Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-02 / 28. szám

BftK&K'«£űYKl SOZftOlVf Békéscsaba, 1929 február 2 ses hivatal felállításával és fenntartásával kapcsolatosan eddig felmerült 20 ezer pengő összegű tartozás kiegyenlíthető legyen. Ennek az időnek eltelte után a várost terhelő aránylag csekélyösszegű kiadást a városnak rendes jövedelméből kell fedeznie. Utasította a belügyminiszter a várost, hogy a kérdéses vámszedés dolgában szabályrendeletet alkosson. Békéscsaba város most ezt a szabályrendeletet elkészítette és a vármegye utján a miniszterhez felterjesztette. Izzó hangulatban foglalt állást a szegedi ipartestület elöljárósága a Kézműves Kamara mellett Az ipartestület elnöke otthagyta az elöljáróság ülését | Vasárnap szavaz a szegedi ipartestület a Kézműves Kamara ügyében A vármegyék sokallják a korcsmákat Nem kívánatos ujabb italmérési engedélyek kiadása (A Közlöriy eredeti tudósitása.) Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága Békésvármegyének megküldte hasonló szellemű állásfoglalás céljából a pénzügyminiszterhez intézett feliratát aziránt, hogy a meglévő korlátlan italmérések létszáma tovább ne szaporittassék és több korlátolt kimérési és kismértékben való elárusitási engedély ne adassék ki. A körirat szerint az italmérések és a7. italelárusitó üzletek a nem-' zetí erő megőrzésének nagy akadályai s az állampolgárok erkölcsi, szociális és gazdasági helyzetének nagymértékben károsan befolyásoló tényezői. A körirat különösen nehézményezi a fűszer- és vegyeskereskedések, szatócsüzletek részére kiadható korlátolt kimérési és kismértékbeni elárusitási engedélyek kiadását, különösen akkor, ha azok a város külterületére, vagy tanyákra adatnak ki, ahol az ellen-" őrzés lehetetlen és igy ezek az üzletek tulajdonképpen zug-korcsmákká válnak, ahol épp ugy korlátlanul mérnek ki italt, mint a korcsmákban. Az autó szerencsés ugrása az árkon át (A Közlöny eredeti tudósitása.) Érdekes autóbalesetről értesít bennünket szarvasi tudósítónk, mely szerencsére az autó utasainak legcsekélyebb sérülése nélkül végződött. Kátai Pál szeghalmi bérautós Szeghalomról utasokat vitt autóján Budapestre. Az endrődi uton haladva éppen a csabai útra kanyarodott az autó, amikor egyik eíső kereke kipukkadt s a következő pillanatban átrepült a 6 méter széles árkon s a szántóföldön megállott. A baleset szerencsés kimenetele a söffőr lélekielenlétének köszönhető, aki nem csak, hogy még idejében leállította a motort, hanem még azt is megakadályozta, hogy az autó az árokba forduljon. Igy aztán az autó utasainak az ijedtségen kivül egyéb bajuk nem is történt. Az autót pedig bevitték Szarvasra, ahol kijavították s még aznap az utasok folytatták is utjukat Budapestre. — Betölthető a gerendási főjegyzői állás. A gerendási főjegyzői állás, tudvalevően a volt községi főjegyzőre kimondott hivatalvesztés miatt megüresedett. A belügyminiszter most engedélyt adott arra, hogy ez az álJás betöltessék. (A Közlöny eredeti tudósitása) A szegedi ipartestület elöljárósága csütörtökön délután tartotta ülését, hogy előkészítse a vasárnapi rendkívüli közgyűlés tárgysorozatán szereplő Kézműves Kamara ügyét, másrészt, hogy állást foglaljon a Társadalombiztosító azon ténykedése ellen, hogy összes szükségleteit központilag szerzi be, ami révén a szegedi iparosság és kereskedelem igen érzékeny kiírókat szenved. Az ülés elején már igen nagy izgalom volt tapasztalható a megjelent előljárósági tagok között s meg volt állapitható, hogy két pártra szakadtak. A szakadás oka a Kézműves Kamara ügye volt, mely mellett az ipartestületi elöljáróság többsége foglalt állást, mig ellene Körmendy Mátyás ipartestületi elnökkel a jelentéktelen kisebbség. Az ülésen Körmendy Mátyás elnökölt s napirend előtti felszólalásra adott engedélyt Takács Bélának, aki a Kézműves Kamara ügyében lefolyt harcokat tette szóvá. Ugyancsak napirend előtt szólalt fel Deutsch Mór, aki a Társadalombiztositónak azt a sérelmes intézkedését tette szóvá, hogy minden szükségletét központilag szerzi be, Szegeden még csak egy tollat sem vásárol. Indítványozta, hogy az ipartestület küldöttségileg tiltakozzék ez ellen a népjóléti miniszternél. Az indítványt egyhangúlag elfogadták s az ipartestület egyhangúlag tiltakozását fejezte ki az iparosokat és kereskedőket mélyen Furcsa szerelmi dráma történt Szeghalmon A szerelmesek elhatározták az öngyilkosságot, de a férfi meggondolta magát — Összevesztek és egymást lövöldözték le (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ritka érdekes szerelmi dráma játszódott le csütörtökön reggel Szeghalmon az ottani „Községi' szállodában. A szerelmi dráma főszereplője két fiatal szerelmes, itj. Kaján Lajos 22 éves ácssegéd és Szilágyi Eszter 18 éves szép leány. A fiatalok már régóta forrón szerették egymást, azonban, mint oly gyakran előfordul az életben, a szülők a házasságot körömszakadtig ellenezték. Tegnapelőtt aztán Kaján Lajos, aki füzesgyarmati lakos, Szeghalomba utazott és felkereste szerelmesét. Ugy látszik végképen elkeseredett a két szerelmes, mert elhatározták, hogy megölik magukat. Este szobát vettek a szeghalmi „Községi" szállodában, jól megvacsoráztak, majd bezárkóztak szobájukba. Reggel 8 óra tájban nagy zenebonára lettek figyelmesek a szálló alkalmazottai, de az utcai járókelők is, majd a csetepatét gyors egymáutánban két éles revolverdörrenés, végül keserves jajveszékelés követte. sértő rendelet ellen. A vihar azután tört ki, amikor Gyuris István titkár a Kézműves szerv létesítése ügyében küldött miniszteri leiratot ismertette. Ekkor váratlanul felállott Klein Ottó és indítványozta, hogy az elöljáróság mondja ki, hogy a Kézműves Kamarát nemcsak szervezetében, hanem nevében is követeli. Az elöljáróság kisebbségben levő tagjait módfelett meglepte az indítvány. de legkinosabban Körmendy Mátyás elnököt érintette, aki egyúttal alelnöke is a Kereskedelmi és Iparkamarának. Megmégujuló viharok és botrányos jelenetek között állott fe! Körmendy szólásra. Kijelenti, hogy az indítvánnyal szemben rendkívül kínos helyzetben van, mert az ő meggyőződése az, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara mindent megtesz az iparosság érdekében. Mint a Kamara alelnöke, a kamara álláspontján van s kívánja is a központi szerv fellállitását, csak annak Kamara elnevezése ellen tiltakozik. „Én — úgymond — Klein indítványát szavazásra nem teszem fel, a határozatot ki rlem mondom, hanem átadom az elnöklést." Miután Körmendy az elnöki széket elhagyta, azt Takács Béla foglalta el s az indítványt az elöljáróság túlnyomó többsége elfogadta. Az előljárósági ülés után mindenki élénk érdeklődéssel várja a vasárnapi közgyűlést, annál is inkább, miután a kisebbségben maradt előljárósági tagok heves agitációt kezdtek a Kézműves Kamara ellen. A szálloda személyzete behatolt a szobába s ott találta a két szerelmest, akiket a gyorsan előhívott orvos első segélyben részesített. Az ügyben a csendőrség azonnal megkezdte a kihallgatásukat, mely roppantul érdekes eredménynyel végződött. Mindenekelőtt kiderül, hogy a két szerelmes tényleg halálra szánta magát, azonban reggel, amikor felkeltek, Kaján Lajos meggondolta magát és lebeszélni igyekezett szerelmesét az öngyilkosságról. A leány csak hajtogatta: Lőjj agyon Lajos! — Ugyan ne bolondozz már, hiszen nem muszáj meghalni. Azért szerethetjük egymást. — Mit, nem akarsz meghalni ? Te gyáva! — kiált a leány és felkapta az éjjeli szekrényen levő browningot s rásütötte Kaján Lajosra. A golyó bal vállát fúrta át a legénynek, amire az annyira dühbe jött, hogy kiragadva a leány kezéből a fegyvert, átlőtte a leány balcombját, majd a nagy fájdalomtól mindketten keservesen jajgattak. Végül is szörnyű aggodalmak között várták az orvos véleményét, hogy vájjon megmaradhatnak-e az életnek, vagy pedig igy kell botorul elpusztulniok. Nagy örömmel vették tudomásul aztán, hogy sérülésük egészen könnyű s egyáltalán nem életveszélyes. A fiút hazavitték Füzesgyarmatra, a leányt pedig otthon ápolják Szeghalmon. Mindketten alig várják, hogy felgyógyuljanak, mert a szülők most már beleegyeztek, abba. hogy a házasságot mennél hamarabb megkössék. Nem szabad a péksüteménnyel házalni fl rendelet február 1-én lép életbe (A Közlöny eredeti tudósítása.) Különösen a vidéki városokban és községekben szokásos volt eddig, hogy a péksüteményeket házrólházra járva árusították. Ugyancsak igy történt az árusítás a hivatalokban is, ahol tisztviselöt'ől-tisztviselőig járt a süteményárus. Ennek az árusítási módnak aztán az. volt a következménye, hogy a vásárlók egymásután végigropogtatták, fogdosták a süteményeket, ami viszont közegészségügyi szempontból éppen nem kívánatos dolog rendes időkben sem, de kétszeresen nem kívánatos az influenzajárvány idején. A népjóléti miniszter intézkedésére most a szegedi kerületi kapitány az 1922. évi XII. t.-c. 58. §.-ában kapott felhatalmazása alapján életbelépteti a vonatkozó kereskedelemügyi miniszteri rendeletet. A rendelet egész Békéscsaba város területén megtiltja a péksüteményeknek házról-házra járva történő árusiiását. Ez a tilalom nem vonatkozik a megrendelt péksüteményeknek a megrendelőhöz, való szállítása, vagy széthordására. Mindenki, aki a rendeletben foglalt tilalom ellenére péksüteményt házról-házra járva árusít, amennyiben cselekedete súlyosabb büntető rendelkezések alá nem esik, az. 1928. évi X- t.-c. értelmében pénzbüntetéssel "büntetendő. A rendelet 1929. február 1-én lép életbe Békéscsaba város egész területén. A szigorú rendelet természetesen ki kell hogy terjedjen nem csak az utcai árusításra, hanem az iskolára, hivatalokra stb. Az iskolák legnagyobb részében különben máris ugy van, hogy a pedellusok egyszerre veszik át a kihordótól a péksüteményt s ilyenformán csak a hivataloknak kell gondoskodniok arról, hogy ott is legyen egy megbízott a sütemények átvételére. Ezek aztán tartozzanak gondoskodni arról, hogy a süteményeket vásárlás közben senki össze ne fogdossa. Jó estét! Az államvasutak igazgatóságának közlése szerint a Balaton vonalain ma már akadály nélkül közlekedhetnek a vonatok. Most már csak egy akadályt kell elhárítani : az utaznivágyók pénztelenségét. * Romániának sikerült 70—80 miU lió dollár kölcsönt megszerezni. Most már csak napok kérdése, hogy nagyszabású sikkasztásról adjanak hírt a román, lapok