Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-04 / 3. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 4. Péntek 56-ik évfolyam, 3-ik szám POLITIKAI ÜAPILAP Előfizetési dijak: 4elyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. 4 Sok hitegetés és reménykedés jtán végre — ugy látszik — ha­narosan megkezdi működését a Társadalombiztosító Intézet csabai kirendeltsége. Remélni lehet, hogy ízzel a megoldással azoknak az anomáliáknak nagyrésze meg fog izünni, amely a munkásbiztositó illen hangolta mind a munka­adói, mind a munkásérdekeltsé­jeket. Ez volt az egyedüli oka annak, íogy Békéscsabáról olyan ellen­illhatatlan vehemenciával indult meg a mozgalom a kirendeltség Felállításáért. És mindennél kelle­metlenebb meglepetés lenne, ha sz a kirendeltség csak egészen jelentéktelen adminisztratív, vagy még helyesebben irodai teendőket végezne, érdemben azonban sem­mit sem lehetne elintézni. Nekünk olyan kirendeltség kell, amely a mintegy 6000 békéscsabai pénz­tári tagnak minden körülmények között feleslegessé teszi a Gyulára való utazgatást. A be- és kijelen­tések eszközlése, a biztosítási dijak beszedése és könyvelése, a táppénzek és járulékok kiutalása kifizetése, mind itt kell hogy meg­történjen, ha a kirendeltség itteni, szükségszerű feladatának meg akar felelni. Békéscsabának ipari és kereskedelmi fejlettsége, biztosított tagjainak száma és az általuk be­fizetett hatalmas összegek mind indokolttá teszik, hogy ez a kí­vánságunk száz százalékig telje­süljön. Hisszük, hogy ugy lesz. Es ép­pen azért bizalommal köszöntjük a nemsokára meginduló kirendelt­séget, mint a városnak egy ujabb, fontos közintézményét. Az iparos­nak, kereskedőnek, vállalatnak ma annyi baja van, hogy azokon ez az intézkedés nem tud segí­teni. De enyhiti a nehézségeket és kellemetlen zavarokat s ezt már nagy nyereségnek kell el­könyvelnünk. Radics gyilkosának perét most tárgyalja a belgrádi törvényszék Belgrád, jan. 3. A lapok szerint Radics Mária ügyvédje, mint a magánvád képviselője Belgrádba érkezett, hogy képviselje az özve­gyet a Radics gyilkosa, Rasics Punisa ellen indított bünperben. Az ügyvéd a tárgyaláson bizo­nyos személyekre nézve a vizs­gálat kiterjesztését fogja kérelmezni a törvényszéktől. Erdélyi Aladárék számonkérik Bethlentől a titkosságot Az egységespárt konzervativjei is bizonyos mérté­kig a titkosváSasztójogof kivánják Budapest, január 3. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) Egységespárti körökben néhány nap óta érdekes megmozdulás ta­pasztalható. A kormánypárti kép­viselők, mint egynéhányan már ki fejezték véleményüket, sűrűn ta­nácskoznak Budapesten és néhá­nyan már a vidékről is felutaztak, hogy ezeken a tanácskozásokon résztvegyenek. Noha a megbeszé­léseket eddig a legnagyobb titok­tartás mellett folytatták, mégis si­került annyit megállapítani, hogy ezeken a képviselők arra az elha­tározásra jutottak, hogy felkeresik I Bethlen Istvánt, tekintettel egy­részt a Rothermere lord karácso­nyi üzénetében foglalt kritikára, másrészt ama körülményre, hogy legkésőbb 1930-ban uj választá­sok előtt állunk és ennek meg­felelően számonkérjék azt az Ígé­retet, hogy a titkos választójogot szélesebb keretben biztosítsák a választásokon. Ezidőszerint — mint értesülünk — két irányban dolgozik az egy­ségespárt két frakciója. Az egyik, amelynek Erdélyi Ala­dár és Lukács György a szellemi vezére, a legáltalánosabb választó­! jog mellett száll sikra, mig a má­sik párt, a konzervatív oldal arra törekszik, hogy a titkos választó­jogot a miniszterelnök legalább azokra a városokra és községekre terjessze ki, amelyeknek lakossága legalább 10.000 főnyi. A két frakció különben azon igyekszik, hogy álláspontjukban közös megállapodást hozzanak létre és igy egyöntetűen tudjanak fellépni. Az egységespárt köreiben komolyan biznak abban, hogy a miniszterelnök Ígéretéhez képest a titkos választójog kiterjesztését nem fogja ellenezni. Éles küzdelem indul a sajtó­novella ellen Január IO-én kerül a novella nyilvánosságra s az ellenzék élén Rassay kezdi meg a harcot Budapest, január 3. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) Bár a parlament összeülése még néhány napig késik, mégis minden érdeklődés az uj ülésszak megnyi­tása felé fordul, mert az uj ülés­szak elején olyan fontos törvény­javaslatok kerülnek letárgyalásra, mint a sajtónovella, amely első­sorban a sajtó munkásait, vala­mint a lapkiadóvállalatokat érinti súlyosan. Az uj sajtónovella, amit márt annakidején az ellenzék is kifogásolt, tartalmazza azt, hogy sajtóper esetén a biróság mérle­gelni tartozik a lapvállalat anyagi erejét és a cikk szerzőjének va­gyoni helyzetét és ennek megfele­lően a fokozatos felelősség elve alapján elsősorban a lapkiadóvál­lalat összes ingó- és ingatlanva­gyona ereréig hozza meg Ítéletét. Ez már annakidején ellenzéki körökben élénk feltűnést és visz­szatetszést keltett és ma, amikor ez bizonyossá vált, hogy ez az intézkedés a sajtóreformban benne foglaltatik, elsősorban Budapest székesfőváros lapkiadói mozdultak meg és értesülésünk szerint fel­szólítást küldenek az összes vidéki lapvállalatokhoz, hogy a legeré­lyesebben szálljanak szembe a tervezett intézkedésekkel. Teljesen megbízható helyről szer­zett információnk szerint már a közeli napokban a budapesti napi­lapok szindikátusa ezt a felhívást a vidéki lapokhoz el is küldi. Egyébként arról, hogy az újságíró­testületek megkapták-e az uj saj­tónovellát, a következő informá­ciókat kaptuk: — Eddig még semmiféle értesí­tést sem kaptunk és a tervezet sem érkezett le az ujságirótestü­letekhez. Eddigi értesüléseink sze­rint igen súlyos intézkedéseket foglal magában a sajtónovella, a magunk részéről azonban elkép­zelni sem tudjuk, hogy a sajtó munkáját még jobban megrend­szabályozzák. Azt hisszük, hogy az az intézkedés, hogy az ítéle­teket a független biróság mondja ki, valamelyest enyhiti a mostani eljárást, amidőn a közigazgatási uton is be lehet tiltani egy-egy lapot. Ez azonban semmiesetre sem jelenti azt a békebeli állapo­tot a sajtó terén, amit a kormány megígért. Mindenesetre az újságíró­testület résen lesz és minden leg­kisebb retrográd intézkedéssel szemben élesen állást foglal. Értesülésünk szerint a sajtóno­vella január 10-én kerül nyilvá­nosságra és Rassay Károly mind­járt az első alkalmat fel fogja használni arra, hogy az ellenzéket teljes számban csatasorba szólítsa a tervezett sajtónovella reakciós intézkedéseivel szemben. A társadalom biztosító kirendelt­sége január 22-én megkezdi működését A kirendeltség személyzetét már összeállították — Most folyik az ügyek szétválasztásának nagy munkája — Az ipartestülethez lehet a bejelentéseket intézni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány nappal ezelőtt megirtuk, hogy a társadalom biztosító gyulai kerületének békéscsabai kirendelt­sége január 2-án megkezdi műkö­dését. A kirendeltség most már valóban komolyan veszi a dolgot s lázas buzgalommal végzi a szer­vezés elég nagy munkáját. A Nép­házban bérelt helyiségek átalakí­tása most folyik s a közel napok­ban történik meg a berendezés is, melynek tárgyait részben Gyuláról szállítják, részben Békéscsabán szerzik be. A tulajdonképeni nagy munka még Gyulán a kerületi hivatalban folyik. Ott választják most szét a csabai ügyeket a kerület többi ügyétől és pedig a nyilvántartás, számfejtés és könyvelés szempont­jából. Amint ezzel a munkával a kerület elkészül, a kirendeltség 10 tisztviselőjével bevonul Békés­csabára, minden valószínűség sze­rint január 22-én, de feltétlenül januárban. A 10 tisztviselő közül hét a

Next

/
Oldalképek
Tartalom