogadta a MAV ajánlatát és a 250 ezer pengőt megsza­vazta. Határozatában arra kéri a képvi­selőtestület a MAV igazgatóságát. hogy az összeget előlegezze köl­csönképpen saját közúti kölcsöné­ből, vagy ha ez nem lehetséges, ugy segítsen Csabának és Kondo­rosnak kölcsönt szerezni, vagy a kereskedelmi miniszter adjon sa­ját költségvetéséből. Kimondotta végül Kondoros képviselőtestülete, hogy a nagyvasuthoz ragaszkodik s a kisvasúira nem reflektál. Ezzel a határozattal tehát meg­történt az első lépés a terv meg­valósítása felé. Értesülésünk sze­rint Daimel Sándor dr. alispán is ugy nyilatkozott, hogy ha azt látja, hogy tényleg a törvényhatóságnak egy jelentős területe érdekelt a vasútépítésben, ugy ő is javaslatot terjeszt elő a 150.000 pengő meg­szavazása iránt. Igaz, hogy az összeget csak 4—5 évi részletek­ben tudná beállítani a költségve­tésbe, ez azonban nem jelent sem­miféle akadályt. Most már tehát csak Békéscsa­bától függ, hogy a vasutat még ebben az évben át lehessen adni a forgalomnak. Véleményünk szerint itt sem le­hetnek akadályok, legfeljebb arról lehet szó, hogy a MAV a kisajá­títandó területeket mégis valami­lyen módon váltsa meg. Fontos­nak tartanok, hogy az 1,000.000 pengő hozzájárulásban érdekeltek valamennyien lehetőleg egy helyen vegyék fel a kölcsönt, mert ez sok szempontból nagy könnyebbséget jelent. Ami az AEGV terveit illeti, vé­leményünk szerint arról most már beszélni sem lehet, miután a MAV amúgy sem nézné tétlenül a terv megvalósítását. De ennek a vas­útnak megépitése nem is lehet az AEGV feladata s ha az AEGV el is esik ennek a vasútnak megépí­tésétől, marad még számára igen sok lehetőség a terjeszkedésre. Itt van elsősorban a dobozi reláció, de nem kevésbé fontos tevékeny­ség jutna osztályrészéül a vissza­maradt aradmegyei községek és Keletcsanád községeinek Békés­csabához kapcsolása szempontjá­ból. Ha az AEGV a békéscsaba­csanádapácai vonalat szárnyvas­utakkal látja el, sokkal nagyobb szolgálatokat tesz a vidék közgaz­daságának, mint bármi más vál­lalkozásával. Ezt a vidéket kétféle relációban kapcsolhatná be egy jól átgondolt AEGV építkezés. Az egyik lenne Újkígyóstól kiágazva Medgyesegyházán keresztül Kuná­gotát és Kovácsházát érintve s ezek közelében Reformátuskovács­házát és Végegyházát. A másik esetben pedig a Szalay-kitérőtől ki­ágazva Ottlaka-pusztán keresztül Tökfalu és Bagófalu között, — melyek lakosai teljes egészükben csabai elszármazottak — Bodzás és Medgyesegyháza érintésével Bánhegyes vagy Kunágota felé. Nézetünk szerint az ujkigyósi meg­oldás volna a helyesebb, mert egy­részt nagyobb területet kapcsol be, másrészt itt máris történtek a köz­lekedésre nézve fontos kezdemé­nyezések a medgyes—kunágotai müut épitésének elodázásával. Békéscsaba város képviselőtes­tületének van egy úgynevezett vas­útépítő bizottsága. Hívják azt egybe és tárgyalják le ezeket az ügyeket komolyan az AEGV bevonásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom