Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-08 / 6. szám

2 KOMUTC Békéscsaba, 1929 január 8 H esabai keres­kedik a képesi" tés mellett Jövőre sem adnak naptár­ajándékot (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Kereskedelmi Csarnok füszer­kereskedő szakosztálya ma este ülést tartott Fekete Sándor elnök­lete alatt. A szakosztály örömmel állapította meg, hogy az egységes akció, amely a naptárajándékozá­sok beszüntetésére irányult, teljes sikerrel járt. Gyulai János és Ro­mán Pál indítványára elhatároz­ták, hogy hasonló megállapodást létesítenek az 1930. év uj eszten­dejére is. Ezután Román Pál in­dítványára kimondotta a szakosz­tály. hogy a naptármegváltási ado­mányokból alapot létesit kifejezet­ten a szakosztály rendelkezésére önsegélyezés és jótékony adako­zás céljából. Az indítványt egy­hangúlag elfogadták és a gyűjtést azonnal megkezdték. Majd a füszerkereskedők orszá­gos egyesületének körkérdése kap­csán azzal foglalkozott a szakosz­tály, hogy a kereskedelem képe­sítéshez köttessék-e vagy sem. Kolcza Miklós a képesítés mellett, Szász Mihály pedig a szabad ke­reskedelem érdekében szólalt fel. A szakosztály végül egy szavazat ellenében ugy határozott, hogy a kereskedelemnek képesítéshez való kötését kívánja, azonban ugy, hogy a szakmák szabadon legyenek vá­laszthatók. Ezt az álláspontját a szakosztály a választmányon ke­resztül a szegedi kamarának is tudomására hozza. Az ülés egyszersmind jegyzőül megválasztotta Gyucha János fü­szerkereskedőt. Néhány belső szakmai kérdés megvitatása után az ülés véget ért. 1 üiscsaliai Kaszinó Egylet Mim sse (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Kaszinó Egylet vasárnap délután 6 órakor tartotta meg közgyűlését, melyen Kerényi Soma dr. alelnök elnökölt. A szép megnyitóbeszéd után Francziszky Lajos dr. háznagy olvasta fel a Kaszinó Egylet mult évi működéséről szóló jelentését, továbbá a zárszámadást és pénz­tári jelentést. Ugy az évi jelen­tést, mint a zárszámadást és a pénztári jelentést a közgyűlés egy­hangúlag tudomásul vette. A jövő évi költségelőirányzat tudomásul vételével 20 ' pengőben állapították meg az évi tagsági dijat, mely tehát változatlan ma­radt, dacára annak, hogy a Ka­szinó Egylet is erősen érzi a súlyos gazdasági helyzet következtében ráháruló terheket. A tárgysorozat utolsó pontja volt a tisztújítás, melynek során a közgyűlés újból megválasztotta elnökül Berthóty István dr. polgár­mest, alelnökül dr. Kerényi So­mát, háznagyul dr. Franciszky Lajost, ügyészül dr. Czibesz Al­fonzot, könyvtárosul pedig Simon­csics Vilmost, továbbá a megüre­sedett választmányi tagsági helyre 8 tagot. A közgyűlés a tisztikar és vá­lasztmány mult évi önzetlen és odaadó működéséért elismerését fejezte ki és nekik jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Több mint 12000 állatot vágtok s csabai ésda vágóhídon egféw alatt IVfár csak a legnagyobb nehézségekkel képesek a tömeges vágásokat lebonyolítani (A Közlöny eredeti tudósítása.) Evek óta cikkezünk azokról a le­hetetlen állapotokról, melyek a békéscsabai vágóhídon a vágáso­kat valóságos tortúrákká teszik az ott dolgozó kéziparosokra. Egy tö­meg vágási napon csak a legébe­rebb figyelemnek köszönhető, hogy balesetek nem történnek, de még igy is rengeteg az* az idő, ami ve­szendőbe megy a várakozások és a zsúfoltság miatt megnehezült, hátráltatott munka révén. Az uj közvágóhíd ügye ismétel­ten a közgyűlést is foglalkoztatta, azonban a képviselőtestület érdem­leges határozatot nem hozott, mind­össze itt, ott egy-egy jelentéktele­nebb bővítést, illetőleg a beren­dezésnek némi megújítását ren­delte el. Ezek közül is legszámot­tevőbb a koppasztó berendezés, mely nélkül egyáltalán nem is le­hetne már dolgozni a vágóhídon, azonban éppen a koppasztó be­rendezés révén megkönnyebbedett munka mutatott rá arra, hogy vá­góhidunk teljes újjáépítése most már elkerülhetetlen. Ezúttal nem akarunk rámutatni azokra a gazdasági szükségessé­gekre, melyek szorosan összefüg­genek egy modern hütőházas vá­góhíddal, mert azokkal már cikk­sorozatunkban bőven foglalkoz­tunk. Csak arra mutatunk rá, hogy a képviselőtestület oknélkül ide­genkedik a modern vágóhíd építé­sének gondolatától, mert azt meg lehetne építeni anélkül, hogy az a városnak megterhelést jelentene. Nevezetesen több város ugy épít­tette fel modern vágóhidját, hogy a vállalkozónak, aki saját költsé­gén épített, bizonyos számú évekre lekötötte a vágóhídi jövedelmeket. A város a törvény szerint másra, mint a vágóhidra ugy sem fordít­hatja ezeket a jövedelmeket, en­nél fogva még azt sem lehet mon­dani, hogy azt azért nem kötheti le, mert azt nem képes költség­vetésében nélkülözni. Nem kellene tehát egyebet tenni, mint ebben az értelemben a vágóhíd építéssel foglalkozó vállalatot ajánlattételre felszólitani. A vágóhíd 1828. évi forgalma egyébként a következő: Levágtak összesen 980 szarvas­marhát, ebből korlátlan közfogyasz­tásra 945 szolgált, míg 24-et el­vontak a fogyasztástól. Kényszer­vágásra került 63 darab, melyből hatósági husszékben mértek ki 23-at, a fogyasztástól elvontak 32-t. Borjut levágtak 2095-öt s ebből a fogyasztástól csak mindössze kettőt vontak el. Kényszervágásra került 8 darab borjú, ebből a ha­tósági husszékben kimértek 4-et, mig 3-at elvontak a fogyasztástól. Juh 2851 került levágásra s eb­ből a hatósági husszékben kimér­tek 26-ot, a fogyasztástól elvontak 3-at. Levágtak 263 bárányt s ugyan­annyit közfogyasztásra ki is mértek. Legnagyobb száma van a le­vágott sertéseknek éspedig 5630, melyből 4-et mértek ki hatósági husszékben, 10-et pedig elvontak a közfogyasztástól. Kényszervágás alá került 49, ebből hatósági ki­mérés volt 14 esetben, elvontak pedig 30-at a közfogyasztástól. Malacot 24-et vágtak mindössze, mig lovat 183-at, melyből 9 kény­szervágás volt. Letartóztattak egy fényképészt, aki megtámadott egy rendőrtisztet Egy volt békéscsabai rendőrkapitány súlyos afférja egy pécsi autótulajdonossal (A Közlöny eredeti tudósítása.) Súlyos és botrányos verekedés játszódott le a napokban a pécsi korzón, amelyről pár napja egy rövid táviratban már megemlékez­tünk. Az utcai botrány egyik sze­replője a Szegedről a mult hónap­ban Pécsre helyezett dr. Derner József rendőrkapitány, aki évekkel ezelőtt Békéscsabán is teljesített szolgálatot, mint a bünügyi osztály vezetője, a másik pedig Csehi Nándor pécsi autótulajdonos és fényképész. Derner József dr. esti 6 óra felé a színházból jövet a kapitány­ságra tartott. Az utcán szemközt jött vele Csehi Nándor, akinek egy hölgy volt a társaságában. Mikor a két férfi egymáshoz ért, Csehi kihívóan kezdett viselkedni, sértő megjegyzéseket tett, amiből izgatott szóváltás keletkezett, majd egymásnak mentek. Elkeseredett verekedés kezdődött, amelyikben a kapitány lovaglóostort, az autó­tulajdonos pedig boxert használt. Percekig tartott a harc, amely oly elkeseredett és vehemens volt, hogy senki sem mert a verekedők közelébe menni, rendőr pedig sehol sem volt. Végül a nézők közül valaki fel­szaladt a kapitányságra, ahonnan több rendőr sietett a szorongatott kapitány segítségére. Mire a rend­őrök megérkeztek, mind a két fél több sebből vérzett, a kapitány ruhája cafatokban lógott a tes­téről. Mikor a rendőrök közbeléptek, ujabb verekedés kezdődött, mert az autótulajdonost a rendőrségre akarták szállítani, ez azonban kézzel-lábbal tiltakozott az elő­állítás ellen. Mivel a segítségül jött két rendőr nem bírt a meg­vadult autóssal, még két, majd ujabb két rendőr érkezett, akik a teljesen magánkívül lévő Csehi Nándort és Derner kapitányt föl­vitték a rendőrségre. A verekedést egyik verzió sze­rint a kapitány kezdte, még pedig valami nőüggyel kapcsolatban, a másik verzió szerint Csehi volt a támadó fél, aki bosszúból már régen lesett a kapitány után. Csehi Nándornál megmotozásakor re­volvert találtak. Csehi Nándort előzetes letartóz­tatásba helyezték és hatósági közeg elleni erőszak címén eljárást is indítottak ellene. — Függönyök, ágyteritők a leg­modernebb tervek szerint készül­nek Dobó kézimunkaszalon, Ko­cziszky-palota, Békéscsaba. I csabai alosztály tavaszi forűulóiának sorsolása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A bizottság DLASz intézőbizott­sága az 1928—29. évi bajnokság tavaszi fordulójának a csabai I. osztályra, nemkülönben szövetségi dijára vonatkozó sorsolását a Déli kupamérkőzéseivel együtt az alábbi módon ejtette meg: Február 24. CsAK—Szarvasi Tu­rul, GyTE-GySC, KTE-OTK, OMTK—-Előre, M AFC—GyAC. Szö­vetségi díj : őszi GyTE—Előre, MAV-MOVE. Március 3. CsAK KTE, OMTK— GyTE, GyAC—GySC, MAFC—Elő­re, Turul—OTK. Szövetségi díj : őszi CsAK-MÁV, BSC-GyTE. Március 10. GyAC—OMTK, CsAK—MAFC, KTE-GyTE, Tu­rul-GySC, OTK—Előre. Szövet­ségi díj: őszi BSC—CsAK, GyTE— MÁV. Márc. 17. GvTE—CsAK, MAFC— KTE, Előre—GyAC, OMTK—Tu­rul, GySC—OTK. Szövetségi díj : őszi GyTE—MOVE, tavaszi BSC— Előre 'Március 24. GyTE—OTK, KTE— Előre, GyAC—Turul, CsAK-GySC. Szövetségi díj : őszi GyTE—CsAK, tavaszi MOVE—MÁV. Március 25. Szabad nap. Március 31. Szabad nap. Április 1. Szabad nap. Április 7. Előre—GvTE, GySC— MAFC, OMTK—OTK, GyAC— KTE. Szövetségi dij: tavaszi MÁV-CsAK, MOVE—Előre. Április 14. GyTE—GyAC, Előre— Turul, KTE—GySC,MAFC—OMTK, OTK—CsAK. Szövetségi dij :GyTE­MÁV, BSC—MOVE. Április 21. Déli Kupa: Szeged— Kiskunfélegyháza, Makó—Békés­csaba, Szentes—Orosháza, Gyula— Hódmezővásárhely. Április 28. CsAK—OMTK, GyTE­Turul, GySC—Előre, OTK—MAFC. Szövetségi dij: MOVE—GyTE. Május 5. Tilalmi nap. Május 9. Déli Kupa : Kiskunfél­egyháza—Szentes, Gyula—Oros­háza, Békéscsaba—Hódmezővá­sárhely, Makó—Szeged. Május 12. Előre-CsAK. Turul— KTE, OTK—GyAC, MAFC—GyTE, GySC—OMTK. Szövetségi dij : Előre-CsAK. GyTE—BSC. Május 19. Szabad nap. Május 20. Szabad nap. Május 26. Déli Kupa ; Szentes­Hódmezővásárhely, Orosháza­Szeged, Békéscsaba—Gyula. Május 30. Szabad nap. Junius 2. GyAG—CsAK, Tu­rul—MAFC, OMTK—KTE. Szö­vetségi dij: MÁV—BSC, CsAK— MOVE, Előre-GyTE. Junius 9. Szabad nap. Szövet­ségi dij: CsAK - GyTE, Előre— MÁV. Junius 16. Döntő: Szegedi al­oszt. bajnok - Csabai aloszt. bajnok. Szövetségi dij : CsAK—BSC. Junius 23. Döntő: Szegedi al­oszt. bajnok—Csabai aloszt. baj­nok. Junius 29. Szabad nap. Junius 30. Országos bajnoki se­lejtező : (Budapest—Dél). Déli Kupa: Orosháza—Makó, Gyula—Szentes. Julius 7. Déli Kupa: Makó— Gyula, Hódmezővásárhely—Oros­háza, Szentes—Szeged. Julius 14. Déli Kupa: Kiskun­félegyháza—Makó, Gyula—Sze­ged. Pályaválasztók az előlálló egye­sületek és városok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom