Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-24 / 69. szám

Békéscsaba, 1929 március 24. Vasárnap 56-ik évfolyam, 69-ik szám ! KÖZLÖNY POLITIKAI KAPSLAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : . FsSüppínyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabe. II. ker. Ferenc József-tér 20. szém alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Előadás a Kultúrpalotában Most vasárnap délelőtt a Kultúrpalotában a kereskedők országos érdekképviseletének vezetői tartanak előadást. Bizonyára ujből feltárulnak halódó közgazdasági életünk sebei, feltárulnak a külföld tapasztalatai, amely hasonlóan válságos viszonyok között, de mégis okos előrelátással és pontos célkitűzéssel vezeti tovább iparát, kereskedelmét és agrikulturáját a háborgó gazdasági áradat örvényei között. Bizonyára most is el fognak hangzani a diagnózis és a gyógyító szerek, mintahogy elhangzott már annyiszor a gazdák és az iparosok gyűlésén is. El fognak hangzani és aztán — marad minden a régiben. Megint csak a továbbvurstlizás marad mindaddig, amig megdönthetetlenül és végső remény nélkülvégigfekszik az egész magyar gazdasági élet. Senki elvitatni nem akarja, hogy bajok ma mindenütt vannak az egész kontinensen. Az is bizonyos, hogy a Trianon által megnyomorított kis ország ezeket a bajokat hatványozottabban sínyli. Csak a bajokkal szemben érzéketlen és közönyös, a gazdasági egyedek leromlásával nem törődő, az államgazdaságot a magángazdaság tönkre tételével tápláló, egyébként pedig személyi kultuszt üző, csökönyös és magát csalhatatlannak gondoló kormánypolitikát nem látjuk másutt. Az állam felfújja magát, de ugy, hogy polgárainak levegőjét szívja fel. Mint valami Buddha-bálvány, az államháztartás mérlegének köldökszemléletébe merülve, nem akarja meghallani és meghallgatni azoknak a jajszavát, akiknek hekatombája az aláhanyatló serpenyőt egyensúlyban tartja. Az állam él, de a polgár haldoklik. A halódó polgárság, a tönk szélén rémüldöző magángazdaság óhajai és panaszai törnek elő az érdekképviseleteken keresztül. Gazdák, kereskedők, iparosok a maguk testületein át tudják csak hallatni szavukat. Nemcsak a sirót és könyörgőt, nemcsak a kétségbeesettet, vagy lemondót, de a reménykedőt és tanácsot osztót is. Amikor a gazdasági életet irányító kereskedelmi tárcán pártklubokban osztozkodnak, amikor a pénzügyi bölcsesség mindenkor behódol a politikai tekintetek előtt, egész gazdasági életünknek egyedül az érdekszervezetek erejében és szakszerűségében van bizodalma. Gazda, iparos, kereskedő ösztönszerűleg ezekbe kapaszkodik. Es vezetőinek ajakáról akarja hallani azt a jobb jövőt, amelyről a miniszteri bársonyszékek boldog birtokosai ugyan igen sokat szónokolnak, de amelyben talán maguk sem hisznek. Hacsak a bársonyszék kellemes perspektívájából nem. A küzszáliitáss szabályzat megreformálását is késlelteti a Ház hosszú szünete m Április végére várják az uj kereskedelemügyi miniszter kinevezését, akinek ez a reform lesz első feladata Budapest, március 23. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától) Mint ismeretes, a képviselőházat április 9-ig elnapolták s a közigazgatási javaslat folytatólagos tárgyalása is csak azután veszi kezdetét. Politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy bár a törvényhozás előtt olyan nagy fontosságú feladatok megoldása áll, mint a közigazgatási törvény reformja, mégis ilyen hosszu vakációra küldték a képviselőket. Ez alatt az idő alatt természetesen az egységespárt sem tartja meg szokásos értekezleteit, holott több képviselő felszólalásra készült az értekezleten. Igy többek között Erdélyi a közszáilitási szabályzat reformja ügyében akart felszólalni s miután felszólalásával késnie kell, ennek a késedelemnek is a kisiparosok adják meg az árát. Politikai körökben egyébként azt hajtogatják, hogy a közszállitási szabályzat reformjával meg kell várni az uj kereskedelmi minisztert, akinek ez a reform lenne első feladata. Miután pedig az uj kereskedelmi miniszter kinevezését április végére várják, igy a kisiparosokra nézve ez az életkérdést jelentő reform 5—6 hétnél hamarabb nem kerülhet megvalósításra. Halálraítélt a szegedi törvényszék egy rablógyilkost Az elitélt kegyelemért folyamodott Szeged, március 23. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A szegedi törvényszék Ví/d-tanácsa két nap óta tárgyalta Páll József bognársegéd bűnügyét. Páll 1928. augusztus 26-án meggyilkolta és kirabolta Bartesics Józsefnétt egy vasúti tisztviselő idős özvegyét. A bíróság ma délután két órakor hirdette ki az ítéletet és bűnösnek mondva ki Páll Józsefet rablás és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság bűntettében, kötél általi halálra itélte. Az elitélt az itélet ellen felebbezést jelentett be, kegyelemért. Az ügyész megnyugodott az ítéletben. Vass miniszter kivételével az összes miniszterek külföldön vakációznak Bethlen a húsvéti szünet alatt Olaszországban utazgatással szórakozik Budapest, március 23. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától) A Ház húsvéti vakációjával egyidejűen a miniszterek vakációja is megkezdődött. Bethlen István miniszterelnökről eleinte azt híresztelték, hogy a szünetet Inkén, esetleg Radványban tölti, most azonban kitűnt, hogy Bethlen már tegnap elutazott, még pedig Olaszországba. A miniszterelnök 8—10 napot szándékozik Itáliában tölteni, de huzamosabban sehol sem fog tartózkodni, hanem a 10 napot utazással tölti, mert igy . akar pihenni. Azután egyenesen Budapestre jön és átveszi hivatalát. A többi miniszterek ugyancsak külföldön töltik a húsvéti szünetet. Szcitovszky belügyminiszter holnap Abbaziába utazik, ahol pár hetet tölt és Klebelsberg kultuszminiszter is Itáliába megy, ahol utazással tölti szabadidejét. Egyedül Vass József népjóléti miniszter marad Magyarországon, még pedig Budapesten, miután ezúttal is ő fogja helyettesíteni a miniszterelnököt. A szabadságukról visszatérő miniszterek a fővárosba való utazás előtt még vidéki birtokaikon töltenek pár napot. Igy Zsitvay Tibor igazságügyminiszter visegrádi villájában, Wekerle Sándor pénzügyminiszter pedig dánosi birtokán. Sarkad község Békéscsabától óhajt villanyáramot kapni Hatszáz fogyasztó kapcsolódnék a csabai vezetékbe A távvezeték megépitését a villanyteleptöl kívánják (A Közlöny eredeti tudósitása.) | tási áramot. A gyárral 40 éves A békéscsabai villanytelep áramszolgáltatásának kiválósága és kifogástalansága lassanként az egész országban ismertté válik. Ennek eleven bizonyítéka az, hogy mind gyakrabban fordulnak a telephez a környékbeli községekből világítási áram szolgáltatása iránt. Most legújabban a biharmegyei Sarkad nagyközség foglalkozik azzal a gondolattal, hogy távvezeték révén bekapcsolódik a békéscsabai áramszolgáltatásba. Sarkad nagyközség ma a sarkadi cukorgyártól kapja a világítási áramot. A gyárral 40 szerződése van, amelyből még csak hat év járt le. A cukorgyár azonban csak 40 kilowatt áramot szolgáltathat, ami mintegy 300 fogyasztónak elég. Ezzel szemben már eddig is 600-nál több fogyasztó jelentkezett áramszolgáltatásra, ez a szám azonban a 13.000 lakost számláló községben napok alatt megkétszereződnék, ha az áram tetszés szerinti mennyiségben volna kapható. A község éppen ezért elhatározta, hogy a mindjobban szaporodó igénylők kielégítésére az áramszolgáltatás kérdését komolyabban veszi kezébe. Először saját villanytelep létesitését tűzte ki célul és ebben az irányban a kezdő lépéseket meg is tették. Tárgyalásokat folytattak a budapesti Berger és Wolff-céggel, amelylyel már az elvi megállapodás is létrejött, de amikor ezt jóváhagyásra felterjesztették a minisztériumba, a megállapodást a költségek tulmagas volta miatt a minisztérium nem hagyta jóvá. A minisztérium utasította a község vezetőségét, hogy írjon ki versenytárgyalást és azt csak akkor terjessze fel ismét jóváhagyás végett, ha a villanytelep létesítése a községi pótadó 50 százalékán felül megmaradó részből fedezhető. Ha ebből a külön telep nem lenne megvalósítható, akkor ugyanennek az összegnek erejéig az áramo t