Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-22 / 44. szám

Békéscsaba, 1929 február 22 ItEKENHUttm KO/I 5 Az angol ifjúság katonai nevelése Közismert tény, hogy a „Nép­szövetségi döntőbíráskodás", a „Kellogg bckepaktum" és a köl­csönös leszerelési szerződés da­cára a győztes államok mindegyike lázasabban fegyverkezik, mint va­laha. Franciaország, Csehország, sőt a semleges Svájc is ifjúságát militari­zálta és annak katonai nevelése a hadsereg felügyelete alatt áll. Az angol iskolai ifjúság katonai nevelését a „Rewiew of Incorpora­ted Association of Headmasters" legújabb számának nyomán az alábbiakban ismertet iük részlete­sen : Minden angol főiskolában iskola­kadettcsapat van, amelyből az angol hadügyminisztérium kimon­dott kívánságára tiszti kiképzőcsa­patok alakultak. 0. T. C. (Officers Training Corps.) llymódon háború esetére katonai kiképző és vezető tartalékokat teremtenek. Az angol gimnáziumi igazgatók emiitett közlönye dicséretesen em­líti a katonai kiképzés (akár tiszti, akár legénységi kiképzésről van szó) jellemnevelő hatását, amely a polgári erények legelsőbbje is. Határozottság, fegyelem, önbizalom és felelősségérzet, a tiszti kikép­zésnél ezenfelül áldozatkészség, amellyel személyes érdekeit alan­tasainak jóléte mögé helyezi, azok a kiváló tulajdonságok, melyeket a katonai kiképzés nagyra nevel. A kiképzés nemcsak a gyakorla­tok sulykolását öleli fel, hanem sport és torna utján a test fejlődé­séről és egészségéről is gondos­kodik, továbbá a megfigyelés, fel­derítés, terepismeret, térképolvasás, az emlékezőképesség élesítése és vázlatok szerkesztésének hasznos ismereteit is tanítja. A tisztképző csapatok 0. T. C. kötelékébe tartozók a katonai tan­tárgyakból fiatalabb társaiknak tar­tott előadásaik utján oktatni is megtanulnak. A gyakorlótéri, tábori és harctéri szolgálatokban az ifjúsággal szem­ben komoly követelményeket tá­masztanak. Arra az ellenvetésre, hogy az ifjúság e katonai kiképzése harcá­szati érték nélkül való. Kitchener lordnak köszönőlevelére hivatkoz­nak, amelyet Anglia minden isko­lájának megküldött. E levélben a lord az iskolai ifjúság katonai ki­képzését életbevágó fontosságúnak tartja és hivatkozik arra, hogy a világháború kitörése óta az iskolák 22.000 kitűnő tiszttel ajándékozták meg az angol hadsereget. A tisztképző csapatokból kike­rült tisztek kitűnőségét dicséri az a körülmény, hogy a háborúban egyiküket sem engedték el kiképző csoportjaiktól a harctérre, mert mint oktatók jobban beváltak, mint a háborút járt válogatott emberek. A katonai kiképzés nevelő ha­tását még azért tartják nagyra, mert sem a személyes érdeket, sem pedig mint a sport, a szóra­kozást nem szolgálja. Főszükségét a kiképzésnek ab­ban látják, hogy Anglia polgárait, iparát és kereskedelmét vezető­emberekkel látják el. Szerintük vezetőembereket csak katonai ki­képzéssel lehet nevelni, amire a legjobb szerv az iskolák tiszt­képző csapata. 0. T. C. A bizonyítványt nyert hallgatók a territoriális hadsereg vagy a kü­lönleges tartalék tisztjei lehetnek. Minden kiképzési év 9 napi tá­borozással végződik, amelyet a hadsereg tisztjei vezetnek. London kellős közepén is gyak­ran látni az iskolák összes hall­gatóit teljes katonai felszerelésben, amint gyakorlatokra vonulnak ki, vagy ünnepeken sorfalat állnak. A gyakorlati kiképzés a csapa­toknak és a kiképzésnek megfe­lelő különféle és különleges fegy­verekkel történik. A kiképzés a hagyományos an­gol szellemben egyéniségek (indivi­dualizmus) nevelésére törekszik, ! amellyel szemben a csapat és tö­megnevelés háttérbe szorul. Kétségtelen, hogy az ifjúság ily katonai nevelése az angol cser­készmozgalommal egyetemben lord Roberts és Kitchener lord szelle­mében a nagy angol néphadsereg kereteit képezi és azt szolgálja. Carlyle népe ismét bebizonyí­totta az angolokat annyira jellemző felismeréssel, hogy a világbéke korában különösen szükséges, hogy minél nagyobb hadsereget teremtsenek és minél több vezetőt neveljenek. A. K. jában találkozott és ezért vitte őt magával az árvaszékre, mint Bélák Lucát. Teslér Józsefné hasonló vallo­mást tett. Különben — mondotta — sem az ügy előzményeiről, sem Kovács későbbi szándékairól nincs tudomása. A rendőrség ezekután Kovács Jánost szerdán letartóztatta és nyomban átkísérte a gyulai ügyész­ség fogházába. Teslérné szabad­lábon maradt, de ellene is tovább folyik az eljárás. Ingatlanforgalom Békéscsaba r. t. város telek­könyvi hivatalánál az alábbi in­gatlanok cseréltek gazdát: Keller Györgyné eladta Cucor­utca 35/a számú házát Grünberger Arankának 1300 pengőért. R. Kesjár György eladta IV., Zsiros-utca 22. számú házának Vio részét Szász Rezsőnének 2500 pengőért. Farkas Pálné eladta 1., Aradi­utca 12. sz. házát és telkét 9000 pengőért. Molnár Mihály eladta 688 négy­szögöl nagyréti szántóját Gajdács Jánosnak 1350 pengőért. Krista József és neje eladták Egressy-utca 35. számú házuknak Va részét Horváth Antal és nejé­nek 4300 pengőért. Hugyec János eladta I., Bánát­utca 33. számú házának Vs részét Hugyec András és nejének 65 q búzáért. Özv. Sajben Mihályné eladta Táncsics-utca 25. számú há­zanak fele részét Levin Iván és nejének 2200 pengőért. Sztankó András eladta 433 négy­szögöl beltelkes szántóját Melis János és nejének 1300 pengőért. Szudár L. Pálné eladta 270 négyszögöl felsőnyomási szántóját Hankó Máté és nejének 19 q búzáért. Szuhai Mihály és neje eladták 2 okta nagyréti szántójukat Kri­zsán Mátyásnak 2100 pengőért. Gajdács Mátyás eladta 3 okta nagyréti szántóját Krfcsmárik Pál­nak 170 q búzáért. Kövesi Miklósné és társai elad­ták 1356 négyszögöl kisréti szán­tójukat 2800 pengőért. Priskin Pál eladta 681 négy­szögöl nagyréti szántóját Csegény Albertnek 50 q búzáért. Krizsán Pál eladta 784 négy­szögöl nagyréti < szántóját Halus­tyák Pálnénak 1500 pengőért. Kiskorú Kiszely András eladta 698 négyszögöl nagyréti szántóját Krcsmárik Pál és nejének 1150 pengőért. Kiskorú Kiszely András eladta 836 négyszögöl nagyréti szántóját Bottá Jánosnak 255Ö pengőért. Kiskorú Kiszely András eladta 3 hold 440 négyszögöl nagyréti szántóját Farkas Pál és nejének 6907 pengőért. Rajtár János eladta 4 katasztrális hold 1233 négyszögöl telekgeren­dási szántóját tanyával Kiszely Andrásnak 11000 pengőért. Ifj. Kocziszky Mátyás eladta 2 hold 745 négyszögöl fürjesi szán­tóját Palusik János és nejének 5740 pengőert. Ifj. Kocziszky Mátyás eladta 200 négyszögöl nagyréti szántóját Kusnyarik János és nejének 1120 pengőért. - Ifj. Kocziszky Mátyás eladta 300 négyszögöl nagyréti szántóját Kiszely György és nejének 1680 pengőért. Miss France-ot kihágásért elitél­ték Büntetendő cselekményt követett el, amikor fellépett, mert ez meg volt tiltva neki (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mialatt csütörtökön délelőtt a békés­csabai szinházbajáró közönség a szerda esti szinházi előadás hatása alatt állott és nagy elragadtatással nyilatkozott Marguérite Dufresnes párisi táncosnő pompás művésze­téről, ugyanakkor a közönség ke­gyeibe annyira beférkőzött kis trancia színésznő a rendőrségen szorongott, ahol mint vádlottnak kellett megjelennie. A szép Marguérite Dufresnes ugyanis, aki a tavalyi nemzetközi női szépségversenyen diadalmasan szerezte meg a Miss Francé cimet. tulajdonképpen kihágást követett el akkor, amikor elfogadta a békés­csabai színháznak ajánlatát egy estén való fellépése tekintetében. Dufresnes Margit külföldi állam­polgár létére csak azzal a meg­szorítással kapott magyar átutazási vízumot, hogy Magyarország terü­letén semmiféíe foglalkozást nem vállalhat. Ezt a tiltó kötelezettsé­get bele is vezették a francia szí­nésznő útlevelébe, tehát Dufresnes Margitnak tudomása volt arról, hogy színpadon fellépnie nem sza­bad. Mégis elfogadta a szinház meghívását és fellépett, amivel tör­vénysértést követett el. A francia színésznőt csütörtökön délelőtt hallgatták ki az államrend­őrség kihágási osztályán. Vele együtt a rendőrbiró elé került a fényrevü néhány, ugyancsak kül­földi állampolgár színpadi mun­kása is, akik ugyanazzal a váddal terhelten kerültek a rendőrségre, miután az ő útlevelükbe is be volt vezetve a magyarországi munka­vállalási tilalom. A kihágási tárgyaláson a párisi színésznő személyesen védekezett, azonban csak tolmács segítségé­vel sikerült megértetnie magát a rendőrbiróvai. A tárgyalás végén valamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki a rendőrség a tiltott munkavállalás által elkövetett ki­hágásban és ezért mindegyiküket — a számtalan enyhítő körül­ményre való tekintettel — a leg­kisebb pénzbüntetéssel sújtotta. Marguérite Dufresnes a bünte­tésben megnyugodott és kedve­sen bókolva, színes mosolygással hagyta el a zord rendőrhivatalt. Az árvaszék csalóját ma letar­tóztatta a rendőrség Kovács János beismerte, hogy csalástakart elkövetni a gyámpénztár terhére, de azt állítja, hogy később visszafizette volna a kivett összeget (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnapi számunkban részletesen beszámoltunk arról a ravasz ész­járással kieszelt csalási kísérletről, amelyet Kovács János békéscsabai, gróf Tisza István-uti lakos akart elkövetni az árvaszék kárára. A csalási kísérlet azonban az utolsó pillanatban meghiusult dr. Uhrin András árvaszéki ülnök éberségén, mire a csalót a bűntársával együtt azonnal átadták a rendőrségnek. Kovács János nemrégen meg­tudta, hogy egy másfél éve meg­halt Bélák Luca nevü leány most töltötte volna be a nagykorúságát. A leány részére 365 pengőt kezel­nek a városi gyámpénztárban, amit Kovács meg akart szerezni magá­nak. Az utcáról felhívta az árva­székre egy nőismerősét, Teslér Józefnét, akiről azt állította, hogy Bélák Lucával azonos. Az ülnök azonban Bélák Luca születési bi­zonyítványán észrevette azt a zára­dékot, amely a leánynak 1928-ban Budapesten történt elhunytát je­gyezte tel. A csalás igy leleplező­dött és az árvaszék megkimélő­dött a 365 pengő elvesztésétől. A két csalót a rendőrség bűn­ügyi osztályán a körmönfont csa­lás ügyében azóta többször kihall­gatták. A csalás értelmi szerzője és főfőintézője, Kovács János tö­redelmes vallomást tett. Beismerte, hogy a pénzt ravasz fondorlattal meg akarta szerezni, de azzal vé­dekezett, hogy nagy szükségben volt és élet-halál kérdése függött az összegtől. Különben is csak egy időre tartotta volna meg a pénzt, állítja. Ha pénzhez jutott volna, első dolga lett volna a gyámpénz­tárból kicsalt pénzt oda vissza­juttatni. Ez természetesen csak utólag kieszelt szépségflastrom, amellyel szépíteni és mentegetni igyekszik utólag a bünt. A rendőrség nem igen hiszi el az együgyű, átlátszó gyermekmesét. Bevallotta még Kovács János azt is, hogy a Bélák Luca helyett bemutatott nőt csak az utcán csipte el, vele a csalást részlete­sen meg sem beszélte, csupán néhány dátumot és nevet közölt vele az elhalt leány és szüleinek születési és halálozásai adatai közül. Teslér Józsefné volt az első nő. akivel a városháza kapu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom