Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-13 / 36. szám

8 BEKF.MlSEÖfEI lOZtflWf Békéscsaba, 1929 február 17 pontosan megállapítható. Az állatállomány téli takarmányozása a bőséges tengeriszár és szalmatermés birtokában nem okoz gondot e gazdaságoknak. A mult hónapban 12 szarvasi gazdálkodó részére 12 darab tenyésztehén és 1 darab tenyészbika szereztetett be a gazdasági felügyelőség utján Bonyhád vidékéről, a jutalékos hitel terhére. A tehenek darabonkénti átlagos vételára 698 pengő volt. mig a bika 870 pengőbe kerüli. A tejtermelés fokozása céljából a kisgazdák és uradalmi csedek részére a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tehenészgazda tanfolyamot rendez Orosházán február 18-tól 23-ig. A tanfolyam célja, hogy a gazdákat megtanítsa a fejés helyes módjára, a fejőstehenek okszerű takarmányozására, a borjú felnevelésére, valamint a beteg állatoknál az elsősegély mikénti alkalmazására. A kir. ügyész jelentése szerint a gyulai kir. törvényszéki fogház ban a folyó évi január hóban a letartóztatottak átlagos napi létszáma 128 volt, a hónap végén pedig letartóztatásban maradt 130 egyén. Ezek között 108 férfi és 22 nő. jogerősen el van ítélve 89, vizsgálati fogoly 27, a többi pedig felebbezett. F ebruár 24-én lesz az Ipartestület közgyűlése Halálozási segélyegyesületet állíttat fel az Ipartestület (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Ipartestület elöljárósága f. hó 11-én tartotta Könyves T. Kálmán alelnök vezetése alatt rendes havi gyűlését, amelyen a rendes évi közgyűlés előkészítésével is foglalkoztak. Az elnöki megnyitó után a titkár tette meg jelentését, mely szerint a taglétszám február végén 1088. segédlétszám 1361, tanonciétszám 1190. Iparhatóságtól véleményezés végett érkezett 9, ezekből nem véleményeztetett 5 ügydarab ; panaszjegyzőköny felvétetett 13, feljelentés tétetett 4 esetben ; iktatva lett 196 ügydarab, melyek mind elintézést nyertek. Utána a pénztárnok tételrőltételre jelenti, hogy a január havi 942681 P bevétellel szemben 7968-94 P kiadás volt. Elöljáróság a jelentéseket egyhangúlag elfogadta. Szabó Károíy előljárósági tag lemondását, értékes munkálkodására szükség lévén, nem fogadták el. Megállapították az évi közgyűlés idejét február 24-ének délután 2 órájában, foglalkoztak annak tárgysorozatával s elfogadták a közgyűlés elé terjesztendő zárszámadásokat és a költségelőirányzatot. Elhatározták, hogy javaslatot tesznek a közgyűlésnek egy, az ipartestület keretében való haláleseti segélyegyesület megalakítása iránt. Az ipartestület elnökének javaslatára szakosztályonként foglalkozni fognak az ipar pangásával, annak okaival s a munkanélküliségen való segités módjaival s azokat a közgyűlésen megvitatják. Több, az ipartestületet érintő ügy elintézése után elnök a gyűlést bezárta. Ki okozta a januári motor szerencsétlenséget? A szerencsétlenség Ugye a járásbíróság előtt A vasúti személyzet állítása szerint a soffőr okozta a balesetet (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még január 17-én történt, hogy egy budapesti autó, amely egy borkereskedővel érkezett Békéscsabára és amelyet Nagy György soffőr vezetett, a Vésztőről jövő reggeli motorosvonat elé került és tönkrement. A soffőr ugyanis éppen egy udvarról hajtott kifelé a Békési-uton, hogy az utasáért menjen a Fiume-kávéház elé és eközbén nem ügyelt a közeledő motorosvonatra. A gép egyszerre elkapta az autót, felborította és pár métert maga előtt tolva, az utmenti árokba fordította. A baleset következtében az autó teljesen tönkrement, de megsérült a motoros is, a soffőrnek azonban csodálatosképpen semmi baja sem történt. A szerencsétlenség ügyében a nyomozás megindult és annak egyik állomása ma volt a békéscsabai járásbíróságon, ahol a szerencsétlenségnél jelen volt vasúti személyzetet hallgatta ki a bíróság a baleset okának és okozójának megállapítása céljából. Berényi János járókelő az első tanu. Azt vallja, hogy a kérdéses alkalommal a motorosvonat a keresztezésnél hosszan fütyölt, utána pedig sokáig csengetett. Vitéz Barna Imre vonatvezető is emlékszik még, hogy a motoros sokáig fütyölt és csengetett. Kiss József mótorvezető azt vallja, hogy amikor a vonat egyenesbe ért, egyszerre, egészen váratlanul kifutott egy kapu alól az autó. A motor csak 10—12 kilóméteres sebességgel haladt ugyan, de megállítani még sem sikerült, mert az autóhoz már csak 6—7 méternyire voltak. A kritikus pillanatban működésbe hozta a kéziféket és a villanyféket is, de már késő volt. A motoros elütötte az autót, amely az árokba fordult. Ezután még 20 lépésnyire haladt a motoros, mig végre sikerült megállniok. Ha a soffőr előzően kinézett volna az utcára, jön-e a vonat, a szerencsétlenség nem történt volna meg. Márta Sándor, a motoros fűtője egészen azonos vallomást tesz és ugyancsak hangsúlyozza, hogy a szerencsétlenséget a soffőr elő• vigyázatlansága okozta. A bíróság ezekután elrendelte a hibáztatott Nagy György soffőr kihallgatását és ezért a tárgyalást február 22-ére elnapolta. A halélettani állomás megállapította a halpusztulás okát Nem mérgezés, vagy betegség okozta a Körös-csatorna halainak pusztulását (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismételten foglalkoztunk már a Körös-csatorna halállományát veszélyeztető okokkal s legutóbbi cikkünkben már kifejeztük abbeli véleményünket, hogy legutóbb a halak tömeges pusztulását semmiesetre sem okozhatta a festődék, vagy a gőzmalom szennyvize. Ezt a felfogásunkat aztán teljes mértékben igazolta a halélettani állomás szakértői véleménye, melyet ma küldött meg a városnak. A város illetékes hivatala ugyanis az elpusztult halakból több példányt felküldött a halélettani állomásnak megvizsgálás céljából, főként annak megállapítására, hogy a pusztulást mérgezés, vagy pedig valamely halbetegség okozta-e. A halélettani állomás szakértői vizsgálata alapján a felküldött halak felboncolása és vegyelemzése után megállapítást nyert, hogy a halakat sem méreg, sem pedig betegség, hanem egy egészen sajátságos körülmény — az oxigén hiánya ölte meg. A halélettani állomás véleménye szerint ugyanis a tartós fagy következtében vastagon fagyott és hótakaróval befedett jégréteg teljes sötétségbe borítja az alatta levő vizet. Ebben az abszolút sötétségben aztán asszimilációs folyamatok helyett asszimilációsak me nnek végbe, minek következtében a vízben oldott oxigén elhasználódik s oxigén hiányában pusztulnak el a halak. Ezen pedig a halélettani állomás szerint csak ugy lehetne segíteni, hogy vagy el kellene takarítani a jégről a havat, vagy pedig lékeket kellene vágni a jégen, minek következtében egyrészt az oxigén lassabban használódik el, másrészt a lékeken keresztül megfelelő oxigén utánpótlásra is nyílik lehetőség. A halélettani állomás szakvéleményét nem akarjuk kritizálni s mig egyrészt megelégedéssel állapítjuk meg azt, hogy a halakat nem méreg pusztította el, másrészt rá kell mégis mutatnunk arra a körülményre is, hogy más esztendőkben még vastagabb hótakaró fedte be az ugyancsak vastag jeget, mégsem fordult elő a mostanihoz hasonló eset. Ennélfogva újból vissza kell térnünk arra a felfogásra, hogy a halak pusztulását a csatornában elszaporodott vidrák okozzák. Köztudomásu dolog, hogy a vidrák hallal élnek, melyekért telenként az iszapot is átkutatják s igy kerülhettek felszínre a halak, melyeket aztán az északi szél a nyilt víz felszínéről a jégre hajtott, ahol azok végül is megdermedve elpusztultak. Ezt a felfogást támogatja egyébként az a tapasztalat is, mely szerint kétségtelen tény, hogy a Körös-csatornában legalább 8—10 vidra tartózkodik. Szemtanuk szerint a villanytelepnél, a Rosenthalmalom környékén és a gőzfürdő környékén tartózkodnak legszívesebben a vidrák, amit abból lehet következtetni, hogy ezeken a helyeken látták őket legtöbbször. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy egy vidra átlag naponként két-három kilogram halat eszik meg, el lehet képzelni azt is, hogy végeredményben milyen nagy károkat okoznak a vidrák halállományunk kipusztitásával. Éppen azért nem lenne fölösleges, sőt inkább szükségesnek mutatkozik a vidrák kiirtásának valamely célravezető módját megállapítani. Sokáig húzódik az endrődi polgári iskola ügye (A Közlöny eredeti tudósitásaJ Endrőd község képviselőtestülete a törvényhatósági bizottságnak legutóbbi határozatában foglalt erélyes felhívás folytán a polgári iskola építésének ügyét újból tárgyalás alá vette. A képviselőtestület szótöbbséggel azt a határozatot hozta, hogy bár a községnek kizárólag földmíves jellegénél fogva csak gazdasági irányú iskolára lehet szüksége, mégis, hogy ezen kérdésben az évek hosszú sora óta húzódó egyenetlenkedést áthidalja, ha biztosítékot kap arra nézve, hogy az endrődi róm. kath. egyházközséggel közösen felépítendő polgári iskolában a gazdasági tárgyak fognak túlsúlyban taníttatni, ugy az uj polgári iskola felépítését kimondja arra az esetre, ha az uj polgári iskola felépítésére 75 százalékos államsegélyt kap. Az ezen felüli 25 százalékos építési költségből 12 és fél százalékot a község vállal, ha erre, valamint az iskola felszerelésére egy 10 éves 6 százalékos törlesztésű államkölcsönt kap. A község által adandó telek forgalmi értékének fele részét az egyházközség az építési költségekben vállalja. Az épületben elhelyezendő lesz minden ellenszolgáltatás nélkül a község iparostanonciskolája és gazdasági ismétlőiskolája, a leventék pedig télen a tornatermet díjtalanul igénybe vehetik. A községnek szóbanlevő határozatát megfellebbezte az elemi iskolai igazgató, de megfellebbezte a polgári iskola igazgatója is, előbbi fellebbezésében azt hozza fel, hogy a község az általa hozott határozat feltételeivel túllépte a hatáskörét, a polgári iskola igazgatója pedig azt kifogásolja, hogy az egész határozat „nesze semmi, fogd meg jól", mert a község olyan sok és súlyos feltételt szabott, amelyek mellett a polgári iskola építéséből aligha lesz valami. Rövidesen megnyílik a gabonaexportintézet Budapest, február 12. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Néhány napja megírtuk, hogy a mezőgazdasági exportintézet megkezdi működését. Mint megbízható helyről értesülünk, az exportintézet ma megkezdte működését. Az intézet 3 osztályból áll. Ennek egyike a husosztály, ez kezdte meg ma munkáját. Ennek révén állatállományunkat tudjuk majd jól értékesíteni. A másik a gabonaés lisztosztály, amelynek megszervezésén most dolgoznak. Ennek működése roppantul fontos, mert ha nem tud prosperálni, nagyon nehéz helyzet fog bekövetkezni. — HONSz lett a Hadröá-ból. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége legutóbb tartott közgyűlésén az alapszabályokat módosította és Hadröá elnevezését HONSz-ra, vagyis Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségére változtatta át. A belügyminiszter a módosítást jóváhagyta, Takarékos ember Weinbergernél szerzi be óraés ékszerszükségletét.