Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-03 / 52. szám

2 BfKRw*HitT.i Békéscsaba, 1929 március 3 ..1 Tuítlííl ISIIÉT KAPH/V Mi lesz Csabának magasabb lakbér­osztályba való sorolásával? (A Közlöny eredeti tudósitása.) A mult hét folyamán közöltük egyik szolnoki lapnak azf a hír­adását, hogy Kenéz Béla ország­gyűlési képviselő közbenjárására a minisztertanács Szolnokot a má­sodik lakbérosztályba sorolta Ez­zel a hirrel kapcsolatban felvetettük a kérdést, mi lesz Békéscsabának magasabb, lakbérosztályba sorolá­sával. amelyre akkor legilletéke­sebb helyről ígéretet kaptunk. Eb­ben a kérdésben a napokban mó­dunkban volt beszélgetést folytatni a vármegye főispánjával, aki a következőkben nyilatkozott: — A tisztviselői lakbérek ren­dezését a kormány nem rendele­tileg, hanem a törvényhozás utján akarja megoldani. Békéscsabának magasabb lakbérosztályra való igé­nyét már régebben illetékes he­lyen honorálták. A kérdés azon­ban csak akkor jut érdemleges stádiumba, ha a pénzügyminiszter ur az erre vonatkozó javaslatot a törvényhozás elé terjeszti. A szol­noki hír tehát, amennyiben auten­tikus, csupán arra vonatkozhatik, hogy Szolnok városát is felvették a készülő javaslatba a kérelmezett lakbérosztályban. Tanácsülés A március hó 1-én tartott ta­nácsülésben a következő ügyeket intézték el. Iparigazolványt kaptak: Szovszky György asztalos, Macák György hentes és mészáros, Ba­gyinka György sertéskereskedő, Sajó Jenő textiláru közvetítő és Knyihár János motorikus favágó iparra. Elutasította Kovács K. György szabó ipar iránti kérelmét. Építési engedélyt kaptak: Val­kusz János, Békészky János, Uram Jánosné, Sipiczky János, Halasi Mihály, Makoviczky Mátyásné, Kucsera Pál és Zahorán János. Elutasította Kovács Mihály és Péli Pál építési engedély iránti, vala­mint Kocziszky Gyula bontás iránti kérelmét. Telekeldarabolási engedélyt ka­pott Czeglédi János. A gyulai hentesek évdekes vállalkozásba kezdtek A húsipar fellendítésére összefogtak az összes gyulai hentesek és kivitelre alkalmas áruk gyártásara akarnak berendezkedni (A Közlöny eredeti tudósitása.) Néhány héttel ezelőtt a gyulai hen­tesek az ipar nyomasztó helyze­tének miként való megjavításáról folytattak tanácskozásokat, me­lyeknek eredménye annyira érde­kes és életrevaló, ötletekben any­nyira gazdag, hogy érdemesnek tartjuk a mozgalmat főbb vonásai­ban ismertetni. Közismert tény, hogy a gyulai húsipar igen jó hirü, melynek né­hány képviselője országos viszony­latban is kiváló szakember. Ez a kiváló ipar azonban régebben is, de most még inkább, különösen elszigeteltsége és a kedvezőtlen gazdasági viszonyok következté­ben nem tudta és ma sem tudja megtalálni azokat a feltételeket, melyek fejlődésének biztosítására alkalmasak lennének. Ámbár gyárt­mányai, különösen az Angliában, de általában a nyugati államok­ban rendkívül kedvelt szalonna­félék és kolbászáruk minden kri­tikát kiállanak, azok számára pia­cot eddig alig tudtak szerezni s a helyi fogyasztáson kivül legfel­jebb a fővárosi mérsékelt arányú szükségletek kielégítésére szorít­koztak. A fejlett iparnak azonban ezeknek az igényeknek kielégítése nem szolgáltatott eddig sem és ma sem olyan alapot, melyen a nyugati államokban már általáno­san ismert húsfeldolgozó berende­zések létesítésére még csak gon­dolni is merhetett volna, ezek nél- j kűl pedig az ipar tovább fejlesz­tése el sem képzelhető. Ebből az elszigeteltségből érde­kes módon akar kiszabadulni a gyulai hentesipar. Szövetkeztek és mint számottevő társulás a minisz­tériumhoz fordultak azon célból, hogy a kiviteli hivatal utján egy­részt exportpiacokat, másrészt anyagi támogatást szerezzenek gyártmányaik számára. A napok­ban egy küldöttség fenn is járt a minisztériumban, ahol azonban azt a felvilágosítást nyerték, hogy exportjukat ezidőszerint anyagi tá­mogatásban nem részesítheti a minisztérium, mert az már azok részére foglaltatott le teljes egé­szében, akik már régebben sze­reztek maguknak külföldi piaco­kat. Ajánlotta azonban az ügy­osztály vezetője, hogy a bemuta­tott mintákat londoni, svájci és bécsi cégeknek mutassák be. Amint látható, a gyulai husipa­rosok első lépése tehát még nem járt kielégítő eredménnyel, de mindenesetre alkalmas arra, hogy a mozgalmat tovább fejlesszék. Alkalmas még arra is, hogy a csabai husiparosok hasonló moz­galmat kezdjenek, annál is inkább, miután Békéscsabán minden adott­sága meg van egy ilyen termé­szetű vállalkozás sikerének. Fel­tétlenül figyelembe kell azonban venni két körülményt, éspedig elsősorban azt, hogy kizárólag a külföldön kedvelt hentesárufajták tökéletes és olcsó termelésére ren­dezkedjenek be s ezeknek állan­dóan egyforma minőségét is ga­rantálják ; másodsorban pedig a termelési költségeket olyan ala­csonyra szorítsák le, hogy az áru verseny képes lehessen, amire egyéb­ként nagyobb exportlehetőségek esetén a tömeggyártás módot is nyújt. Tanulmányozni kell tehát különösen az angol, a svájci és az osztrák piacot abból a célból, hogy megállapítható legyen, me­lyek azok a gyártmányfajták, me­lyeket ezeken a piacokon legin­kább kedvelnek s ezzel egyidőben máris igyekezni összeköttetése­ket létesíteni nagyobb külföldi export cégekkel. Ha aztán ezek az előfeltételek mind meglesznek, bizonyos, hogy felvehetjük a versenyt, mert egy­ben mindenesetre előnyben va­gyunk a külföldi hentesiparral szemben, nevezetesen abban, hogy kifejlett sertéshizlaló iparunk révén, a termeléshez szükséges hízott sertésanyag nekünk itt helyben áll ren delkezésü nkre. Nem ártana tehát, ha ezzel a kérdéssel nemcsak hentesiparo­saink, hanem a hizlalás révén érdekelt gazdáink és hizlaldáink is komolyan foglalkoznának, A felsőbíróság bizonyitáskiegé­szitést rendelt el (A Közlöny eredeti tudósitása.) Kornádi községben két évv al ezelőtt borzalmas családirtás történt. Tóth Endre földműves megölte feleségét és annak apját, Kincses Sándor gaz­dálkodót. A kettős gyilkosság után Tóth Endre felakasztotta magát és mire rátaláltak, meghalt. A nyomozást annak idején hama­rosan lezárták, mivel a véres tra­gédia minden résztvevője meghalt. A mult év januárjában meglepő felje­lentés érkezett a gyulai ügyészség­hez. A feljelentő előadta, hogy a komádi-i családirtásnak az előidézője Tóth Endre egyik rokona, Ökrös Zsigmond, aki rábírta Tóth Endrét a borzalmas tett elkövetésére azért, hogy a hátramaradt vagyont meg tudjá szerezni. A nyomozás megindult az ügyben, de eredményt elérni nem tudtak. A feljelentő: Oláh Zsigmond vésztői napszámos nem tudott bizonyítékok­kai szolgálni és a nyomozók sem találtak bizonyító adatokat. Ökrös ellen megszüntették az eljárást és most Oláh ellen indult meg a bűn­vádi eljárás hamis vád miatt. A törvényszéki tárgyaláson igazo­lást nyert a vád és elitélték a nap­számost egyévi börtönre. Felebbezés folytán került az ügy a Tábla elé, amely elrendelte a bizonyitáskiegé­szitést és visszaküldte az iratokat a törvényszékhez. Jó estéti Bukaresti jelentés szerint a ro­mán államvasutak deficitje hét­milliárd lei. Most már megállapít­ható, hogy milyen gazdagok — a román kalauzok. * A Budapesten letartóztatott kom­munisták között két nő is volt. A két nő csupán két férfit akart kom­muniz álni. . Hauer nagybazár leszállított leltári árai i divat női mellény 7"— P, csikós selyemnadrág 3*30 P, flór női keztyD l'SO P. HÍREK Időjárás A békéscsabai felsömezőgazdusáíii iskola meteorologiai megfigyelő-állomásának je­lentése 1929 március hó 2-án délben Hőminimum — 8'2 C Hőmaximum —- 0'6 C A föld felszínén -j- 11 C 5 cm. a földben — 0'3 C 20 „ „ . - V2 C 50 . „ - 0 3 C 1 rn. a földben -f- 2.7 C 2 m. . . Jj 6.5 C Légnyomás í/8'4 mm. Boraltság 30 •/, Levegő nedvessége "« Csapadék: mm. Szélerő és irány: 1 m/mp, délnyugat Időprognózis: Az időjárásban lényeges változás egyelőre nem várható. Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy-gyógy szertárak tartanak éjjeli szolgálatot. Tisztviselői jubileum. Bőhm Béla m. kir. vámszaki felügyelő, a békéscsabai m. kir. fővámhivatal vezetője a tegnapi napon ünne­pelte 25 éves szolgálati jubileumát, amely alkalomból kollégái meleg, benső ovációban részesítették. A jubiláló vámhivatali főnök mind­össze pár éve tartózkodik ugyan Békéscsabán, de hivatali előzé­kenységével ez idő alatt is már kivívta a vámoltató közönség ro­konszenvét, ugy hogy tisztviselői jubileumához a magunk részérő! is csak a legjobb kivánatokat fűz­hetjük. t — A békéscsabai polgári fiú­iskola igazgatójának kinevezése. A kormányzó Tass Ferencet, a békéscsabai állami polgári fiúiskola és felsőmezőgazdasági iskolai igaz­gatót az igazgatók létszámában a VI. fizetési osztályba kinevezte. — Elmarad a Kozák Kórus hangversenye. A doni kozákok énekkarának péntek estére hirde­tett és szombat estére elhalasztott hangversenyét — közbejött aka­dályok miatt — szombat este sem tartják meg és az teljesen elmarad. A már kiváltott jegyeket vissza­váltja a Gesmey-könyvkereskedés. — Az OMIKE békéscsabai fiókjának tánccá! egybekötött mű­soros estje március 3-án este 8 órakor kezdődik a Nádor-téli kert­jében!. — Az Aurora Kör Ady-estje folyó hó 9-én, szombaton este fél 9 órakor lesz a Kultúrpalotában. Közreműködik Benedek Marcell és Berentés Lajos. Belépődíj 1 pengő, tagoknak 50 fillér, diákoknak 20 fillér, bérlőknek ingyen. — Az asztalosmesterek szak­osztálya ma, vasárnap délelőtt 10 órakor évi közgyűlést tart az Ipar­testület tanácstermében, amelyre a tagok teljesszámban való meg­jelenését kéri az Elnökség. — A Magyarországi Munkások Rokkant, Segélyző és Nyugdijegy­lete békéscsabai fiókja f hó 3-án délután 2 órától 5 óráig befizetési és 5 óra után választmányi gyűlést tart a békéscsabai Iparosszékház uj helyiségében. Elnökség. * Kovács szegedi zongorahan­goló Csabán tartózkodik. Előjegy­zések Gesmey könyvkereskedésé­ben. 105 — Nem az a fontos, hogy a fa szép-e, hanem, hogy mit terem. Unghváry József faiskolája Cegléd. Oktató nagy árjegyzék ingyen. — Az Aurora Kör zenekara hétfőn este fél 9 órakor próbát tart a Kultúrpalotában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom