Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-21 / 43. szám

Ára SO fillér Békéscsaba, 1929 február 21. Csütöríök 56-ik évfolyam, 43-ik szám EOZLONT POL1TSSCAI ÜUPSLJIP Előfizetési dijak : Heiyber és vidékre postán küldve negyed evre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt, Flirdcícs díjszabas szerint Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel A közigazgatási reform a megyegyűlésen A hó végére meghirdetett megyegyülé3 tárgysorozatán szerepel Pest •és Esztergom vármegyék körirata, amelyben a közigazgatási reform ügyében állásfoglalásra szólítják fel a törvényhatóságokat. A vármegyék megmozdulása a sok tekintetben jogfosztó javaslattal szemben, bár elég sokára, de még mindig nem későn, bekövetkezett. Különben kétségbe kellene esni, hogy a vármegyék, a magyar alkotmánynak ezek az ősi intézményei, szó nélkül haladnak el olyan törvényjavaslat mellett, amely •őket legfőbb jogaiktól, alkotmányunkat pedig alapvető biztositéjíaitól hivatott megfosztani. Mert a közigazgatás egyszerűsítését, amit tulajdonképen a reformnak hoznia kellene, mindenki áhitja. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az egész közigazgatási apparátusban végeredményben csak egyetlen akarat érvényenyesülhessen: a mindenkori kormányhatalomé. Az, hogy a központi hatalomnak renitens vármegyéket meg lehet írendszabályozni.sőt, ha a kormánynak jónak tetszik, az autonómiáját fel lehet függeszteni, olyan lépés, amely a vármegyék egész alkotmányjogi szerepét elsikkasztja, illetőleg azt csak látszatként tartja meg. A tekintetes vármegyéből, amely a nemzeti élet megannyi bástyája volt, igy egyszerű kirendeltség lenne, amely a megerősített központi hatalom ukázait hivatott végrehajtani. Már pedig ebben a kérdésben nem nyugtat meg bennünket az, hogy a dualizmus megszűnte következtében nemzeti önállóságunk idején a vármegyék ellenálló szerepe célját vesztette. A magyar történelemben nagyon íövid időre kell csak visszamenni, amikor a tényleges kormányhatalom a nemzeti öncélúság hirdetése mellett végül is szembekerült a nemzeti akarattal s az önkormányzati közigazgatás igyekezett azt újból a helyes mederbe terelni. Meglátjuk, hogy a vármegyék hogyan és mennyire tudnak sikraszállani a maguk becsületéért, amely egyszersmind a nemzet jogainak integráns része. Ha nem, ugy talán megérdemlik sorsukat. jDe mi történik és történhetik a szerencsétlen nemzettel ? A sajtójavaslatból törlik az együttes felelősség rendelkezéseit Zsitvay Tibor belebetegedett a sajtójavaslat ankétjeibe — Lingauer Albin javaslatot nyújtott át az igazságügyminiszternek — Az ujságirókamara felállítását kívánja Budapest, február 20. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójátóL) Zsitvay Tibor igazságügy miniszter, aki már a legutóbbi sajtójavaslatankéten is 38 fokos lázzal vett részt, ma már nem ment be a hivatalába, hanem sulvos lázzal a lakásán fekszik. Az igazságügyminiszteriumban ma hozzákezdtek a sajtóankét anyagának Iegépeléséhez. Mihelyt ez elkészül, áttanulmányozzák a teljes anyagot. Ezután az ankéten felmerült javaslatokat és ellenvetéseket összeegyeztetik az eredeti javaslattal. Ez a munka mintegy két hónapot vesz igénybe, ugy hogy a minisztertanács elé csak április utóján kerül a javaslat, a Ház elé pedig csak a nyári szünet megkezdése előtt. Meg lehet állapítani, hogy a javaslat ebben a formájában semmi körülmények között sem emelkedhet törvényerőre. Kormánypárti képviselők kijelentik, hogy kár volt olyan javaslattal előállani a kormány részéről, amellyel maga az igazságyminiszter sem azonosítja magát. A párt több neves tagja azt is kijelentette, hogy a kérdéssel ezentúl csak akkor foglalkoznak, ha az igazságügyminiszter olyan tervezettel lép elő, amelyért a felelősséget is vállalja. Beavatott helyről kapott információk szerint a sajtónovella tervezetéből több szakasz már véglegesen elvetettnek tekinthető. Az 5., 13. és 18. paragrafusok bizonyosan kikerülnek a javaslatból, de inog a 11. § is. Ezek az együttes felelősségről szólnak, ami. hir szerint, teljesen elmarad a javaslatból és helyette a fokozatos felelősség elvét fogják fenntartani. A 13. § ellen főleg birói körökből hangzott el sok panasz és kifogás. Az újság vállalatok ellen nem adnak módot és lehetőséget zsaroló akcióra. Apponyi Albert a javaslattal kapcsolatosan ma nagyfontosságú nyilatkozatot tett munkatársunk előtt. — Meg vagyok győződve arról — mondotta többek között — hogy amennyiben a törvényjavaslat keresztül megy, csak lényeges változtatások után emelkedhetik törvényerőre. Az ankéteken elhangzott komoly felszólalásokból arra következtetek, hogy a javaslattal szemben az együttes felelősség ellenzői eredményesen emelték fel tiltakozásukat, ugy, hogy ennek elvetésével a fokozatos felelősség elvei kerülnek a javaslatba. Nem is gondolható hogy a kormány a szakférfiak véleményei után másként határozzon. Lényeges módosításra szorul az anyagi kártérítésről szóló rész is. Errevonatkozó érveimet majd parlamenti felszólalásomban fogom kifejteni, amikor majd állást foglalok a. javaslat ellen. A képviselőház által a sajtójavaslat ellen indított harcban tevékeny részt kivánok majd venni. Grieger Miklós képviselő a kérdésről a következőkben nyilatkozott : — Most tanulmányozom a javaslattervezetet és súlyos lelkiismereti kérdést csinálok abból, milyen álláspontot foglalok el a javaslattal szemben. A tisztességes sajtószabadságért való küzdelemből teljes erővel ki akarom venni a részemet, mert a tervezet ezt nem biztosítja. Értesülésünk szerint Lingauer Albin képviselő, szombathelyi szerkesztő, ma sajtótörvényjavaslatot nyújtott át Zsitvay Tibor igazságügyminiszternek. Lingauer ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy a mai javaslattervezetet abszurdumnak és elfogadhatatlannak tartja, mert nem a sajtó megtisztításához, hanem korrumpálásához vezetne, mivel lehetővé tenné, hogy lelkiismeretlen és komolytalan emberek foglalják el a szerkesztői állásokat. Egyedüli célravezető intézkedésnek az ujságirókamara felállítását tartja, éppen ezért a kamararendszer mellett van, mert ennél az újságírók önmaguk gondoskodnának a saját háztájuk megtisztításáról és a közéjük nem való, a sajtóra nézve káros elemek eltávolításáról. Vass József válaszolt az őt ért támadásokra A képviselőház mai ülése Budapest, február 20. A Ház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Almássy László elnök. Harmadszori olvasásban fogadták el a gyógyfürdőről szóló törvényjavaslatot. Vass József népjóléti miniszter szólalt azután fel. A tegnapi vita végén néhány szót mondottam a magyar gazdasági élet állapotairól és kijelentéseket tettem különösen a kislakások építése, valamint a magyar természeti kincsek kihasználásával kapcsolatban a magyar nagybankok szerepéről. Ma a Pester Lloydban cikk jelent meg. Megjegyzem, hogy a magyar közgazdasági élet fő tényezőinek, a bankokkal szemben meg van természetesen a magam elismerő véleménye, ha a nagybankok szerepéről megjegyzéseimet mégis elmondottam, annak oka az, hogy a magam részéről többet szerettem volna és szeretnék a bankoktól. (Ugy van. Helyeslés.) Senki sem veheti rossz néven tőlem, hogy azoktól, akik többet tehetnek, többet is várok. Jó! tudom, hogy a nagybankoknak semmi közük sincsen a megjelent cikkhez, amelynek fölényeskedő, fölülről lefelé való kezelési módját nem hagyhatom szó nélkül. A cikk a végén a következőket irja: A magángazdaság Magyarországon még nem sülyedt annyira, hogy szükség volna arra, hogy a kormány átvegye. Ezzel kapcsolatban a következőket mondhatom : Mint képviselőnek és mint a magyar kormány tagjának elvitathatatlanul jogom van ahhoz, hogy a saját kritikai megjegyzéseimet megtehessem és mint magyar ur és képviselő az ilyen nyilatkozatot megjegyzés nélkül zsebrevágjam. Ezután áttértek a hegyközségekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Horváth Mihály helyeselte a javaslat ama intézkedéseit, hogy a szőlőművelést bizonyos területekre korlátozzák. Ellenőriztetni kivánja a faiskolákat és a hegyközségeknek kötelességükké tenni, hogy irányítsák a gyümölcsfák ültetését és forgalmát. Láng János a szőlőtermelés és a nehéz export lehetőségekről beszélt. Hibáztatta, hogy a törvényjavaslat a gyümölcstermelést csak mellékesen kezeli. Farkascsordák Szentes közelében Szentes, február 20. Szentes közelében tegnap farkascsordák jelentek meg. A tanyák lakossága ásókkal és kapákkal vette üldözőbe a csordát, amely a Tisza jegén át elmenekült. A szentesi rendőrkapitány autóval vette üldözőbe a farkasokat, közülök egy bemenekült egy tanyai ház udvarára, ahol a gazda vadászfegyverével lelőtte.