Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-05 / 4. szám

2 HSHíagffiESIffi 'MmJMI békéscsaba, 1929 január 5 A rokkantsági járu­lékok fizetésének uj rendje A változatlanul maradt járulé­kokat továbbra is ki kell fizetni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A rokkant járulékok kiutalása tár­gyában a miniszter — kapcsolato­san a legutóbb tartott rokkant fe­lülvizsgálatokkal — a következők­ben intézkedett: A felülvizsgálat alkalmával vál­tozatlan maradt járulékokat ez év december 1-től folytatólag továbbra is ki kell fizetni. Ugyancsak ettől az időponttól kifizetendő azoknak a régi hadigondozottaknak jára­déka is, akiknek rokkantsági foka a most lezárult felülvizsgálat so­rán emeltetett fel 50 százalékra. Azoknak a hadigondozottaknak pedig, akiknek 50 százaléknál ma­gasabb fokú ellátás állapíttatott meg, mindaddig a régi járulékot kell kifizetni, amig a felemelésre vonatkozó igénymegállapitó határo­zatot a miniszter jóvá nem hagyja. Azoknak a hadigondozottaknak részére azonban, akiknek most elsőizben állapíttatott meg bármi­lyen fokú ellátás, a miniszteri jó­váhagyásig járadék nem folyósít­ható. A jóváhagyások megtörténte után a magasabb fokban megállapított járadék 1928. évi december 1-től folyósítandó, azonban a magasabb járadékba beszámítandó a decem­ber 1-én kifizetett összeg. ]t!É • M NI M A I uolot A gyászmise! a nagyváradi apostoli kormányzó pontifikálta (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pénteken délelőtt 11 órakor folyt le Gyulán Karácsonyi János dr. püspök, a tudós történetirónak te­metése, a vármegye és a város közönségének óriási érdeklődése mellett, fényes papi segédlettel, dí­szes külsőségek között. A gyászmisén, amelyet Mayer Antal nagyváradi apostoli kor­mányzó pontifikált, megjelentek a káptalan részéről Kollányi Ferenc, Szirmay L. Árpád, Brém Lőrinc, Imrik Zoltán, Lindenberger János dr., Schriffert Béla, Molnár Dezső, Ernszt Sándor prelátusok, illetve váradi kanonok. A kultuszminisz­ter képviseletében megjelent a te­metésen dr. Madarász István mi­niszteri tanácsos. Az egyházmegye és Békésvármegye papsága teljes számban részt vett a temetésen, A világi előkelőségek közül a bel­ügyminiszter képviseletében Ladik államtitkár, Kovacsics Dezső dr. főispán, Daimel Sándor dr. alis­pán, gr. Almássy Dénes és gr. Wenckheim Dénes, Ciffra Kálmán v. bihari főispán, azonkívül fővá­rosi és vármegyei előkelőségek nagy számban. Mise után megindult a menet a Szentháromság-temetőbe, ahol a családi sirboltban helyezték örök nyugalomra a halottat. Gyula vá­rosának és Nagymagyarországnak halhatatlan fiát. A simái dr. Vargha Gyula pol­gármester mondott megható búcsú­beszédet. Végül az Erkel-dalárda énekelt gyászéneket, majd Mayer Antal apostoli kormányzó imád­kozott és a koporsóra dobta az első rögöt. Játszótereket kell a városnak lé­tesítenie a gyermekek részére A miniszter rendelete a városokhoz és törvényható­ságokhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter lépésről-lépésre igyekszik megvalósítani nevelési programját. Legújabban a városokhoz és tör­vényhatóságokhoz intézett rende­letében gyermekjátszó terek létesí­tésére hívja fel a városok és tör­vényhatóságok vezetőit s igy Bé­késcsaba város polgármesterét, Berthóty István dr.-t is. Felhívásában hivatkozik a mi­niszter a külföldi városok példá­jára, ahol mindenütt a köztereken és parkokban a kisgyermekek sza­badtéri játékai számára elkülöní­tett helyek állanak rendelkezésre. Sajnálattal látja a miniszter, hogy a külföldi városoknak ezt a jó példáját itthon nem követik, sőt ná­lunk egyenesen elzárják a gyer­mekeket a nyilvános terek park­jaitól, vagy a ligetektől, mert egész sora a „Tilos"-tábláknak akadá­lyozza őket a lelket és testet üdítő játékban. A jövő nemzedék harmonikus testi és lelki fejlődése érdekében nyomatékosan felhívja a város ve­zetőjének figyelmét erre a körül­ményre s utasítja, hogy a város a meglevő parkokban, tereken külö­nítsen el helyeket, ahol felnőttek felügyelete alatt a 12 éven alóli gyermekek pormentes levegőn já­tékban üdíthessék fel magukat. Felhívja továbbá a polgármestert, hogy a 12 éven alóli gyermekek számáról és a játékterek létesítése szempontjából eddig tett intézke­désekről hozzá jelentést tegyen. Tájékozásul közli végül még a miniszter azt is, hogy amennyiben a játéktereket a város a saját ere­jéből berendezni nem lenne ké­pes, ugy a szükséges berendezési tárgyakat a miniszter készséggel fogja kiutalni, hogy a maga részé­ről is hozzájáruljon a kis gyerme­kek helyes testi neveléséhez. Kész női fehérneműk, vaiamint fehérnemükhöz való csipkék és anyagok óriási választékban a Csipkeáruházban, Andrássy-ut 6. Belügyminiszteri megbizotfak a községek anyagi helyzetét tanulmányozzák Meg akarják .akadályozni a jövőben a községek eladó­sodását — Összeírják a községek épülőfélben levő iskoláit Ennek azután az a következ­ménye, hogy a község vagy ma­gas kamatozású váltókölcsönt vett fel a kényszerhelyzet folytán, vagy pedig fizetési kötelezettségének egyáltalán nem tud eleget tenni s igy súlyos kimenetelű pereknek tette ki magát. Hogy ebben a helyzetben a belügyminiszter tájékozódjék és hogy a tapasztalt túlzásoknak a jövőben elejét vegye, kimutatást kíván a vármegyéktől, amelyben kitüntetve legyen, hogy az utóbbi 5 év alatt mely községekben épül­tek, vagy vannak épülőben, eset­leg terveztetnek óvódák, elemi és polgári iskolák. A leküldött kimutatás 18 pont­ban kíván adatokat az alispántól. Az iskolák nem veszik igénybe a kedvezményes gőzfürdőt A betegsegélyző és az orvosok lendíthetnék fel a gőz­fürdő gyógyosztályait (A Közlöny eredeti tudósítása.) Iskola- (óvóda-) építkezésekből fel­merült kö ségi terhek viselése tud­valevően az amúgy is nagy anyagi bajokkal küzdő községéknek igen nagy gondot okoz. A belügyminiszter azokban a községekbe, ahol a pótadó 50 szá­zaléknál magasabb, megbízottat küldött ki a költségvetések felül­vizsgálatára és megállapította, hogy számos község olyan terheket vál­lalt magára, amelyek a község teherviselő képességével nem álla­nak arányban. Ezeket a terheket súlyosbította még igen sok köz­ségben az az eljárás, hogy a község az építkezést végrehaj­totta anélkül, hogy a költségek fe­dezéséről előzetesen gondoskodott volna. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk hasábjain már több izben felhívtuk a közönség figyelmét gőz­fürdőnk kitűnő berendezésére és az egészségápolás mindama esz­közeire, melyeket a gőzfürdő nyújt nemcsak a beteg, hanem az egész­séges embereknek is. A higiénikus életmód valóban nemcsak elen­gedhetetlen kelléke a hosszú élet­nek, hanem bizonyos viszonyla­tokban fokmérője az ember intelli­genciájának. Aki csak egyszer is megfürdött a gőzfürdőben, lehetet­len, hogy ne önmagán tapasztalta volna a fürdés áldott hatását s éppen azért eléggé sajnálatos do­log, hogy a gőzfürdőt még mindig nem látogatják annyian, mint amennyien látogathatnák. A megnyitás után az volt a pa­nasz, hogy a fürdőjegyek árai meg­lehetősen magasak. Azóta a fürdő­igazgatóság megkettőzte a zóna­napokat, különböző kedvezménye­ket nyújtott, a közönség mégsem szaporodott meg észrevehetőleg. Ebből most már az látható, hogy talán nem is annyira a fürdő­jegyek ára volt magas, hanem az emberek a fürdőnélküli hosszú évek alatt bizony elszoktak a für­déstől, annyira, hogy ma már ennek az elemi egészségápolás­nak valósággal propagandát kell csinálni. A fürdőigazgatóság maga is tisz­tában volt ezzel a ténnyel s éppen azért határozta el, hogy az ifjú­ságnak lehetővé teszi az egészen olcsó fürdőzést. Két célt akart ezzel elérni, az egyik az, hogy ezzel az elhatározásával szolgálja az általános nemzeti érdeket azzal, hogy egészséges, erőteljes legyen az ifjúság, a másik, hogy az ily­módon nevelt ifjúság érezze szük­ségét a higiénikus életmódnak s a maga részéről is propagandát csi­náljon annak. Ezek miatt az okok miatt 50 filléres jegyek mellett tette lehetővé az igazgatóság az ifjúság csoportos fürdését s ennek elle­nére kizárólag a községi polgári leányiskola egyik tanárnője vitte el néhányszor növendékeit a gőz­fürdőbe, de se a reálgimnázium, se a felsőkereskedelmi, se a pol­gári fiu- és felsőmezőgazdasági iskola, sem a leányliceum egyetlen egyszer sem vette igénybe a ked­vezményt. Ha meggondoljuk, nem is tudjuk másra magyarázni ezt a furcsa körülményt, mint arra, hogy az igazgatóságok figyelmét elkerülte a fürdőigazqatóságnak ez az intéz­kedése. Hiszen számtalan szülő szívesen adna hetenként 50 fillért gyermekeinek gőzfürdőre, ha tudná, hogy ott a csoportos fürdés felett tanár őrködik. Nem is kivihetetlen a dolog, mert hiszen hetenként egyszer azt hisszük, tanárok is akadnak, aki el,kisérné a diákokat a gőzfürdőbe. Éppen azért ezúton is felhívjuk az igazgatóságok figyel­mét erre a kedvezményre, mely most már közel egy éve áll ki­használatlanul. A gőzfürdő gyógyosztályait is kezdik már látogatni, különösen a munkásbiztositó utal be betege­ket iszapkezelésre. A kitűnő hideg­vizgyógyintézetet egyelőre még nem igen keresik fel az idegbete­gek, remélhető azonban, hogy a tavasz folyamán nagyobb látoga­tottságnak fog örvendeni. A gyógy­osztályok felszerelése egészen első­rangú s éppen azért hisszük, hogy orvosaink betegeiknek nyugodt lé­lekkel rendelhetik, ahelyett, hogy esetleg távolabbi fürdőhelyekre, vagy gyógyintézetbe küldenék őket. Az Urszinyi­árvaház ügye A miniszter elfogadta és jóváhagyta az alapítás terveit (A Közlöny eredeti tudósítása.) A néhai özvegy Urszinyi Dezsőné sz. Molnár Júlia által létesített árvaházi alapítvány ügyében a helyzet most akép áll, hogy az árvaház létesítésének csak anyagi akadályai vannak, mert a népjó­léti miniszter a létesítendő árva­ház terveit a kivitelre elfogadta és jóváhagyta. Az építési költségek mintegy 120—150.000 pengőt tesznek ki és ezt az összeget a város ugy biz­tosítja, hogy évi költségvetésébe 10.000 pengőt vett fel immár har­madízben, a még hiányzó összeg fedezésére egy városi belső alap­ból felveendő kölcsön látszik leg­célszerűbbnek, mert egyéb köl­csönt a város nem vehet fel. Ne felejtse el! A csikófejes fekete Club cigarettapapír boritószalagjait a január közepén megtartandó ju­talomkiosztésra a Samum-Altesse cigarettapapir­gyár r.-t. címére (Budapest, VI. Gömb-utca 32.) idejében beküldeni, nehogy a jutalmazásból ki­maradjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom