Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-09 / 7. szám

Békéscsaba 1929 január 11 WMMI (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hirt adott már róla a szegedi kereskedelmi és iparkamara, hogy ez évben a Budapesti Nemzetközi Vásárt május 4—13. között fogják megtartani. A vásárnak természetesen a magyar ipar lesz a gerince, annál is inkább, mert a nemrég lezajlott nagysikerű Magyar Hét által megkezdett széleskörű propaganda folytatására jó alkalom kínálkozik a Budapesti Árumintavásár keretében is, ahol a vásár igen számottevő nemzetközi idegenforgalma módot ad arra, hogy a magyar áruk a fővárosi és a vidéki magyar fogyasztóközönségen kivül a felvevőképes külföld is megismerje és igy a magyar áruk exportlehetőségeit is továbbépítsük. A vásár nagymérvű fejlődéséről fog tanúságot tenni az a körülmény, hogy a tavalyi méreteket meghaladó kibővített szakmai és speciális csoportokon kivül, mint teljesen uj csoport fog bemutatásra kerülni többek között a Duna kikötőügyi és viziforgalmi szakcsoport, amelynek a Duna legújabb és legmodernebb kikötőjének, a csepeli kikötőnek megnyitása különös aktualitást ad. A dinamó magyar feltalálójának: Jedlik Ányos centennáriuma alkalmával különösen ünnepélyes keretek között mutatkozik be a villamosipar jubiláris csoportja. A mezőgazdaság szempontjából a modern racionális termelés módszereit bemutató versenytermelési csoport igen nagy érdeklődésre tarthat számot. Az építkezési és berendezési csoport a hazai fürdők és nyaralók restaurálását és modernizálását lesz hivatott előmozdítani. A kiállításon résztvenni szándékozó vállalatok és cégek ebbeli szándékukat január 31-ig jelenthetik be. A kedvezmények és könnyítések, amelyeket a vásár kiállítói és látogatói élvezhetnek, valamint a helydijakra, a helyek kiosztására, az áruk elrendezésére, az árusításra stb.-re vonatkozó tudnivalók a szegedi kereskedelmi és iparkamaránál 14715— 1928. számra való hivatkozással szerezhetők meg. Bajok vannak a csatornával n Körös-csatorna poshadt t/ize a legbiztosabb járványterjesztő (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ha a boldogtalan járó-kelő, akit utja átkényszerit a Körös-csatornán túlra, akárhol is keresztülhalad a csatorna hidjain, éktelenül kegyetlen és visszariasztóan orrfacsaró illat üti meg az orrát. De nemcsak az orrát, hanem a mellét is, amelyet fojtogatni és gyömöszölni kezd, mintha valami kegyetlen, kajánkedvü dijbirkozóval gyűlt volna meg a baja. A Körös-csatornából éktelen büdösség szálldos ki, nehéz és sürü gőzként lebeg a két part között és pillanatokra megszédíti és undorodásra ingerli a békésen ballagót. Aki meg tud birkózni a rettenetes szaggal és megáll a hid sözepén, hogy a bűzt okádó víztükörbe nézzen, az megdöbbenve k'eszi észre, hogy mi minden szemét, szenny, moslék, olajfolt, festőié és más egyéb piszok úszkál a csatorna felszínén, amelyet ez a sok mindenféle bacillus-termelő csaknem egészen ellep. Minden felesleges szemét és piszoklé a csatornába kerül és annak megrekesztett, hónapok óta álló vizében megállva, rontja a levegő tisztaságát és az emberek ezreinek a tüdejét. A csatorna vize — ismételjük — hónapok óta áll a zsilipek között. Ez alatt a viz megposhad és megromlik, a beléje öntözött sok szemét és lé csak gyarapítja és növeli a benne végbemenő romlási folyamatot, ami aztán állandó büdösséget termel. Ez a borzalmas illat aztán nemcsak a járó-kelők és a parti utcákban lakó népek napjait rontja meg, hanem az egészségre is felmérhetetlen hátránnyal jár. A bacillusok százmillió számra teremnek állandóan ebben a vizben s ezek állandóan a legrémesebb járványok veszélyét igérik a város lakosságának. Különös és hihetetlen, hogy éppen a tél folyamán, amikor a levegő amúgy is gyengébb, mint más évszakokban, zárják le csatorna vizét, hogy itt a levegőt mesterségesen rontsák és tönkretegyék. Nem értjük az ármentesitőtársulatot és nem értjük a város vezetőségét sem, hogy a város kellős közepében megtűrik ezt a roppant veszedelmet jelentő büzgyárat. Akkor, amikor egyesek köztisztasági mulasztásait súlyos büntetéssel megtorolják, talán még sem volna szabad mások bacillusgyárát megtűrni és békében hagyni, pláne ma, amikor állandóan a legveszedelmesebb járványok garázdálkodnak a város lakossága körében 1 Nyissák kí a zsilipeket és bocsássák ki a városból a járványfészket : a csatorna megromlott, bűzös vizét! Gyoma Hősök útját jelölt és azt hársfákkal szegélyezi A fákat a hősök hozzátartozói fogják ünnepélyes formaságok közepette elültetni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Magyarország kormányzója, mint ismeretes, azt a kívánságát fejezte ki, hogy a községek és városok, a világháborúban elesett hőseik emlékére egy-egy főútvonalukat Hősök-utjának nevezzék el. A Hősök-utját fasorral szegélyezzek, melyek csemetéit ünnepélyes formák között ültessék el. Magyarország kormányzójának nyilvánosan kifejtett óhajtására Gyoma község aképen határozott, hogy a Deák Ferenc-utcát elnevezi a Hősök emlékutjának, a Mirhó-utcát pedig Deák Ferencutcának. Ugyancsak elhatározta, hogy az Erzsébet-ligethez csatolt facsemete iskolának egy részét a Hősök emlékkertjének elnevezi és azt fokozatosan beülteti. A Hősök emlékutja tisztán mézelő hársfával, az alakítandó kert pedig szakkertész által tervezett fákkal ültetendő be. A kert beültetéséhez a hősök hozzátartozói meghívandók és az elültetés lehetőleg általuk személyesen teljesítendő. A fákat a község ingyen adja. íme Gyoma községe egyáltalán nem fél a hársfák telepítésétől, sőt valószínűleg tapasztalatokat is szerzett arra nézve, hogy a hársfák ugy talajunkat, mint klímánkat legalább is annyira kedvelik, hogy ha nem is erdei óriásokká, de tekintélyes szép fákká nevelkedjenek, máskülönben bajosan határozta volna el a Hősök-utjának hársfákkal való kiültetését. Reméljük, hogy Békéscsaba a példán felbuzdulva, szintén kijelöli a Hősök útját és azt ugyancsak mézelő hársfákkal fogja beültetni, ami ebben a rétekben szegény vidéken a méhészeknek is hasznot fog hozni, attól eltekintve, hogy a hársfa, mint diszfa is egyike a legszebbeknek. Csak idejében és megfelelő talajelőkészités után kell ültetni. Gázolt szegedi vonat A bálteremből a vonat kerekei alá (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tóth Ferenc 24 éves hódmezővásárhelyi legény, aki az államvasutak osztálymérnökségénél pályamunkásként dolgozott, vasárnap este több barátjával átutazott Algyőre, hogy ott egy kedves leányismerősével találkozzék. Amikor a tiszaparti faluba megérkeztek, kiderült, hogy a leány éppen bálban van, amelyet egy parti csárdában tartottak meg. A vásárhelyi utasok erre elhatározták, hogy részt vesznek a bálban. El is mentek a tiszaparti csárdába, ahol vidám hangulatban telt-mult az idő, miközben a legénynép alkoholmámorával igyekezett megédesíteni a táncmulat1 ság örömeit. Valamivel 3 óra után Tóth Ferenc rózsás jókedvvel elbúcsúzott ismerőseitől, hogy hazautazzék Vásárhelyre. Miután a sártói állomás közelebb esett, ugy határozott, hogy átmegy a vasúti hidon és ott száll fel a Szegedről Békéscsaba felé jövő vonatra. Ez az, elhatározása okozta a vesztét Épen a vasúti hid közepetáján tartott, amikor az algyői állomásról kiindított vonat utóiérte. Valószínű, hogy a. vonat dübörgésének hallatára a legény futni kezdett s — egyébként is mámoros állapotban lévén — a hid valamelyik kiálló alkatrészében megbotlott. miközben egyenesen a vonat kerekei alá zuhant. A mozdony elkapta és maga alá gyűrte a szerencsétlen legényt, két lábát tőből levágta, karjait össze-vissza törte, arcát a felismerhetetlenségig összeroncsolta s testének többi részein is borzalmas sebeket ejtett. A hid közepén lejátszódó tragédiáról a mozdonyvezetőnek és a vonat utasainak sejtelmük sem volt, úgyhogy a vonat megállás nélkül továbbrobogott Békéscsaba felé. A .vérbefagyott hulla tovább is otthevert a síneken, hajnali 5 órakor pedig még a Vásárhely felül jövő kis-gyors is átrobogott rajta. anélkül, hogy valaki észrevette volna. A hid közepén heverő hullát elsőnek a Békéscsabáról Szegedre menő 7 órás személyvonat mozdonyvezetője pillantotta meg s lefékezte a vonatot. Néhány percnyi vesztegelés után azonban, mikor látták, hogy semmit sem tehetnek, a vonat továbbfolytatta útját Szeged felé. Déli 12 órakor az összeroncsolt véres hulla még mindig ott hevert a vasúti hid közepén s az elhaladó vonatok utasai borzalommal szemlélték a véres látnivalót. Délután aztán az algyői csendőrség intézkedett a holttest elszállítása felől. Elité füzőszalon fűzői Leánynak és asszonynak álma, Igy mindenki e fűzőben fog Táncolni a farsangi bálba. Ezt használják mindazok, kik Fessek és csinosak akarnak lenni, Ügyességükről ismert hölgyek Zsurokra sem fognak másba menni. On se vegyen mást asszonyom I Sveiczi gummifüzől használjon. Aranyéremmel van kitüntetve. Legjobbak a kerek nagy világon, Olcsó és tartósságánál fogva Nagyságos Asszonyom ! Máshol venni ne is próbáljon 1 Békéscsaba, Andrássy-ut 36 Gyorsvonatkatasztrófa Lyon közelében Besancon, január 8, A Strassbourg—Lyon közötti vasútvonalon egy gyorsvonat Lyontól nem meszszire összeütközött egy mozdonynyal. A szerencsétlenség folytán egy ember meghalt, 4 súlyosan megsebesült. Több utas eltűnt. Az összeütközés okait még nem állapították meg. Jó reggelt! Keszthelyen vörheny járvány miatt bezárták az iskolákat. A csabai iskolások sajnálkozva gondolnak arra, hogy milyen messze van Keszthely Békéscsabától. * Május 3-án nyilik meg a legközelebbi országos nemzetközi vásár Budapesten. A kiállításon bárki részt vehet. Azok is, akik magánúton és azok is, akik csődön kivül kötöttek kényszeregyezséget. HÍREK Időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola meteorologiai megfigyelő-állomásának jelentése 1929 január hó 8-án délben Hőminimum — 5'0 C Hőmaximum — 0'8 C A föld felszínén + 16 C 5 cm. a földben -4- 0'2 C 20 „ „ „ + 19 C 50 „ „ „ + 37 C 1 m. a földben + 6'5 C 2 m. . + 9'8 C Légnyomás 777'3 mm. Borultság 100% Levegő nedvessége */. Csapadék 0 0 mm Szélerő és irány: 2 m/mp. északkelet. Időprognózis este 10 órakor: Az időjárásban egyelőre lényeges változás nem várható. Ezen a héten a Réthy Südy és Felker gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot