Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-14 / 37. szám

Békéscsaba, 1929 február 14 liEKftHfti&lEi KÖZI/ 5 • • iái A meggyilkolt becsület (A Közlöny eredeti tudósitása.) Baden Powel angol tábornok ifjúsági mozgalma, a cserkészet, rövid két évtized alatt meghódí­totta a világ minden részében élő ifjúság szivét, lelkét. Igazolta ezt az öt évvel ezelőtt Dániában meg­tartott nemzetközi verseny, a Jamboree", mert a nemes ver­senyzők között amerikai hosszú, nyurga legénykék és hidegvérű, nyugodt angol cserkészek mellett ott mosolyogtak Japán cserkész­ééi is az egybegyűlt 33 nemzet fiai között. Ez évben is hasonló világver­senyre készülnek a világ minden iáján a cserkész fiuk és vezetők. Az idei Jamboreet Angliában, a ;serké«zet szülőhazájában rende­zik meg, mely minden bizonnyal méreteiben és eredményeiben is tul fogja haladni a legutóbbi világ­versenyt. Az 1924-ben rendezett versenyen 33 nemzet fiai között a magyar cserkészek a harmadik helyet foglalták el; 1927-ben a dániai, heisingőri, nemzetközi vizi­versenyen a tengeren élő nemze­tek elől hozták el fiaink a pál­mát; 1928. évben Svájcban az angolok előtt nyerték meg a ma­gyar cserkészek képviselői a ver­senyt első helyen, mely eredmé­nyek minden propagandánál han­gosabban kiáltják világgá a ma­gyar cserkészet és a magyar nem­set jóbirét. Ily előzmények után mi sem természetesebb, hogy a magyar cserkészek minden erejöket latba­vetve készülnek, tanulnak, hogy a megszerzett becsületet megvéd­jék, ső! az idei versenyen megje­lenő nemzetek előtt fejlődést, ujabb, meglepőbb eredményeket mutas­sanak. Az angliai versenyzőket vezető magyar cserkészvezetők eredetileg nagy propagandát fejtettek ki, hogy legalább 800 főből álló magyar csapattal vegyenek részt a ma­gyarok az angliai felvonuláson s a már eddig jelentkezettek száma máris meghaladja az 1000 főt. A vezetőség igyekszik az összes je­lentkezőket kivinni, természetesen a versenycsapaton kivül, csak mint kísérőket. A versenycsapatot az egész or­szág területéről jelentkezett cser­készekből állítják össze és a kí­sérő cserkészcsapatok tagjai is csak arra érdemes cserkészek le­hetnek. A cserkészeken kivül ve­zetőkből és szervezőtestületi ta­gokból, felnőttekből álló kísérő­csapat vesz még részt az angliai útban. Városunkból is jelentkezett 4 cserkészfiu, kik minden bizonnyal részt vesznek az angliai utazásban s a csabai cserkészet jó hírnevét fogják öregbíteni. Amerika nem ad fegyvert háborúhoz Washington, február 13. (Woiff) Porternek. a külügyi bizottság el­nökének javaslata többek között azt a rendelkezést foglalja magá­ban, hogy tilos fegyvert és lőszert szállítani azokba az országokba, ahol már háború dul, vagy ahol nemzetközi viszály kitörése fenye­get. Ez lehetővé tenné az Egye­sült Államok elnökének, hogy megtiltsa a fegyverek kivitelét, ugy, mint az két izben meg is történt Mexikóval szemben. Egy ártatlan ember kínszenvedése — Buskomorrá vált, mert évtizedekig élt gyanú alatt (A Közlöny eredeti tudósitása.) A „Békésmegyei Közlöny" adott elsőnek hirt arról a borzalmas rablógyilkosságról, amelyet isme-, retlen tettes követett el Gyomán ezelőtt 33 évvel és amelyet a tett elkövetője : Kovalik András halá­los ágyán ezelőtt két héttel beval­lott. A „Békésmegyei Közlöny" hír­adása nyomán járta be az orszá­got a szenzációs hir és a fővárosi képes újságok illusztrálva tárgyal­ták a rémes esetet. Képet hozlak arról, miként vallja be az őszbe­borult rablógyilkos a szuronyos csendőrök előtt a 33 év előtt el­követett kettős rablógyilkosságot. Az annak idején meggyilkolt Cs. Szabó József és feleségén kivül volt még egy igazán szánalomra­méltó áldozata a vérlázító esetnek. Biró Kiss Antal volt ez, a meg­gyilkoltak unokája. 0 rá háramlóit elsősorban a gyanú, annál is in­kább, mert valami örökösödési ügyből kifolyólag" a lehető legel­lenségesebb viszonyban éltek egy­mással. Az ártatlan B. Kiss Antalt hó­napokig vallatták, majd vád alá is helyezték, ám bizonyítékok hiányá­ban fel kellett menteni. De azóta is rajta volt a csendőrség szeme és a szerencsétlen ember harminc­három esztendőn keresztül, ártat­lansága tudatában görnyedt a bor­zalmas gyanú súlya alatt. A jómódú embert halálosan el­keserítette ez a helyzet, teljesen visszavonult életet élt s mint ne­héz lelkibeteg, kerülte az embe­rekkel való érintkezést. Szavát is ritkán lehetett venni, valóságos élő­halott lett belőle. S most 33 év után, a lelkileg megtört gyilkos vallomása után fel­szabadult az irtózatos gyanú ólom­sulya alól. Lapunk kiküldött munkatársa be­szélni szeretett volna az élőhalott Kiss Antallal, de az még most is teljesen elzárkózik a világtól. Köz­vetlen környezetének és szomszéd­ságának előadásából az lett nyil­vánvalóvá. hogy Biró Kiss Antalra nézve már elkésve érkezett a ret­tentő gyanú alól való felmentés. Az a lelki kin és megrázkódta­tás. melyet majd egy félszázadon át ártatlanul szenvedett, felőrölte idegeit, olyannyira megmérgezte lelkivilágát, hogy flegmatikus érzé­ketlenséggel vette tudomásul a rá nézve örvendetes hirt s az eddig megszokott búskomorságban éli le szánalomraméltó, nagyon szomorú életét. Kétségtelen tehát, hogy a rémes rablógyilkosságnak Biró Kiss Antal a legszánalomraméltóbb áldozata. a panasz a közalkalmazottak részéről alacsony lakbérek miatt a^ Békés község közaikalmazottai magasabb lakbér­osztályba kívánnak jutni, mert a mai lakbérek megfizethetetlenek (A Közlöny eredeti tudósitása.) A legutóbbi minisztertanács fog­lalkozott az 1929—30. évi költ­ségvetéssel. midőn a pénzügymi­niszter bejelentette, hogy azí az országgyűléssel minél előbb le akarja tárgyaltatni, mivel annak tárgyalása huzamosabb időt fog igénybe venni s nem akarja, hogy az ország ex-lex-be jusson. Az összes közalkalmazottak is várva-várják a jövő évi költségve­tés tárgyalását, hiszen ezzel kap­csolatban igérte meg a pénzügy­miniszter; hogy a költségvetés ke­retén belül rendezni óhajtja a közalkalmazottak családi pótlékát és lakbérét, amelyeknek meg nem felelő nagysága máris tarthatatlan állapotokat idézett elő a közalkal­mazottak családi életében. Minket, vidékieket mindkét ügy rendezése igen érdekel. Főként pedig az utóbbi : a lakbérrende­zés. A legutóbbi státus- és fizetés­rendezés alkalmával a községek­nek uj lakbérosztályokba való be­osztásakor olyan nagy, érthetetlen és igazságtalan eltolódások tör­téntek, hogy azok tovább fent nem tarthatók. Hacsak a kormány szán­dékosan azt nem akarjn, hogy a közalkalmazottak nagy tömege az anyagi romlásba süllyedjék. Ezt pedig nem akarhatja. A vidékiek közül Békésvárme­gye két községét érintette különö­sen súlyosan a mai sérelmes lak­bérosztályba való beosztás. Békés­csabát, mely határmenti városi jellegénél fogva oly rohamos fej­lődésnek indult ipar, kereskedelmi s kulturális tekintetben, hogy — bár még itt a lakbér kötöttsége fennáll — mégis a tömeges uj lakáskeresők, nyugdíjas s aktív tisztviselők s más egzisztenciák nem birnak megfelelő lakáshoz jutni, vagy ha igen, horribilis ma­gas áron, melyet csekélyke lak­bérük nem fedez. A másik ilyen nehézségekkel küzdő községe a vármegyének Békés nagyközség. Színmagyar, 30000 lakost számlál. Ennek a községnek közalkalmazottai s más nem boldog háztulajdonosai már 2 év óta, a vidéki lakásfelszaba­dulások ideje óta érzik a súlyos házbérfizetés terhét, mely a béke­beli lakbéreknek két-három-négy­szeresét teszi ki. Békés község pedig be van osztva a legutolsó lakbérosztályba, odal, ahol csonka hazánk legki­sebb faluja van. S ez az állapot 2 év óta — sajnos — semmit sem javult. Most is oly magas lakbéreket kérnek a háztulajdo­nosok a lakáskeresőktől, hogy azon az áron békeidőben két­három lakást is kivehettek volna bérbe. Az építkezés pedig nagyon lassan halad. Inkább a kisembe­rek építkeznek a kapott házhelye­ken, ahol szoba-konyhás lakásai­kat a maguk erejéből, sógorság, komaság, rokonság segítségével — egy-egy szakmunkás vezetésé­' vei — maguk építik fel. A sok menekült s Békésen nagyszámban letelepedett közalkalmazott elhe­lyezkedése s megfelelő lakások­hoz való jutása mind * nehezebbé válik — a magas bérösszegek ' miatt. Ezekre a nagy bajokra vár or­voslást a csabai, békési s más vidéki községbeli közalkalmazottak hatalmas serege a pénzügyminisz­tertől. Várva-várja, hogy a régóta megígért lakásbeosztás revíziója igazságos megoldást nyerjen s megdönthetetlen indokokkal alá­támasztott megfelelő lakbérosz­tályba. Igy Békéscsaba város a kérelmezett III., Békés nagyközség pedig a IV. lakbérosztályba. A vidék nyugtalanul figyel s várja igazságos kérelme teljesítését. Adja Isten, hogy várakozásában ne csa­lódjék. Sz. A Nehéz a helyzet Kanadában is Csabai magyar levele a kanadai rossz helyzetről (A Közlöny eredeti tudósitása.) Hojcska János békéscsabai gaz­dálkodó körülbelül egy évvel ezelőtt Kanadába vándorolt, hogy ott sze­rencsét próbáljon. Mivel azelőtt már volt Amerikában, ahol akkor hat évet töltött és ezalatt meg­tanulta az angol nyelvet, most hamarosan sikerült elhelyezkednie. Alberta államnak Edmonton nevű városa közelében egy farmon ka­pott munkát és azóta zavartalanul űzi régi foglalkozását. Hojcska Jánostól ma levél érke­zett Békéscsabára egy államrend­őrségi tisztviselőhöz. A Kanadába szakadt magyar levele megdöb­bentő képet fest néhány rövid szó- y val a kanadai munkások nehéz helyzetéről, amely a legteljesebb vigasztalanság képét mutatja. A levél szerint óriási a munkanél­küliség, leginkább az ipari munkás­ság körében. Az újonnan érkezett iparos-bevándorlók, ha munkához és keresethez akarnak jutni, kény­telenek farmmunkát vállalni. Igy például fényképészek, cukrászok, asztalosok dolgoznak farmokon, mint közönséges béresek, vagy napszámosok. Az iparossegédek 70 százaléka van ma munka nélkül Kanadában és ez a szám a be­vándorlás folytán állandóan nö­vekszik. Hojcska éppen ezért nyomaté­kosan és óva int mindenkit Békés­csabán és bárhol is, hogy a Ka­nadába való kivándorlással ne foglalkozzék, mert kinos és keser­ves csalódás lesz a vége, a ten­gerentúl, ahova még jó darabig ne menjen senkise, mert a künnlevő, munkanélkül tengő-lengő beván­dorlottak még sokáig elláthatják munkaerőkkel a munkapiacot. Jó estét! Amsterdamban tegnap az egyik operettszínházban tüz keletkezett és teljesen leégett. A mi színhá­zunkban tüz nélkül is gyakori a leégés. * A légügyi közlekedés menet­rendje szerint a budapesti embe­rek két nap alatt Londonba és vissza repülhetnek. Wolff-Hallerék olyan repülőgépet konstruál­nak a kormány részére, amely sohase hozná vissza őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom