Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-21 / 66. szám

BffRfHWttUm KÖZIiÖBfl Békéscsaba, 1929 március 21 Csak a város határozhat a sertéspiac idegen kereskedőinek árusítási engedélye ügyében Az alispán a váras erre irányuló kéreSmének a vármegyei szabályrendelet miatt nem tehetett eleget (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város decemberi közgyűlésén felszólalt Lepény Mátyás képviselőtestületi tag és kifogás tárgyává tette azt a gyakorlatot, mely szerint a csabai hetipiacokról az idegen sertéskereskedőket kizárják. Ennek a gyakorlatnak aztán az a következménye, hogy egyrészt a helyi felhajtok az árakat is felhajtják. másrészt pedig majdnem teljesen el van zárva a helyi sertésállomány feljavítása s igy az úgyszólván állandó fajleromlási folyamatot alig lehet megakasztani. A képviselőtestület Lepény Mátyás indítványára átírt a vármegye alispánjához, kérvén őt arra, hogy a Mokran András és társai kérelmére hozott és a vidéki sertéskereskedőket a csabai piacról kizáró határozatot helyezze hatályon kivül. Erre a kérésre most válaszolt a vármegye alispánja, értesítvén a várost, hogy kérelmének nem tehet eleget, mert ismeretes véghatározatával nem ő alkotott jogot, .hanem egy konkrét esetből kifolyólag a vármegyei szabályrendelet 1. §-ába ütköző, tehát tételes jogszabályellenes eredményt szüntetett meg. Az idegen sertéskereskedőknek a csabai hetipiacokon való árusítása tehát nem az alispáni véghatározatba, hanem a vármegyei szabályrendeletbe ütközik. A városnak azért meg van a módja arra, hogy ennek a kívánságának érvényt szerezzen. Mindössze a város képviselőtestületének kell határoznia arra vonatkozólag, hogy a vármegyei szabályrendelet módosításával annak 1. §-ába az idegen sertéskereskedők is vétessenek fel, vagy pedig az erre joggal rendelkező város saját szabályrendeletét módosítsa akképen, hogy hetipiacain az idegen sertéskereskedők árusítását is megengedi. Az alispán felvilágosításai alapján mint látható tehát ennek a közönségre nézve igen nagy fontosságú ügynek kielégítő rendezése tulajdonképen képviselőtestületünk kezében van s igy remélhető, hogy a legközelebbi közgyűlésen megfelelő határozat formájában elintézést is fog nyerni. Leégett az Endrődi Kereskedelmi Részvénytársaság áruiizlete A nagy tűzhöz kivonultak a gyomai tűzoltók is, akiknek munkájával lokalizálták a tűzet — A kár mintegy 400*000 pengő tartott, akkorra azonban az áruüzlet épülete teljesen elhamvadt. Az üzlet a földig leégett, ugy hogy csupán a négy csupasz fal maradt, amely feketén, tátongva mered a levegőbe. A tüz által okozott kár mintegy 400.000 pengő, mivel csupa értékes áru és anyag pusztult el. A kárból csak kevés térül meg, miután a valódi értéknél jóval kisebb összeg erejéig szólt a biztosítás. A hatóság a vizsgálatot megindította, hogy megállapítsa, miképen keletkezett a tüz. másrészt, hogy terhel-e érte valakit felelősség. Meg kell még említeni, hogy Endrőd közönsége a legnagyobb elismerés iiangján emlékezik meg a gyomai tűzoltók munkájáról (A Közlöny eredeti tudósitása.) Hétfőn este veszedelmes tűzvész pusztított Endrőd községben. A késő esti órákban tüz támadt az Endrődi Kereskedelmi Részvénytársaság áruüzletében, amely reggelre a nagy tüz áldozatává vált. Az épületben, ahol a tüz keletkezett. szerencsére nem lakik senki. Később azonban, amikor a tüz okozta ropogások és a menyezet leszakadásának robaja kihallatszott az épületből, a szomszédos épületekben lakó emberek figyelmesek lettek a zajra. Ugyanebben az időtájban a gyomai református templom toronyőre is észrevette a tűzvészt és értesitette a tűzoltókat, akik pár perc múlva rnár robogtak is Endrőd felé, Leindorfer Zoltán tűzoltóparancsnok vezetésével. A gyomai tűzoltók hősiesen, emberfeletti munkával szálltak szembe a hatalmas tűzzel, amelynek veszedelmét fokozta az, hogy a lángban álló épületrészben mintegy 50 kiló puskapor volt felhalmozva. A derék tűzoltók a veszedelmes robbanószert a saját testi épségük és életük veszélyeztetésével kimentették a tűzből, amiáltal elejét vették egy rettenetes szerencsétlenségnek és megmentettek rengeteg értéket és számos emberéletet. A hatalmas tüz tombolása csakhamar világossá tette, hogy a tűzoltók munkája kizáróan a tüz továbbterjedésének megakadályozására szoritkozhatik. Ezért a tűzoltók inkább a szomszédos épületek védelmét látták el, még pedig a legteljesebb sikerrel, mert a tüzet sikerült egy helyre lokalizálniok. Munkájuk igy is kedd reggelig elsősorban Leindorfer Zoltán parancsnokról. Az ő tevékenysége következtében emelkedett a tűzoltóság Gyomán a mai színvonalra, az ő szakképzettsége és buzgósága vívta ki azt, hogy egy idő óta állandó tüzőrségi ügyeletet tartanak. Gyomán ma városias tűzrendészet van és ezen a téren olyan állapotok uralkodnak. hogy példaként lehet a községek elé állítani. Sajnos, Endrődön ebben a tekintetben más a helyzet: ott nincs a követelményeknek megfelelő tűzoltóság. Ez kegyetlenül megboszszulhatta volna magát, ha a gyomaiak nem jelennek meg a veszedelmes tűznél és nem oltják el az éhesen nyaldosó lángokat. A kötelező ménvizsgálatok beosztása Békéscsabán 1929 április 12-én a vásártéren tartják meg a vizsgálatot es (A Közlöny eredeti tudósitása.) A köztenyésztésre nem szánt és koruknál fogva még tenyésztésre nem alkalmas mének megvizsgálására a vármegye alispánja, az állami méntelep vezetőségének meghallgatása alapján, az alábbiakban intézkedett. Nyomatékosan intézkedik a rendelet abban a tekintetben, hogy aki a ménjét az elrendelt időben és helyen a bizottság elé nem állítja, kihágást követ el s ezen felül a vizsgálat az ő költségére fog utólag teljesíttetni. Az esetleg beadandó kifogások amiatt, hogy egyes méntulajdonosok ménjeiket az előirt időben elővezetni nem tudták, a legszigorúbb elbírálásban fognak részesülni. A vizsgálat április 3-án fél 9 órakor Újkígyós községben ; április 3-án d. u. 2 órakor Kétegyházán ; április 4-én d. e. 9 órakor Dobozon ; április 5-én d. e. 9 órakor Dobozmegyeren ; április 8-án d. e. 9 órakor Szeghalmon ; április 8-án d. u. 2 órakor Füzesgyarmaton, mindenütt a községházán lesz megtartva a község bel- és külterületéről és Füzesgyarmaton külön még a Bucsatelepről is elővezetendő ménekre. Április 9-én d. e. 9 órakor Körösladányban s ugyan az nap d. u. 2 órakor Vésztőn ; április 10-én d. e. 9 órakor Gyomán; április 10-én d. u. 2 órakor Endrődön ; április 12-én d. e. 9 órakor Békéscsabán a vásártéren lesznek a város bel- és külterületéről elővezetendő mének megvizsgálva. Csorvás községházán április hó 15-én d. e. 9 órakor s ugyan az nap d. u. 2 órakor Tótkomlóson a vásártéren lesz a vizsgálat, előbbi községben Csorvás, Gerendás, utóbbi községben pedig Tótkomlós, Békéssámson, Pusztaföldvár bel- és külterületeiről elővezetendő ménekre. Április 17-én d. e. 9 órawv s MMnM íMiiutir epilet kézizálog osztálya Telefon 118. 228 I I • I l I folyósít zálogkölcsönöket mindennemű arany-, ezüstés ékszertárgyakra kor Békésen a vásártéren, a belterületi mének, április 18-án d. e. 9 órakor Bélmegyeren a szövetkezet előtti téren; április 19-én d. e. 10 órakor Kamut pusztán, mind két helyen a Békés külterületének odaeső részéről elővezetendő ménekre ; április 20-án d. e. 9 órakor Mezőberényben a vásártéren ; április 20-án d. u. 3 órakor Köröstarcsán a vásártéren; április 23-án d. e. 8 órakor Szarvason a vásártéren. mind a három helyen a község bel- és külterületéről, valamint Szarvason Csabacsüdről elővezetendő ménekre; április 24-én d. e. 8 órakor Szarvason a Csabaiuti iskolánál; április 24-én d. u. 2 órakor Szarvason a Berényi-uton a Ruzicska-tanyánál, a szarvasi külterületről elővezetendő mének lesznek megvizsgálva ; április 25-én d. e. 8 órakor Békéssz^ntandrás községházánál; április 25-én d. u. 2 órakor Öcsöd községházánál és végül április 27-én d. e. 9 órakor Kondoros községházánál a megnevezett község bel- és külterületi ménjei lesznek megviszgálva. Kossuth halálának 35-ik évfordulója Budapest, március 20. Ma 35 éve annak, hogy Turinban 1894 március 20-án Kossuth Lajos meghalt. Az idén is, mint minden évben, kegyeletes ünnepségeken emlékeznek meg a nagy magyar szabadsághősről. Délelőtt a Deák-téri evangelikus templomban mondanak hálaadó istentiszteletet, amelyen a társadalmi egyesületek is képviseltetik magukat. Az egvségespárt küldöttségileg vonul ki Kossuth Lajosnak a Kerepesi-temetőben levő mauzóleumához, aíiol a párt nevében Platthv György országgyűlési képviselő mond beszédet. A demokratapárt ma este tartja kegyeletes ünnepélyét és itt Pakots József fog beszélni. Konfliktus Paraguay és Brazilia között Páris, március 20. Asuncioni távirat szerint Brazilia energikus jegyzéket intézett Paraguayhoz és egyúttal elrendelte a Santa Margaréta sziget megszállását. A szigetet mindkét állam magának követeli, a brazíliai jegyzék azonban kifejezi azt a reményt is, hogy a konfliktust sikerül a két ország között barátságosan elintézni. Elvették a románok Erdély utolsó magyar kórházát Budapest, március 20. Kolozsvári jelentés szerint a román kormány erőszakkal lefoglalta a kolozsvári vöröskereszt-kórházat, Erdély utolsó magyar kórházát, A kolozsvári magyarság körében rendkívüli nagy a felháborodás a magyar kórház erőszakos és jogtalan elkobzása miatt.