Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-31 / 26. szám

2 BÉKfiSMEGYEl KflZLOSt Öékéscsaba, 1929 január 31 keztek a háznagyi hivatalban, hogy a karzatra jegyet szerezze­nek maguknak. A hivatal kétszáz jegyet osztott ki közöttük. Megkérdeztük Propper Sándort a munkáscsoportok felvonulásá­nak okáról, mire a következőket felelte : — Nem készül semmiféle tün­tetés. Csak arról van szó, hogy a munkások és munkanélküliek kö­rében nagy érdeklődés mutatko­zik az interpellációk iránt mert munkásság kíváncsi, mit válaszol a kormány a szocialista interpel­lációkra. Röser-féle bizonyítványok a rendőrségen Békéscsabán is eredményesen nyomoznak utánuk A Közlöny eredeti tudósítása.) A fővárosban már egészen elsi­multak a legnagyobb budapesti bizonyítvány-gyár, a Röser-féle magántanintézet érettségi bizonyít­ványai körül kirobbant bünügy hullámai. A bizonyitványgyár ve­zérigazgatóját már őrzi az ügyész­ségi fogház, az ügyről pedig már sem a sajtó, sem a közönség nem beszél. A vidéken azonban még min­dig folyik a nyomozás, sőt tulaj­donképpen még csak most kez­dődött meg. Ez természetes is, hiszen a legendáshírű Röserben elsősorban és leginkább buda­pesti csemeték úszták meg az érettségit, amely itt semmiképpen sem a Scyllák és Charybdisek kö­zötti rettentő erőkifejtés volt. Békéscsabán is most nyomoz­nak a Röser-tan intézet gyanús érettségi bizonyítványai után. Az eredmény eddig nem valami ra­gyogó, amennyiben a rendőrség alig egynéhány ilyen okiratot fe­dezett fel, noha — hir szerint — van itt-ott egynéhány Röseres egyén. A felfedezett gyanús érettségi bizonyítványokat a rendőrség máris összeszedte és azokat nem adja vissza többé tulajdonosaiknak. A Röser-bizonyitványokat a rendőr­ség össze fogja gyűjteni és Buda­pestre küldi a főkapitányságra, ahol központilag intézik ennek a nagyszabású kulturszélhámos­ságnak összes aktáit. A nyomozás azért tovább folyik Békéscsabán is, mert valószínű, hogy még fognak hamis Röser­bizonyitványokat lelni. IVlennyi házbért kel! íizeim februárban ? Budapest, jan. 30. A februári ne­gyedben annyi pengő lakbért kell fizetni, mint amennyi aranykorona alapbér volt 1917. novemberében. Ez a rendelet már a mult negyed­ben életbelépett, tehát a februári negyedben a lakbér annyi, mint novemberben volt. Ujabb 39 influenzás eset a fővárosban Budapest, jan. 30. Tegnap Bu­dapesten influenza gyanúja miatt 39 embert szállítottak a Szent László-kórházba, ahol ezidőszerint 209 influenzás beteget ápolnak. A kórházban influenzás haláleset nem fordult elő. A kerületi tiszti orvosok jelentése szerint a meg­betegedések könnyű lefolyásúak és eddig egyetlen haláleset sem történt. A pénzügyminiszter újból küldte az adóhivatal telkének adásvételi szerződését Csak egyetlen kikötést ismer el arra az esetre, ha az épületet 2 éven belül nem épitené fel (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az adóhivatali palota sorsa ugy látszik, csak nagyon nehezen jut dűlőre. Mint már néhány hónap­pal ezelőtt megírtuk, a miniszter az első adásvételi szerződést nem fogadta el s annak többrendbeli módosítását kívánta. A város kép­viselőtestülete a miniszter kíván­ságának nagyrészt eleget tett s az ily módon megszerkesztett adás­vételi szerződést újból felterjesz­tette. A szerződések azonban most is­mét visszaérkeznek a városhoz, miután a miniszter annak néhány kikötését megint csak kifogásolja. A miniszternek a pénzügyigazgató­sághoz intézett leiratával a pénz­ügyigazgatóság jelentésének mel­lékleteként szereplő szerződéseket •visszaküldi a pénzügyigazgatóság­nak. Leiratában nem tesz észre­vételt az ellen, hogy a békés­csabai m. kir. adóhivatali székház­építés céljaira Békéscsaba városá­tól megveendő telek adásvételi szerződésében az elidegenítési tila­lom a következő szöveggel vétes­sék fel: „Amennyiben a m. kir. kincstár a megvásárolt telken 2 éven belül épületet nem emel, jelen adásvételi szerződés hatályát veszti és a telek a vételár visszafizetése ellenében az eladó tulajdonába megy vissza." A városnak azonban az a ki­kötése, hogy az építkezés még 1929-ben megkezdessék és hogy az emelendő épület tervei a város­nak bemutattassanak, az adásvételi szerződésbe nem veendők fel. En­nek kikötése teljesen felesleges, egyrészt mert már a fenti kikötés­nél a kincstár kötelezettséget vál­lalt arra, hogy az épületet 2 éven belül felépiti, ellenkező esetben a | szerződés úgyis hatályát veszti, | másrészt pedig, mert az épület tervei az építkezés engedélyezésé­nek kikérésével kapcsolatban úgyis bemutattatnak Békéscsaba város tanácsának. Az építkezések megkezdésének ideje egyébként attól függ, hogy az építkezéshez szükséges költsé­gek mikor fognak rendelkezésre állani. Végül utasítja a miniszter a pénz­ügyigazgatóságot, hogy az ilyen módon megszerkesztett szerződé­seket jóváhagyás és aláírás céljá­ból neki mennél hamarabb küldje meg. Értesülésünk szerint a pénz­ügyigazgatóság ma át is irt a vá­rosnak, ugy, hogy az ügy még a I februári közgyűlés elé kerülhet, : hogy végre már egyszer teljes be­! fejezést nyerhessen legalább az ' adásvétel kérdése. Egy birtokrendezési ügy következményei a bíróság eicitt Amikor az ügpéd évekig hiába kéri a munkadiját Ráadásul bepeHik — becsületsértésért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Omazta Gyula kir. közjegyző, bé­késcsabai lakos évekkel ezelőtt megbízta Forray Lajos dr. ügyvé­det, hogy a földbirtokrendezési el­járás során képviseletét az OFB előtt és a házhelyhez juttatott fe­lekkel szemben is képviselje. Az ügyvéd évekig képviselte külön­féle helyeken, bíróságok előtt meg­| bízóját; iratokat, beadványokat szerkesztett ; vidéki kiszállásokat végzett; ezenkívül a sajátjából te­kintélyes összegeket előlegezett a költségekre és előzetes kiadásokra. Az ügyvéd olyan nagy sikerrel felelt meg ügyfele megbízásának, hogy — többek között — sikerült kivívnia az OFB-nál a megváltás alá kerülő ingatlanparcellák ölen­kénti árának közel százszázalékos felemelését. Ez a volt tulajdonos számára óriási bevételi többletet jelentett, ami a sok-sok ezer négy­szögölnyi parcellánál tekintélyes differenciát eredményezett. , Mégis, amikor a földbirtokrende­zési eljárás befejezése után az ügyvéd benyújtotta költségszámlá­ját és dijlevelét Omazta Gyulának, a megbízó nem teljesítette vállalt kötelezettségét az ügyvédi költsé­gek megfizetése tekintetében. Az ügyvéd jó ideig türelmesen várt a járandóságára, majd pedig udva­riasan sürgetni kezdte annak meg­fizetését. Amikor ez többszöri sür­| getésre sem történt meg, kénytelen­i kelletlen pert indított a közjegyző ! ellen, aki nemcsak munkadijakkal ! tartozott neki, hanem — az ügy­| véd állítása szerint, — az ügyvéd pénzén utazott, autózott és kosz­tolt, valahányszor a vidékre kellett kiszállniok. Omazta Gyula a törvényszék előtt tizenkét oldalas beadvánnyal védekezett az ügyvéd követelése ellen és írásának végső konklú­ziója az volt, hogy az ügyvéd korántsem végzett annyi munkát, mint amennyit keresetében előad, ennélfogva kérte Forray Lajos dr. keresetének teljes elutasítását. A közjegyző egyben a Forray keresetében magára nézve sértő­nek talált kitételekre is válaszolt, még pedig olyan erős szavakkal, hogy a megbántott ügyvéd kény­telen volt ezért elégtételül a járás­bírósághoz fordulni. Forray Lajos dr. rágalmazás és durva becsület­sértés vétsége miatt tett feljelentést Omazta Gyula ellen, akinek egy, ugyanebben az ügyben irt, ugyan­csak sértő tartalmú beadványa miatt is feljelentést tett. Az érdekes becsületsértési bűn­perben kedden délelőtt tartották meg a tárgyalást a békéscsabai járásbíróságon. A tárgyaláson Omazta Gyula viszonvádat emelt Forray Lajos dr. ellen, azokért a kitételekért, amelye­ket Forraynak a bírósághoz inté­zett beadványaiban személye és becsülete ellen irányulóknak talált. A keddi tárgyaláson Ítélethoza­talra nem került sor, miután a fel­peres a valódiság bizonyításának elrendelését kérte, amit a biróság el is rendelt. Ezek az alperes fize­tési készségére és az OFB eljárás során történt összeszólalkozására vonatkoznak. — A biróság ezután a tárgyalást elnapolta. Három év után került meg Egy békéscsabai fiu kalan­dos elkőborlása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pontosan három évvel ezelőtt, az 1926. év elején, az egyik békés­csabai gazdálkodó családjára nagy szomorúság szakadt. Egyik napról a másikra eltűnt a háztól a csa­lád egyik fiúgyermeke, az alig 13 esztendős kis Pali gyerek, akit ettől kezdve nem láttak többé a hozzátartozói. Varga-Orvos András, az eltűnt kisgyerek édesapja, kétségbeeset­ten igyekezett a rejtélyes eltűnés ügyére világosságot deriteni. Saját maga is nyomozáshoz fogott, de a rendőrségen is bejelentette a gyermek eltűnését s most már hivatalosan is megindult a kutatás az eltűnt fiu után. A nyomozás azonban nem ve­zetett eredményhez. A kétségbe­esett szülők semmit sem hallottak többé a gyermekükről. A 13 esz­tendős Pali gyerek hirtelenében ugy eltűnt, mintha •— mint mon­dani szokás — a föld nyelte volna el. Az évek múlásával aztán a szülők is kezdtek lemondani a reményről, hogy az életben valaha is viszontláthassák még az elve­szett csemetét. Annál nagyobb volt azonban a meglepetésük és a kellemes döbbenetük, amikor a mai napon egyszerre csak megjelent a szülei házánál a régen eltűnt Varga­Orvos Pál, már csaknem emberré erősödve és megkomolyodva. Ahogy a meglepett emberek lassan magukhoz tértek, faggatni és vallatni kezdték a Palit, hol járt, hol volt. mivel foglalkozott a három év alatt. Ekkor kiderült, hogy a Pali fiu három esztendeje meg sem állott Budapestig, mivel világot akart látni. Pesten egy ideig ide-oda ténfergett, elhelyez­kedési lehetőséget keresett, végül is felvétette magát az egyik félárva­gyermekeket felnevelő jótékony intézetbe. Ebben az intézetben aztán kosárfonóipart tanult és most mint teljesen kiképzett kosár­fonó kapta meg az obsitot. A Pali gyerek most ki nem fogy három év alatt történt dolgainak, élményeinek, kalandjainak elme­séléséből, amiknek hallgatása köz­ben a szülők elfelejtették az egy­kori sok bánatot és fájdalmat, — pedig hej, valamikor de nagy ve­réseket helyeztek kilátásba a szó­nélkül elillant fiuknak ! Az OMGE tiszteletbeli tag­jául választotta meg Apponyi AEbert grófot Budapest, jan. 30. Az OMGE ma délelőtt rendkívüli ülést tartott, amelyen Apponyi Albert grófot, az egyesület tiszteletbeli tagját az OMGE örökös tiszteletbeli alelnö­kévé választották meg. Az ülés Somssich László gróf megnyitó beszédével kezdődött, majd Hadik János gróf méltatta nagyszabású ! beszédében Apponyi rendkívüli és elévülhetetlen érdemeit. Somssich László üdvözölte ezután Apponyi ! Albertet, aki hálás szavakkal mon­dott köszönetet az őt ért megtisz­teltetésért. Takarékos ember Wein­bergernél szerzi be óra­és ékszerszükségletát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom