Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-09 / 7. szám

2 jSffiMflSTg Békéscsaba, 1929 január 9 áldozatokat hozott ezért, de azt hisszük, hogy ezek az áldozatok nem bizonyultak hiábavalóknak. Valóban a város számos elemi iskolája mellett a különböző tipusu középiskolákkal már körülbelül megoldotta kulturális kötelességeit. Nem ugyan véglegesen, mert ehhez elengedhetetlenül tartozik még két dologgal és pedig a felsőkereskedelmi iskola felépítésével, végül egy ipari szakiskola szervezésével. A felsőkereskedelmi iskolának a jövő szeptemberre feltétlenül készen kell lennie, mert ha ezt a város vezetősége elmulasztaná, súlyos felelősséget venne magára. Jövőre ugyanis már 4 osztályos lesz a felsőkereskedelmi iskola, melyet ilyenformán többé már nem lesz képes a jelenlegi épületben elhelyezni az igazgatóság, miért is a megosztott tanítási rendszert kell bevezetni, azaz a délelőtt és délutáni tanítást. Ennek pedig legsúlyosabb következménye az lesz, hogy az intézet ez esetben vidéki tanulókra nem számithat. Reméljük, hogy a város bölcsessége ezt a csapásnak beillő következményt képes lesz elhárítani azzal, hogy az iskolaépítés előkészitésével egy percet sem fog késni s az építést magát jövő szeptemberre teljesen befejezi. A másik teendő kulturberendezkedésünk teljessé tételére, egy ipari szakiskola szervezése. Békéscsabán mintegy 1000—1500 tanonc és fiatal segéd van, akiknek legalább ötödrésze magasabb ipari képesítés után vágyik. A nehéz gazdasági viszonyok miatt, mely talán leginkább éppen az érdekelt ifjúság iparos szülőit sújtja, arra, hogy idegenbe menjen szakiskolába, nem is gondolhat. Számuk pedig ezeknek az ifjaknak feltétlenül akkora, hogy abból egy iskolára való kitelik s ha ezekhez hozzávesszük még a szomszéd községek ifjúságát, ugy világos, hogy az ipari szakiskola fényesen prosperálna. Azért tehát városunk kulturügyosztályának különösen figyelmébe ajánljuk az ipari szakiskolát is és bizonyosra vesszük, hogy ha kezdeményezése eredményes lesz, azzal a város kultúrtörténetébe örökre beirná nevét. JIV galma 1928 -111 (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az alispáni iktatóba érkezett a mult év folyamán 31.226 ügydarab. A közigazgatási bizottsági iktatóba 6227 darab. A kihágási iktatóba 1577 darab. Útlevelet kiállított az alispán 1774 darabot, meghosszabbított 1734 útlevelet. A központi választmányi ügyek iktatószáma 175 volt. Összesen tehát elintézendő volt a központi közigazgatásnál az 1928. évben 42.413 darab. Ezzel szemben az 1927. évben volt 31.987 alispáni, 8602 közigazgatási bizottsági, 1479 kihágási ügydarab, útlevél kiállíttatott 1576 és meghosszabbíttatott 1809. A központi választmányi ügyek száma 202 volt. Elintézendő volt tehát az 1927. évben 45.655. Ezen adatok szerint az 1928. évi ügyforgalomban az 1927. évhez viszonyítva némi csökkenés mutatkozik, ez azonban épen nem jelenti azt, mintha a munka kevesebb lenne, mert rendkívül sok azon ügyeknek a száma, amelyek számokban nem, vagy csak nagyon kis részben jutnak kifejezésre, holott azoknak elintézése rendkívül sok időt vesz igénybe. Nincs ( semmi nyoma az ügyforgalomban annak, hogy az alispán és az előadók hány ülésen vesznek részt (törv. hatósági bizottság, közigazgatási bizottság különböző albizottságai stb.), amelyek sokszor napokra elvonják az előadókat az ügyek aktaszerü elintézésétől. Az sem tűnik ki az ügyforgalomból, hogy a felek meghallgatása, panaszok elintézése, jegyzőkönyvek felvétele, naponként, nemcsak az alispánt, hanem az előadókat is számokban ki nem fejezhető mértékben igénybe veszik. Arra nézve, hogy mennyire nem irányadó az ügyszám az azoknak elintézésével járó dolog mérve tekintetében, elég, ha hivatkozunk arra a körülményre, hogy a központi választmányi (országgyűlési képviselő választói névjegyzékek összeállítása, kiigazítása stb.) ügyeknek az iktató száma mindössze 175 volt a mult évben, jóllehet ezen teendők a központi közigazgatásnak az alispánon és az irodai személyzet tagjain kívül, két előadót hónapokon keresztül igénybe vesznek minden évben és ez olyan óriási munkának felel meg, ami legalább 5000 aktaszám elintézésével egyenértékű. A vm. árvaszéknél az 1927. évi 28.421 iktató szómmal szemben 28.895 volt az iktatóba beérkezett ügyek száma. Ez évben megnyilik a kórház sebészeti pavillonja A kórház kerítését a város tartozik kőiből megépiteni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai közkórház 1928—29. évi költségvetését a népjóléti miniszter felülvizsgálván, annak eredményéhez képest a szükségletet 172.968 pengőben, a fedezetet pedig 6700 pengőben állapította meg. Az ezek szerint mutatkozó hiány fedezésére a napi ápolási dijat 3 pengő 96 fillérben állapította meg a miniszter. A költségvetési előirányzattal szemben a miniszter a következő változtatásokat tette: Az ápolási dij meghatározásánál az előirányzott 38.000 helyett, 42.000- ápolási napot vett a miniszter alapul, különös figyelemmel arra, hogy a jövő évben a sebészeti pavillon meg fog nyílni és igy a betegforgalom emelkedni fog. Gáspár Károly irodasegédtiszt Ebner Márton dijnok és Korim János altiszt fizetését helyesbítette. A segédorvosok élelmezési költRfflÍBid£5ssze itvenen jelentkeztek a FIKSz csabacsüdi építkezési • ma •• r w u kolcsoneert Ne követelje a FAKSz a tufatégla alkalmazását, hanem az anyag kiválasztását bizza a lakosságra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csabacsüd községnek mintaközségként való építése ügyében, amint ezt már közöltük, a legutóbbi időkig az volt a helyzet, hogy a kérdés a közeli megvalósulás stádiumába jutott. ségét a miniszter lényegesen felemelte. A felszerelési cikkek rovaton, az előirányzott 30.700 pengőt 18.000 pengőre szállította le, alapul véve azt, hogy az ezen rovatbeli szükségleteknek egy ápolási napra eső költsége 40 fillérnél nem nagyobb, ezzel szemben az előirányzat 80 fillért vett fel. A fogyasztási cikkek rovatán felvett 2500 pengőt 2000 pengőre, a fűtés rovaton előirányzott 19200 pengőt 17500 pengőre apasztotta. Az épület fenntartási költségeket a miniszter érintetlen hagyta, kijelentvén, hogy a kórház fakerítésének kőkerítéssel való kicserélési költségei a kórház fakerítésének kőkerítéssel való kicserélési költségei a kórházi költségvetés terhére nem végezhető el, hanem ezek a költségek a várost, mint a kórház fenntartóját terhelik. Kifogásolja végül a miniszter, hogy a vegyesek rovata nincs részletezve. Az építkezés legnehezebb feltétele : a pönzügyi kérdés megoldást nyert azáltal, hogy a FAKSz a minisztertanács hozzájárulásával a szükséges 700.000 pengőt rendelkezésre bocsájtotta, amely összeggel egységes vállalatban felépíttetnék az összes 207 lakóházat és elkészíttetnék a betonjárdákat, a csatornákat és a két ártézi kutat. A háztelkesek az építési költséget 20 év alatt, 4 százalékos kamattal törlesztenék, ami évi 260 P annuitást tenne ki. A terv kivitele azonban késik, mert a háztelkesek közül mindössze csak 50-en jelentkeztek részvételre, a többiek azonban különféle kifogásokat hoznak fel és sokan drágálják az építési költséget. A község elöljárósága a házhelyhez juttatottakkal, illetőleg azokkal, akik bármi okból nem hajlandók a fenti akcióban részt venni, most egyenkint tárgyal; ha a tárgyalás nem vezet sikerre, akkor valószínűleg el fogják veszíteni a telket és azt olyanok fogják kapni, akik a FAKSz épitési tervezetében részt vesznek. Jelentkezők már nagy számban vannak, nemcsak a községből, de az ország távoli vidékéről is. Az ügy előreláthatóan a folyó év tavaszán elintézésre fog kerülni. Mindenesetre különös dolog, hogy a csabacsüdi lakosság, mely legközvetlenebbül érdekelt községének felépítésében, most, hogy a kedvező kölcsön már rendelkezésére áll, nem siet az építkezések megindításával. Azt hisszük, hogy nem a legkisebb oka ennek a FAKSz által favorizált tufatégla, mely ugy látszik annyira nem keli a csabacsüdieknek, hogy az eredeti 200 jelentkező száma mindössze 50-re apadt le. A FAKSz-tóf elvárnánk, hogy aki vályogból, vagy égetett téglából akar építeni, azok szándékát a kölcsön megtagadásával ne tegye lehetetlenné. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter a kiküldött közege által lefolytatott vizsgálat eredményéhez képest, a nyugdijasok országos szövetségét feloszlatta azért, mert alapszabályaiban kitűzött céljai érdekében eredményes működést nem tud kifejteni. Ennek oka az, hogy egyrészt a tagok nem érdeklődnek, amit igazol, hogy a tagnyilvántartásba felvett több ezer tag közül a mult évben mindössze 83 tag fizetett tagdijat, másrészt, mert a pártokra szakadt tagok és vezetőség között fennálló éles ellentét ki nem küszöbölhető. Közgyűlést sem lehet összehívni, mert az a tapasztalatok szerint csak botrányba fulladna. De a kérdéses szövetségre nincs is különösebb szükség, mert az érdekelt nyugdijasok saját érdekeik védelmére időközben megfelelő egyesületet létesítettek. A feloszlatott szövetség mindennemű készpénz vagyonát és követeléseit a belügyminiszter a közszolgálati alkalmazottak nemzeti szövetségében tömörült nyugdijasoknak adományozta. Nem tudják elftii a gyomai polgári Iskolát (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gyomai polgári iskola most a Wodiáner-féle szeretetházban van elhelyez/e. Minthogy a vall. és közokt.-ügyi miniszter pár éven belül sem építkezési segélyt, sem kölcsönt nem tud adni, a meglevő 60.000 pengő pedig az építkezésre nem elegendő, ezért nem marad más hátra, mint az, hogy az árvaház bérletére nézve a tárgyalásokat a polgári iskolai gondnokság sürgősen folytassa le le annál inkább, mert a felsőbb hatóság a gyomai Wodiáner-féle árvaház eladásába nem hajlandó belemenni. A vásártéri vendéglő eladását a község megkísérelte, azonban az ígért vételárat a község kevesli és most már azt az álláspontot foglalja el, hogy a vendéglőt nem is adja el, hanem azt ujjá fogja építtetni, mert ez a községnek jól jövedelmező törzsvagyona lesz. Ezek szerint a szegényház és Stefánia otthon építésének kérdése is aktuálissá válik, mert a most használt szegényház olyan állapotban van, hogy abból a szegényeket vissza kellene helyezni a Wodiáner-féle szeretetházba, amely e célra volt adományozva, de ahol most a polgári iskola van. Ha a Wodiáner-árvaháznak a polgári iskola céljaira leendő kibérlése sikerül, abban az esetben fog a képviselőtestület a szegények elhelyezése tekintetében határozni. Ha megbízható, jó harisnyát keres, minden minőségben a legolcsóbban vásárolja a Csipkeáruházban, Andrássy-ut 6.