Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-22 / 44. szám

2 Békéscsaba, 1929 február 22 ezer pengős befektetést, a villany­telep az áramszolgáltatást a leg­nagyobb készséggel hajlandó meg­kezdeni. Erről a két község veze­tőségét az igazgatóság értesíteni fogja. Az ülés ezután a folyó évi szén­szükséglet lekötése ügyében ha­tározott, akként, hogy a félévi szükségletre szolgáló .'300 vagon szenet lekötötte a Magyar Általá­nos Kőszénbánya Részvénytársa­ságnál. Kitüntetett rendőrfogalmazö A békéscsabai bünügyi osztály vezetőjét a belügyminiszter me­leg elismerésével tüntette ki (A Közlöny eredeti tudósitása.) A békéscsabai államrendőrségi ka­pitányság bünügyi osztályának élén évek hosszú sora óta áll török­falusi Pap Zsigmond dr. rendőr­fogalmazó. A kiváló képzettségű és pompás rátermettségü rendőr­tisztviselő vezetése alatt a bün­ügyi osztály olyan sikereket ért el, amik páratlanok és. egyedülállók az országban, mert a bűnesetek egészen minimális százaléka az, ami a bünügyi osztály munkája következtében nem derül ki azon­nal. A közbiztonsági viszonyok igy hatalmas méretekben megja­vultak. Mindezek nem kerülték el a legfelső bünügyi hatóságok figyel­mét, amely ma hivatalosan is je­lét adta megelégedésének és el­ismerésének. T. Pap Zsigmond dr. rendőrfo­galmazót ugyanis ma arról értesí­tette a szegedi kerületi főkapitány, hogy a belügyminiszter a bünügyi osztály vezetése körül elért sikerei és buzgó munkájáért elismerését fejezte ki. A kerületi főkapitány értesítése a következő: „A m. kir. állami rendőrség sze­gedi kerületének főkapitánya. Szám: 2117—192 9. köz. Rendőrfogalmazó urat a békés­csabai rendőrkapitányság bünügyi osztályának vezetése körül tanúsí­tott kiváló szorgalma, tudósa, lel­kiismeretessége és ügy buzgalmáért a m. kir. belügyminiszter ur nevé­ben megdicsérem. Értesítem továbbá, hogy őnagy­méltósága elismerése jeléül pénz­beli jutalmat is engedélyezett. Amidőn rendőrlogalmazó úrral ezen örvendetes körülményeket közlöm, a magam részéről is tel­jes megelégedésemet nyilvánítom. Szeged, 1929. lebruár hó 20-án. Dr. Szaiay József s. k. m. kir. rendőrkerületi iőkapitány". T. Pap Zsigmond dr. kitüntetése őszinte örömmel és megelégedés­sel töltheti el a város minden pol­gárát, mert nagy népszerűsége, kellemes egyénisége és uri modora mindenki előtt rokonszenvessé tet­ték őt, akár hivatalosan, akár hi­vatalon kivül érintkeznek vele. Ne­künk ezenkívül külön is öröm ez a miniszteri elismerés, mert Pap fogalmazó, mint sajtóreferens, min­denkor a legszívélyesebb és leg­szolgálatkészebb barátja a sajtó­nak és hathatós támogatása a sajtó hírszolgálatának legnagyobb erőssége. A legnagyobb elismerés niost valóban arra érdemes, dicséretre rászolgált hivatalnokot ért, amit örömmel regisztrálunk. A Népszövetség aggodalommal néz a kisebbségi iigyek tárgyalása elé Erélyes határozatot várnak, mely az európai békét lesz hivatva szolgálni London, február 21, (MTI. A Manchester Guardian vezércikké­ben örömének ad kifejezést afelett, hogy a Népszövetség tárgyalni fogja a kisebbségek ügyét, amelyek sor­sát a kisebbségi szerződés a Nép­szövetség gyámsága alá helyezte. A gyámkodás azonban gyenge és ingadozó volt, a k.sebbségeknek pedig a Népszövetségben nem vol­tak előharcosai, míg most a néme­tek nem léptek fel a kisebbségek mellett. Igaz ugyan, irja a lap, jobb lett volna, ha nem a németek lép­tek volna fel fajrokonaik érdeké­ben, hanem egy nem közvetlenül érdekelt nagyhatalom, remélhetőleg azonban nemcsak a német, hanem az összes kisebbségekről lesz szó és egy esetleges erélyes határozat a kisebbségek érdekében egyszer­smind az európai béke érdekeit is szolgálni fogja. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint a Népszövetség kisebbségi vitájában eddig 8 programmpont szerepel az ideiglenes ügyrenden, de nincs kizárva, hogy ezekhez még ujab­bak is fognak járulni. A két leg­fontosabb programmpont Dandu­rar.d kanadai delegátus javaslata a kisebbségi panaszokkal szemben követendő eljárások ügyében és Stresemann német birodalmi kül­ügyminiszter felszólalása a kisébb­ségi védelemről. Az ügyek elő­adója a japán delegátus lesz és remélhető, hogy képés lesz a fe­nyegető indulatok kitörését mér­sékelni. A népszövetségi körök mégis meglehetős aggodalommal tekintenek az ülés elé. A kiitbéres házépítő akció első károsultja A Hankó Mihály által szévátett Molnár— FAKSz házépítő akció súlyos feltételei most már nem szorulnak bizo­nyításra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város februári közgyű­lésének egyik legérdekesebb fel­szólalását Hankó Mihály képviselő­testületi tag intézte a város veze­tőségéhez. Felszólalásában Hankó Mihály azt kifogásolta, hogy a vá­rosi népjóléti hivatal segédkezet nyújtott egy magánérdekeltségnek ahhoz, hogy házépítkezésekre vo­natkozólag a felekre nézve rend­kívül súlyos feltételű szerződése­ket köthessen. A népjóléti hivatal vezetője, Gally Géza dr. tanácsnok elismerte azt, hogy valóban megkönnyítette a szerződések megkötését, azonban tette ezt legjobb meggyőződésből, az építtetők érdekeinek szolgálatá­ban, legfőként azért, mert igy in­kább látta biztosítottnak azt, hogy a FAKSz-kölcsönös kis házak gyor­san fel is fognak épülni. Hankó Mihály válaszában kifej­tette, hogy a tanácsnok felfogása, — bár elismeri, hogy jóakaratú és helyes meggondolásból eredő, — mégis tévedésen alapszik. Ennek bizonyítására felolvassa Molnár Ist­ván vállalkozó és az egyik építtető fél között kötött szerződés néhány pontját, melyek mind azt igazolják, hogy a szerződés a felekre nézve rendkívül súlyos kikötéseket tar­talmaz úgyannyira, hogy ezek alap­ján bármelyik csabai vállalkozó nemcsak hogy felépítené a háza­kat, hanem még 20 százalékkal olcsóbb is lenne a budapesti vál­lalkozónál. Ilyen súlyos kikötés, hogy visszalépés esetén — bármi­ből is eredjen a visszalépés — 200 pengő kötbér megfizetésére kötelezi az illető félt, ugy, hogy ez a kötbér még bírói Ítélettel sem száliitható Je. A többi hasonlóan \ súlyos kikötésre most nem térünk | ki, iniutan azokra lesz még mó­! dunk a közgyűlésig ismételten \ isszaierni, ellenben már most hirt adhatunk arról, hogy az első 200 ; pengős költség megtizetésére máris i megérkezett a meghagyás. Baukó Mihály csabai kőmüves­: mesterhez ugyanis tegnap beállított özv. Makovecz Istvánné csabai la­kos, aki elpanaszolta, hogy ő is szerződést kötött Molnár István budapesti vállalkozóval egy FAKSz­segélyes ház felépítésére vonatko­zólag. Anyagi helyzetének válto­zása és egyéb gátló körülmények folytán abba a helyzetbe jutott, hogy még az 1500 pengős FÁKSz­segéllyel sem képes felépíttetni há­zát, miért is más megoldást kellett keresnie, miután jelenlegi lakása a barakban már kibírhatatlan. Erről értesítette a vállalkozót és kérte a szerződésből való kibocsájtását. A budapesti vállalkozó azonban, hivatkozva a szerződés­ben biztosított jogaira, a kérést megtagadta s 200 pengő kötbért követelt özv. Makovecznétól. A vállalkozónak kétségtelenül joga van a 200 pengős kötbér meg­fizetését követelni, hisz arra alá­írásával kötelezte magát özv. Ma­koveczné is. Ámde meri-e valaki azt állítani, hogy Hankó Mihálynak nem volt igaza akkor, amikor meg­állapította azt, hogy a szerződés olyan súlyos a felekre nézve, hogy azt éppen a népjóléti hivatalnak kellett volna leginkább elleneznie. Honnan vegye ugyanis özv. Mako­veczné, vagy a többi hozzá hasonló sorsú szegény ember a kötbért ab­ban az esetben, ha egyébként is mostoha sorsának még mostohább­ra fordulása az építés költségeinek fizetésében őket megakadályozza. A kötbér megfizetésére per ese­tén a bíróság is kötelezni fogja az ilyen szerencsétleneket, akik vagy nem tudták, hogy ilyen súlyos kö­telezettséget vállalnak, vagy nem hitték, hogy jöhet idő, amikor most teljesíthetőnek vélt kötelezettségeik­nek megfelelni nem lesznek képe­sek. Éppen a leginkább védelemre szoruló csabai nincstelenek és a leginkább támogatásra érdemes csabai kisiparosok érdekében való lesz tehát, ha a város tanácsa ezt a kérdést a legalaposabban előké­szítve fogja a márciusi közgyűlés elé terjeszteni. Igaz, hogy most már alig van mód arra, hogy ezeken a kirivó visszásságokon kielégítő mó­don segíteni lehessen. Olcsó tanulmányúi Németországba Az Országos Kézműves Testület társutazást rendez a bécsi és lip­csei vásárok megtekintésére, mely alkalmakkor lehetővé kívánja tenni a magyar iparosoknak, hogy a rend­kívül tanulságos és gazdag anyagú vásárok megtekintésén kivül Bécs és Lipcse városok nevezetességeit és gazdasági intézményeit is meg­ismerjék. A bécsi tanulmányi ki­rándulás időtartama három, a lip­cseié pedig öt napot tesz ki. Az első tanulmányut összes köitsége (beleértve az útlevél, vízum, gyors­vonati jegy, oda- és visszautazás teljes ellátás, vásárigazolvány, bor­ravalók stb. kiadásokat) összesen 80 pengő, a lipcsei ut pedig 180 P. A bécsi kirándulók március hó 15-én reggel a 7 óra 20 perces gyorsvonattal a Budapest keleti pályaudvarról indulnak és vissza­érkeznek március 17-én este 9 óra 40 perckor a gyorsvonattal. A lipcsei tanulmányut résztvevői pedig március 1-én 19 óra 40 perc­kor a keleti pályaudvarról indul­nak és visszaérkeznek március 6­án. Jelentkezni lehet a bécsi vá­sárra március hó 9-ig, a lipcsei vásárra február 23-ig az Országos Kézműves Testület titkári hivata­lánál, amikor az útiköltség fele le­fizetendő. A tanulmányi kiránduláson részt­venni szándékozó iparosok szá­mára a legrészletesebb informá­ciókkal szolgál nevezett testület titkári hivatala (Budapest V.. Géza­utca 2.) Anyák szélhámosa (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az egyke ellen indított akció egyik hajtása a többgyermekes anyák jutalmazása. Mióta a nép között ismeretes lett az első ilyen jutal­mazás, azóta a mai nyomorúsá­gos gazdasági helyzetben bizony nagyon sok többgyermekes anya gondol félő reménységgel arra : hogy hátha, hátha talán ő is . . . Ugy látszik azonban, hogy mini minden szélesebb körű akciónak, ugy ennek is megvannak a maga lelketlen szélhámosai. A Gyermek­védő Liga elnöksége ugyanis most köriratban fordult az összes ható­ságokhoz, melyben felhívja figyel­müket arra, hogy különösen Bé­kés-, Csanádmegyékből, legtöbben Újkígyósról azzal fordulnak a ligá­hoz, hogy az országos akció „Többgyermekes Anyák Napja' alkalmából őket is vegyék figye­lembe. Tiszaföldvárról aztán azt az értesítést kapta a Gyermekvédő Liga, hogy egy ismeretlen vándor órás használja ki az anyák járat­lanságát, akiket rábeszél arra, hogy pályázzanak s ő maga irja meg fizetés ellenében kérvényeiket is Ilyenformán kitűnt, hogy szélhá­moskodás eredménye a tömeges kérelem, amit legjobban bizonyít az, hogy az Országos Gyermek­védő Liga nem is foglalkozik a „Többgyermekes Anyák Napjáé­nak megrendezésével. Végül felhívja a hatóságok figyel­mét arra, hogy tegyék közhírré a fenntieket s amennyiben a szél­hámos újból működne, kerítsék kézre. Mindazok tehát, akiknél bárki ismeretlen jelentkezne és személyét közelebbről nem iga­zolná abból a célból, hogy ilyen kérvény megírását felajánlja, saját és a közönség érdekében jól te­szi mindenki, ha az illetőt a rend­őrségnek átadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom