Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-27 / 23. szám

Ára 10 fillér nra ív riiier Békéscsaba, 1929 január 27. Vasárnap 56-ik évfolyam, 23-ik száni i ár •• •• POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő. egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Vizet prédikálnak A vármegyék, városok és köz­ségek költségvetésének megnyir­bálása után a belügyminiszter most Budapest székesfővárost leckéz­tette meg, hogy hogyan kell taka­rékoskodni. Es mindenekelőtt a túlzott adminisztrációs kiadásokat, a nem gyümölcsöző beruházáso­kat és a kissé lukszuriózus (ha jótékony- és szociáliscélu is) ada­kozást teszi igen éles krilika tár­gyává. Mindenképpen csak helyeselni tudjuk a miniszter erélyeshangu kioktatását, csak éppen azt sze­retnők, hogy a benne felsorakoz­tatott szempontokat az államház­tartásnál is alkalmazzák. Itt van elsősorban az adminisztráció kér­dése. A kormányzat ezt — főleg \ temérdek rendeleteivel — annyira i bonyolulttá tette, hogy ennek a & feladatnak még a nagy létszámú • tisztviselői kar is csak nehezen Atud eleget tenni. Amellett mindig m^sbb és ujabb területet találnak - • adminisztrációs lehetőségekre, ^^ j, hogy lépten-nyomon ujabb íások lehetőségéről olvasunk. £ Komplikált adózási rendszerünk mellett a polgárok által kiverejté­kezett adófilléreknek egy jelentős részét is az adminisztráció emészti meg. Példa rá a forgalmi adó ügye, amelyet hosszú és már ellenállhatatlan sürgetésre most próbálnak majd leegyszerűsíteni. Hogy az állami adminisztráció leegyszerűsítése, amely ma már Szerbiának és Romániának is ko­moly törekvése, egzisztenciákat tenne kenyértelenné, lehetséges, de csak elenyésző számban. En­nek is elejét lehetne azonban venni, ha megtiltanák az állás­halmozást. Hiszen éppen előkelő állami tisztviselőkről tudjuk, hogy hivataluk mellett még 2—3 más állást is betöltenek. Vagy tekintsük az állami beru­házásokat. Lillafüred, amelyet épp azért emiitünk, mert rengeteg pénzt ráköltöttek, nem nevezhető gyü­mölcsöző beruházásnak. A leg­utóbbi időkben egy csomó olyan állami támogatásról hallottunk, amely nemhogy gazdasági lendü­letet, de meglévő vállalkozások s vele egzisztenciák tönkrejutását eredményezte. Iparosoknak, keres­Főszerkesztő: Dr*. Gyöngyösi János kedőknek állami pénzen terem­tettek konkurrenciát. Vájjon milyen Ítéletet kellene mondani az ilyen gazdálkodásról A belügyminiszter ur leckéztető Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscs-; id. I). ker. Ferenc József-tér 20. szám ai iü. Hirdetés díjszabás szerint. Felelős szerkesztő Filippinyi Sámuel leiratait helyeseljük, egyelőre azon­ban kénytelenek vagyunk meg­állapítani, hogy a kormány urai csak prédikálják a vizet, közben pedig nem sok gondoskodással fogyasztják azt a nedűt, amit az ország adózó polgársága igazán a mindennapi keserves verejtéké­vel izzad ki magából. (ay) A törvényhozás a kokainüzé< rek ellen Uj törvényt Budapest, január 26. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) A legutóbbi kokain-esettel kapcso­latban felvetődött az a gondolat, hogy a narkotizmus elleni küzdel­met hatásosabbá kell tenni és érvényt kell szerezni azoknak a nemzetközi egyezményeknek, ame­lyek a narkotikus szerek — mor­fium, kokain, ópium stb. — betil­a hóditószerek forgalomba­hőséi ellen tásával foglalkoznak. Politikai körökben is felvetődött az a gondolat, hogy a kokain­üzérek ellen is a törvényhozásnak kellene fellépnie, mivel az 1913. évi XXI. t.-c. ebben a tekintetben csak igen tág intézkedéseket tar­talmaz. Különben is az errevonat­kozó egyezményeket ratifikálta Magyarország és igy semmi aka­dálya sem lehet annak, hogy ko­moly akció induljon meg és re­mélhető, hogy a népjóléti minisz­ter a közeli jövőben már törvény­javaslatot készít elő, amely meg­adja a módot arra, hogy a ható­ságok a kokainüzérek és árusok ellen a kellő szigorral felléphes­senek. Lefújták az 5 filléresek vereté­sének tervét Bud János szerint az uj pénz drágulási folyamatot inditana meg Zürichben a magyar pengőt 90.63'5-el jegyezték. Budapest, január 26. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) Még annak idején, amikor elké­szült a terv a pénzügyminisztérium­ban a 2 és 5 pengő ezüstérmek veretéséről, egyrészt gazdasági, másrészt politikai körökben fel­vetették az eszmét 5 filléresek for­galombahozataláról is. Erre vonat kozóan politikai tényezők meg is indították az akciót és mind kor­mánypárti, mind ellenzéki oldalon a gondolat nagy szimpátiával talál­kozott. Az érdekeltségek körében, elsősorban a kereskedelmi, illető­leg a pénzügy- és gazdasági mi­nisztériumokban azonban ellenté­tes volt a felfogás és ennek tulaj­donitható, hogy akciót már csirá­jában elfojtották és az illetékes minisztériumok elejtették az 5 fil­léresek veretésének tervét. Erre vonatkozóan munkatársunk előtt Bud János közgazdasági mi­niszter ma a következőket jelen­tette ki: — Sajnos, kénytelen vagyok szembe szállni ezzel a felfogással, mert szerintem azt a célt, amit az uj 5 filléresek veretésével akarnak elérni, egyáltalában nem érhetik el, sőt olyan drágulási folyamatot idézne elő, amely nagy hatással volna kereskedelmi és gazdasági életünkre egyaránt. Ezért minde­nekelőtt felhívom a figyelmet arra, hogy annakidején, amikor Wekerle Sándor pénzügyminisz­terünk apja áttért a krajcárról a fillérre, tapasztalható volt, hogy az egy filléresek kiestek a forga­lomból, holott abban az időben az egy filléres pénzegységért is lehetett vásárolni. Ha ma 5 fillé­reseket veretnénk, akkor az 1 és 2 filléresek tűnnének el a forga­lomból és ezek helyett az 5 fillé­res pénzegység, ami, jelentős drá­gulást idézne elő. Éppen ezért a magam részéről ellenzem az 5 filléres pénz forgalombahozatalát, mert gazdasági életünkre nagyon káros lenne. Az ország iparossága minden ellenkező propaganda ellenére a Kézműves Kamara mellett szavaz A budapesti, debreceni ipartestületek és a kamarák ellenzik a Kézműves Kamarát — Eddig 150 ipartestület szavazott le (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ország egész területén folynak a szavazások abból a célból, hogy az ipartestületekben tömörült ipa­rosság véleményét nyilvánítsa arra nézve, hogy kivánja-e a Kézmű­ves Kamara felállítását, igen, vagy nem? Az ország iparosságát ter­mészetesen két irányban igyekez­nek az ellentétes érdekeltségek meggyőzni. Az egyik különböző érvelésekkel azt igyekszik elhitetni az iparostársadalommal, hogy az uj központi szerv csak ujabb ter­heket ró az iparosság vállaira, viszont mégis elismeri, hogy egy ilyen központi szervre szükség van, csak éppen az ellen hadako­zik minden eszközzel, hogy azt Kézműves Kamarának nevezzék el. A másik érdekeltség az ipa­rosságé, mely viszont saját érde­keinek szolgálatában elengedhe­tetlennek tartja még áldozatok árán is a központi szerv felállítását és makacsul ragaszkodik a Kézmű­ves Kamara elnevezéshez is. A kamarák érdekeltségének egyik propaganda iratát éppen tegnapi számunkban közöltük minden kommentár nélkül. Azt hisszük azonban, hogy a kamarák propa­gandája elkésett, de meg annak semmiféle talaja nincsen is az ország iparosságában. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a kereske­delmi minisztériumba a már eddig megejtett szavazásokról beérkezett jelentések. Ezek szerint az ország 375 ipartestületéből eddig leszava-

Next

/
Oldalképek
Tartalom