Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-15 / 38. szám

Békéscsaba, 1929 február 15. Péntek 56-ik évfolyam, 38-ik szám ! POLBTIKUI ÜHP!LHP Előfizetési dijak: Hely ben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pe'ngő, egy hónapra 2 pengő,' Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Példáriyonkint 10 fillér. Segíts magadon mondja -a .MÁV Békéscsaba város közönségének a polgármesterhez intézett válaszában, mert nem elég az, hogy a város 500.000 pengővel járul hozzá egy kimondottan áliami feladat megoldáséhoz, hanem még ezenfelül a súlyos gazdasági viszonyok közepette az ő elszigeteltségében önmaga is igyekezzen megszerezni ezt a horribilis összeget. Azt jelenti ez, hogy a MAV még azt a szívességet sem teszi meg annak, aki neki ezt az ajándékoj adja, hogy azt kevesebb verejtékkel, kevesebb gonddal szerezhesse meg. Pedig kétségtelen az, hogy a MAV könnyebben szerezhetné meg az 500.000 pengőt, akár saját kölcsönével együtt, akár a Pénzintézeti Központ utján, mint a város, vagy pláne a kis Kondoros község. De nem teszi. Mert a MAV csak e gazdától tanul : az államtól. Az állam pedig mit tesz? A városok és községek nyakába sózza a rendőrség fenntartási költségének javarészét; az iskolák építésének és fenntartásának a legjobb esetben a feleköltségét ; együttesen kezelteti az adókat és a begyűjtött óriási adótengerből csak nagyon kimérten s akkor is csak az utolsó pillanatban nyit meg egy-egy vérszegényen csordogáló kis csapot: takarékosságra inti a községeket, városokat, törvényhatóságokat; költségvetéseiket irgalmatlanul megnyirbálja, pedig hiszen jól tudjuk, hogy azokon már alig akad nyirbálni való. Ha e két dolgot szembeállítjuk egymással, lehetetlen, hogy fel ne tűnjön, hogy az öszszeállitásból ki ne virítson a cél: Takarékoskodjatok otthon a végleteken tul is, hogy az állam által követelt adókat fizethessétek szintén a végleteken is. Bizonnyal beletörődnénk ebbe is, ha legalább azt látnók, hogy ezek az óriási terhek megszabadítanak bennünket más terhektől, ha az állam ezekből az adókból gondoskodnék mintaszerűen közrendészetünkről, közoktatásügyünkről, népjóléti intézményeinkről stb. — Ámde, amikor azt látjuk, hogy ezeken az adóterheken kívül külön kell hozzájárulnunk úgyszólván valamennyi állami feladat teljesítéséhez, nekünk magunknak kell kiizzadnunk még a külön ránkszabott költségeket is, ki kell mondanunk végre: Nem bírjuk tovább ! Valóban nem is bírjuk. Amikor ebben a városban egy sereg megoldásra váró feladat szorít benbünket, — mint amilyen az igényeknek megfelelő vágóhíd, a felsőkereskgdelmi iskola felépítése, járdák, csatornák, utak kövezése, kutak íurása, hogy csak egy párat említsünk hirtelen — ki merne elénk jönni egy drága kölcsönjavaslattal, mely első sorban nem is a mi, hanem a MAV-on keresztül az állam érdekeit van hivatva szolgálni. Ha már kölcsönt kell felvennünk, vegy ük azt fel — ha elbírjuk — ezeknek a feladatoknak megoldására. A MÁV-nak pedig értésére kell adnunk, hogy azért a nagy áldozatért, melyet hálózatának fejleszFelelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 ( Szerke-sztöség és kiadóhivatal: Békéscsaba, ü. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. téséért meghozni hajlandók voltunk, annyit legalább elvártunk volna. ' hogy ne csak megköszönje, hanem a cél érdekében a kölcsön megszerzéséhez is hozzásegítsen bennünket, mert végeredményben az neki nem jár. Az ajándék, amit kéretlenül mindenki annyit ad, mint amennyit tud. Ha tőlünk valaki ajándékba többet kér, mint amennyit adni tudunk, segítsen hozzá bennünket, hogy azt a többletet meg is tudjuk szerezni. Mi pedig nem tudunk adni már egy fillért sem. A kormánypártnak sem keli a sajtónovella Általános vélemény, hogy Ángyán Bélának ez a szörnyszülött javaslata nem egyéb, mint egyéni akció Budapest, február 14. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Ma délelőtt ugy a képviselőház, mint a felsőház ülést tartott. A folyosókon egyébről sem folyt a vita, mint Ángyán Béla dr. sajtótörvénytervezetéről. Pártkülönbség nélkül az az egységes vélemény alakult ki, hogy a tervezet nem egyéb, mint fantasztikumok lehetetlen csoportosítása. Nem akadt a kormánypárti képviselők között egyetlen egy sem, aki helyeselte, vagy védelmébe vette volna Ángyán Bélának ezt a szörnyszülött tervezetét. A kormánypárti képviselők közül azok, akik pártfegyelemből nem akartak nyilatkozni, annyit mégis elismertek, hogy a kormány ezzel a javaslattal túllőtt a célon. Jellemző az egyik kormánypárti képviselőnek megállapítása, aki azt mondotta: „Tudjátok, miért hozta Zsitvay ezt a javaslatot a törvényhozás elé? Azért, hogy bemutassa elrettentő példaképpen, hogy ha _ nem ő lett volna az igazságügyminiszter, micsoda szörnyűséggel akarták volna megnyomorítani az ország sajtóját. Megállapítható téhát, hogy ennél a javaslatnál eltűnt a pártok közötti, ellentét, mert még a kormánypárt sem tartja a tervezetet tárgyalásra alkalmasnak. Áz ellenzéken természetesen kivétel nélkül azt hangoztatják, hogy a javaslat csupán egyéni akció s ha az törvényerőre emeltetnék, ugy megsemmisiti alkotmányos életünknek utolsó garanciáit. Hasonlóan vélekednek a kereszténypárton is és megbízták Turi Bélát a javaslat áttanulmányozásával. Kürtösnél farkascsorda támadta meg a telefonszerelőket Ma folytak le a próbabeszélgetések a magyar-román telefonforgalomban Budapest, február 14. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától.) A magyar-román telefonforgalom mindezideig szüneteit. Most Románia kívánságára megindultak az első próbák a forgalom újból való felvételére, miután magvar részről kijelentették, hogy nem zárkóznak el az ujrafelvétel előJ. Csütörtökön történtek meg az első beszélgetések. amikor is az aradi postafőnök Kürtösön keresztül beszélgetést folytatott Budapesttel. A próba alkalmával majdnem szerencsétlenség történt, amennyiben az óriási hótorlaszok miatt a • román telefonszerelők csak nehezen tudtak dolgozni. Munkaközben egyszerre farkascsorda támadta meg a szerelőket, akik csak alig tudtak elmenekülni a fenevadak elől. Végre mégis sikerült elvégezni a szerelést és ma délben már megtörtént az első beszélgetés Arad és Budapest között. A próba kitűnően sikerült és most már a rendesforgalomfelvételenapok kérdése Legfeljebb, ha 10 év múlva fütyül a kondorosi vonat A városhoz megérkezett a MÁV válasza — A költségek megszerzésében nem segít, a vasutat szeptember 15-ig nem képes forgalomba helyezni Az egymillió pengőt előre kéri (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napokban már beszámoltunk arról a kihallgatásról, melyen Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettes, főjegyző, Kovacsik István kondorosi főjegyző és Serly Kálmán, a Geist-féle uradalom képviselője jelentek meg Bud János dr. gazdasági miniszter, Békéscsaba város országgyűlési képviselője előtt. Már akkor megírtuk, hogy a kondorosi vonat még so" káig nem fog fütyülni, mert az, amit a miniszter a küldöttségnek válaszolt, megfosztott bennünket minden reménységtől a csaba— kondorosi vasutat illetőleg. Most aztán a MÁV igazgatósága még azokat az optimistákat is kijózanítja, akik múltkori beszámolónk ellenére mégis olyan reményeket | tápláltak, melyek, sajnos, teljesen ' alaptalanok. Á MÁV igazgatósága nevében ugyanis Samarjai államtitkár most válaszolt arra az átiratra, melyet Berthóiy István dr. polgármester intézett a MÁV igazgatóságához és amelyben értesítette a január 21-iki közgyűlésnek a csaba— kondorosi vasútépítés ügyében hozott határozatáról. A MÁV igazgatósága válaszában mindenekelőtt hálás köszönetét és elisme" rését fejezi ki a város képviselőtestületének áldozatkészségéért, majd rátér a közgyűlési határozat kikötéseire. Legelőször is, kijelenti az államtitkár, hogy a MÁV ezidőszevint nincs abban a helyzetben, hogy a várostól kért összeget kölcsön formájában biztosithassa. A MAV amortizációs kölcsöntárgyalásai még távolról sincsenek abban a stádiumban, hogy arra a közeljövőben számítani lehetne, de ha meg is kapja saját hosszúlejáratú kölcsönét, akkor sem lehet számítani arra, hogy akár csak részben is abból folyósítsa kölcsönképpen Békéscsaba városának hozzájárulási összegét, mert abból olyan beruházásokat kell eszközölnie. melyek már régen esedékesek és amelyeket már tovább halasztani nem lehet. A MÁV-nak azonban az sincs módjában, hogy a város kölcsönét akár közvetve, akár közvetlenül a Pénzintézeti Központ utján, vagy bármi más módon bocsáthassa a város rendelkezésére, csak azt tanácsolhatja, hogy a város