Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-12 / 59. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 március 12. Kedd 56-ik évfolyam, 59-ik szám GYEI IOZLONT POLITIKAI HAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Lemondás előtt Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter

1 Budapest, március 11. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától) Amióta kiderült, hogy a közgazdasági minisztérium megszüntetésének terve komolyan felmerült, politikai körökben egyre erősebben hangzik fel Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter távozásának hire. Most már megbízható helyen is tartja magát ez a hir, sőt tudni vélik azt is, hogy a kereskedelmi miniszter távozási szándékát már Bethlen miniszterelnökkel is közölte. A miniszter környezetéből munkatársunkérdeklődésére azt a felvilágosítást adták, hogy a miniszter 384 fokos lázban, influenzában fekszik, távozásának hire tehát alaptalan. Politikai körökben azonban ennek ellenére is bizonyosra veszik, hogy Herrmann Miksa rövid időn belül távozni fog állásából. Sete nem látott ieiszésvih a rt váltott Mppenfi beszéde a képviselőlházisaBi A törvényjavaslat tárgyalása alatt takarékoskodni fognak az idővel Apponyi az általános titkos választások és a törvényhozás demokratizálása mellett tört lándzsát Budapest, március 11. A Ház mai ülését negyed 11 órakor nyitotta meg Almásy László elnök, aki az elnöki bejelentések után nyilatkozatott tett, amelyben utalt arra, hogy a képviselőház a mostani ülésszakra 10 órában állapította meg a Héz ülésének kezdetét. Fokozatosan arra törekszik, hogy ez az időpont be is tartassék és az ülések pontosan megkezdődjenek. Éppen ezért kérte a képviselőket arra is, hogy a tanácskozások szabadsága és a Ház tekintélyének megóvása céljából tartózkodjanak minden személyes élü megjegyzéstől. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat mai első szónoka Petrovácz Gyula volt, aki főleg a városok szempontjából foglalkozott a javaslattal. Ezután feszült érdeklődés mellett Apponyi Albert gróf mondotta el beszédét. A javaslat — mondotta — tulajdonképen két eszmekörnek a kompromisszuma. Az egyik felfogás az volt, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a megyei bizottságok átalakítása érdekében, amely már elodázhatatlan. A második felfogás az volt, hogy egy organizációs törvényt kell hozni, vagy több organizációs törvényt, amelyek a városok és megyék ügyét külön-külön rendezik. A tárgyalás alatt levő javaslat azonban a kettő között áll, de ebből az alkalomból átalakításokat hajt végre a törvényhatóságok életének egyes organumain. Ez ellen nem emel eszmei kifogást és ezt csak abban az esetben tenné, ha a kormány ezzel a javaslattal a nagy organizációs törvény sorsát is elvégzettnek vélné. Objektív szempontból kíván a javaslathoz szólani, annál is inkább, mert sem politikai, sem pártpolitikai szempontok nem követelik, hogy valamilyen irányban is állást foglaljon. Ki akarja emelni, hogy mit lát jónak és üdvösnek és mit olyannak, amihez nem kellene nyúlni. A javaslat nem orvosolja és nem is orvosolhatja közigazgatásunk alaphibáit, mert a hivatali szervezeteket nagyjában olyannak hagyták, mint az 1886-iki törvények megalkották. Már pedig közigazgatásunk legsúlyosabb hibái nem orvosolhatók másképen, csak ugy, hogy a hivatali szervezeteket alaposan átalakítják. Kiemeli azt a tényt, hogy közigazgatásunk a legsúlyosabb teherpróbát, amilyen elé közigazgatás valaha is állíttatott, a világháború teherpróbáját kiállta. (Ugy van, helyeslés.) Ez a tény felelet azokra a túlhajtott kritikákra, melyeket a teljesítés szempontjából emeltek közigazgatásunk ellen. 67 óta az a baj, hogy közigazgatásunk nem volt politikamentes és intézményesen is politikai célokat szolgált. Ez leginkább kifejezésre jut a főispáni intézmény létesítésében. Nem akarja a főispánok személyét megtámadni és a főispáni kart megsérteni, de ahogy a főispáni intézmény ma fennáll és a javaslat értelmében továbbra is fenn fog állani, teljesen ellentétben áll azzal a koncepcióval, amellyel a politikamentes közigazgatásnak birnia kell. A főispánok hatáskörét az ellenőrzésre kellene szorítani. A főispán kimondottan bizalmi férfia a kormánynak, az 1886-iki törvény mégis tágkörü intézkedési jogot biztosit neki. Amikor jónak látja, félretolhatja az autonómiát és az alispán távollétében rendeleteket bocsáthat ki. Közigazgatásunk legfőbb hibája, hogy át van itatva pártpolitikai szellemmel. Ezen, ha most nem ^s, de későbbi törvénynyel segíteni kell. Ezután foglalkozik a közigazgatási tisztviselők helyzetével. Megvédelmezte régebben képviselt álláspontját, amikor a tisztviselők választása helyett azok kinevezését követelte. A kinevezéssel a tisztviselők állásának stabilizálását akarja biztosítani. Nem helyesli az alispánoknak tiz évre való megválasztását. Ezután hosszas történelmi visszapillantás és részletes jogfejtegetés következményeképpen megállapítja, hogy ma a társadalom a demokrácia irányában fejlődik és ezt nem szabad számításon kívül hagyni. Demokratikus bázisra fektetett képviselőházra van szükségünk az általános és titkos szavazati joggal. (Taps a baloldalon.) Felsőházunk összetétele helyes, ; egy hibája csak, hogy a munkásság képviselői hiányoznak belőle. Az önkormányzati testületeket oly módon kellene kialakítani, hogy túlnyomó többségben a titkos választójog alapján megválasztottak, kisebb részben az érdekképviseletekből álljon. A fejlődésnek ebben az értelemben való irányítása megfelel a konzervatív érdekeknek is. Előre kell látni, hogy a fejlődés mit hoz magával és azt meg is kell csinálni. Aki erre képes, az megtartja vezető szerepét. Apponyi Albert ezután a törvényhatóságok számszerű összetételével foglalkozott. Kevésnek tartja, hogy a választások révén bekerült törvényhatósági tagok csak kétötödrészét teszik a bizottságnak. A virilisekről az a felfogása, hogy a ki vagyonnal rendelkezik, társadalmi befolyással bir, tehát előnyösebb helyzetben van a többi polgártársaival szemben, mégsem tud anynyi bizalmat kelteni maga iránt, hogy a közönség beküldje a törvényhatóságba, nem is érdemli meg tehát, hogy oda bekerüljön. A legtöbb adót fizető kategória fenntartását azonban átmenetileg helyesli. Magyarországon ma még szükséges a nagy és középbirtok fenntartása ugy gazdasági, mint szociális szempontból. Radikális agrárreformot a termelés katasztrofális visszaesése nélkül nem tudunk megcsinálni, a birtokos osztályra tehát szükség van és annak képviseletet kell biztosítani. Nem tartja szerencsésnek, hogy az állami tisztviselők is helyet foglalhassanak, sőt szavazhassanak az önkormányzatban. Lehetetlennek tartja, hogy amikor a nők a politikai életben aktiv és passzív választójoguk révén részt vehetnek, a törvényhatóságból, ahol pedig sokkal inkább volna helyük, kimaradnának. Nem a nők kedvéért, hanem az ügy kedvéért van szükség arra, hogy a nők szerephez juthassanak. A fejlődés ezt mindenütt magával fogja hozni, azonkívül gazdasági és szociális kérdésekben a nők szakértelmére szükség van. A szociális érzék a vidéken nagyon csekély mértékben van kifejlődve. Minden szociális irányú kezdeményezés a nőktől indul ki. Kivánja, hogy a nőknek aktiv és passzív választójogot biztosítsanak az önkormányzatban. Jánossy Gábor : Hajuk rövidebb lett, az eszük megnőtt. Apponyi: Abban a közmondásban, melyre a közbeszóló céloz, az ázsiai barbárság maradékgondolata jut kifejezésre. Aggályos volna a törvényhatóság jogát megcsorbitani a kormányintézkedésekkel szemben. Nem szabad már létező alkotmánybiztositékot elejteni. amellyel esetleg politikai kalandorok ellen élni tudunk. A feloszlatási jogot csak arra az esetre szeretné szorítani, amikor a törvényhatóság makacsul ellentétbe helyezkedik a törvénnyel. A nemzetellenes magatartás megállapítása nagyon nehéz és önkényeskedésre vezet. Apponyi beszéde ellenzéki körökben óriási lelkesedést váltott ki. Különösen beszédének az a része, melyben az általános titkos választójog és a törvényhozás demokratizálása mellett tört lándzsát. Olyan frenetikus tapssal és ovációval fogadták Apponyinak ezeket a megállapításait, amire még alig volt példa a magyar törvényhozás házában. Most már minden remény meg van arra, hogy a törvényjavaslat kifogásolt rendelkezéseit módosítani fogják, különösen azokat, melyek a nők passzív választási jogát és a törvényhatóság tagjainak számarányban való elosztását illetik. Apponyi egyébként kijelentette, hogy a részletes tárgyalás során módosító indítványt fog előterjeszteni. Az Ev. Nőegylet közgyűlése Szép programja volt a második böjti délutánnak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután 4 órakor a Rudolf-reálgimnázium tornatermében szép közönség jelenlétében tartotta meg az Ev. Nőegylet évi rendes közgyűlését, amelyen Jakabfy Györgyné elnökölt. A megnyitó beszédet Rell Lajos dr. mondotta a tőle már megszokott lelkes szónoki készséggel. Tartalmas beszédében utalt a protestáns nők társadalmi szervezkedésének nagy jelentőségére és rámutatott azokra a nagy eredményekre, melyeket a katolikus női szervezetek munkássága hozott létre.