Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-20 / 17. szám

Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel A Károlyi Mihály elkobzott va­gyonából létesített kulturalapitvány tárgyalásánál épületes miniszteri indokolás hangzott el. Az alapít­ványt ugyanis, amelyet az alap­törvény kifejezetten földbirtokpo­litikai céiokra rendelt fordítani, a kultuszminiszter lefoglalta magá­nak „közművelődési célokra", mi- I közben elfelejtette közelebbről meg­határozni, hogy mik legyenek ezek a kulturális feladatok. A képviselők (még ezek a kép­viselők is 1) egyhangú helyesléssel, sőt néma magukbaszállással csat­lakoztak az ellenzéki vezér javas­latához, hogy ezt a jelentős ösz­szeget fordítsák a rokkantak illet­ményeinek rendezésére. Hiszen egy 50 százalékos hadirokkant közlegény még ma is havi 16 pengőt, a 100 százalékos hadi­rokkant tisztek gyermekei havonta 8 pengőt kapnak. A Károlyi vagyon jövedelméből legalább bizonyos kategóriáin ezeknek a szerencsét­leneknek lehetett volna segíteni. De nem. A mai kormány minisz­terének minden belső igazsággal szemben megvolt a bátorsága ahhoz, hogy a rokkantak jussát azzal üsse el, hogy hiszen ezek a hadirokkantak bizonyos idő múlva mégis csak ki fognak halni. Tehát a kihalási rendszer itt is. Mintahogy a kihalási rendszer ! szellemében gondolkozik valahogy az egész kormány a mai csonka­ország szerencsétlen polgárságá­ról. Erre alapítják a tisztviselőkér­dés megoldását, a kereskedelem válságának enyhítését, az egész beteg politikai és gazdasági hely­zet szanálását. Ezt a generációt már nem is kecsegtetik, hiszen — hál' Istennek — ez a generáció bizonyos idő múlva — és inkább előbb, mint később — ugy is ki fog halni. De mégis a rokkantak ügyében mást vártunk volna és bárha a kulturának vagyunk olyan barátai, mint a nemes gróf, valahogy őérette is szégyeljük magunkat. Ma szánalmas könyöradományok, holnapra, holnaputánra majd csak kihalnak ezek a kellemetlen — szociálpolitikai alanyok! Istenünk, hát ez a hála ? Még ha igaza is volna a miniszter urnák, akkor sem lett volna szabad ezt kimon­dani, még kevésbé azonban, mikor igaza se volt. Májusban tárgyalja a Ház a sajtónovellát Ellentétek a kormánypárton a vármegyei javaslat körül Budapest, január 19. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) A vármegyei reformról szóló tör­vényjavaslat még csak február vé­gén kerülhet a Ház elé. Beavatott helyen ugy tudják, hogy ez azért történik igy, mert nagyon sok ko­moly kérdésben még mindig ellen­tétek mutatkoznak. A Ház köz­igazgatási bizottsága valószinüleg a jövő héten megkezdi a javaslat tárgyalását, de az eredeti javasla­ton még sokat fognak változtatni. A vármegyei javaslat tárgyalása után kerül a plénum elé a sajtó­novella, előrelárhatóan csak április végén, vagy május elején. A pénteki minisztertanács lalkozott még az ipari exportinté­zet ügyével is, azonban azzal a hirrel, hogy döntést is hoztak volna, illetékes helyen kijelentik, hogy ez még mindig nem történt meg. Az üggyel a jövő heti minisztertaná­cson ismét foglalkoznak, ugy, hogy az intézet január végén megkezd­heti működését. A főispánok lakbéremelés! mozgalma Hivatalos helyen semmit sem tudnak ilyen törekvésekről Budapest, január 19. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) Politikai körökben érdeklődéssel tárgyalták ma azokat a híreket, hogy a pénteki minisztertanács a főispánok lakbérmozgalmával is foglalkozott. Ezzel kapcsolatban félhivatalos helyen kijelentik, hogy a minisztertanácsban erről szó sem voit és nem is lehetett, minthogy hivatalos helyen ilyen mozgalom­ról semmit sem tudnak. A főispánok minden hónapban személyesen teszik meg jelentésü­ket a belügyminiszternek, ezért jöttek fel most is Budapestre és budapesti tartózkodásuk a hirrel egyáltalában nincs kapcsolatban. Az állandó választmány elfogadta a NfAlf ajánlatát A csaba—kondorosi vasút ügy érdekes fejleményei -­A ÉV1AV már tárgyalásokat folytai a kölcsön ügyében -- AzAEGVmegoSdás mellett mindössze ketten szavaztak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestüle­tének állandó választmánya szom­baton délután tartotta üléséi, me­lyen a hétfői képviselőtestületi köz­gyűlés tárgysorozatát tárgyalta le. Az állandó választmány tartalmas vitát folytatott a Békéscsaba—Kon­doros között építendő vaspálya ügyében. A vitának szenzációja is volt éspedig Pesti Béla bejelen­tésében, melyet hivatalos helyről nyert meghatalmazás alapján tett. Ezek a bejelentések láthatólag jó hatással voltak az állandó választ­mány elhatározására, ugy hogy még azok is más álláspontra he­lyezkedtek, akik eleinte sokallották még a tanács által javasolt 400.000 pengős hozzájárulást is. Az állandó választmány ülésén a gyengélkedő polgármester helyett Medovarszky Mátyás dr. főjegyző elnökölt. Az ülés megnyitása után a tárgysorozat első pontját az Orosházi-ut kiszélesítésének ügyét tárgyalta le az állandó választ­mány és elfogadta a tanácsi ja­vaslatot, mely szerint a kövezés kiszélesítéséhez szükséges 75000 pengőt nem a bankoktól veszik igénybe, miután azok ajánlatát drá­gának tartja, hanem azt a város saját kezelésében levő alapokból veszi kölcsön olyformán, hogy a szegény alapból 50.000 pengőt, a törzsva­gyonból pedig 25.000 pengőt vesz igénybe azzal a kikötéssel, hogy az összeget 5 év alatt egyenlő részletekben fizeti vissza. Az ut tisztántartását a város vállalja. A városi tisztviselők segélyalap­jának szabályrendeletére vonatko­zólag, melyet a törvényha^ óság nem hagyott jóvá, elhatározt a az állandó választmány, hogy ahhoz ragaszkodik, miután az ellene fel­hozott érvek alaptalanok. A kórháznak a szülészeti alap­ból 20.000 pengő kölcsönt javasol az állandó választmány azzal, hogy a kölcsön csak akkor veendő igénybe, ha arra tényleg szükség lesz. Az árvédelmi szabályrendelettel kapcsolatban az állandó választ­mány az alispán átiratának a kör­gát emelésére és a körgát fasorai­nak kiirtására vonatkozó részét megfelebbezésre ajánlja. Ezután került a sor a legfonto­sabb ügy, a Békéscsaba—Kondo­ros között kiépítendő vasút ügyé­ben tett MÁV ajánlat tárgyalására. A javaslatot Francziszky Lajos dr. ismertette az állandó választmány­nyal, mely szerint a MÁV ajánla­tát a képviselőtestület elfogadja, azonban 500.000 pengő helyett 400.000 pengőt ajánl fel s ezt is csak akkor, ha azt kedvező felté­telekkel képes lesz megszerezni. Kikötései még, hogy a MÁV a vasutat szeptember közepéig meg­építse s a vonalvezetésnél a sop­ronyi érdekeltek kívánsága figye­lembe vétessék, a területek meg­szervezéséről pedig a MÁV gon­doskodik. A javaslathoz elsőnek Kvasz György dr. szólott hozzá s azt kí­vánta, hogy a város az AEGV ajánlata mellett tartson ki és a MÁV ajánlatát vegye le a napi­rendről. Hollcinder Lipót dr. meggyőző érveléssel mutatta ki az előző fel­szólaló tévedéseit. Egész terjedel­mében magáévá teszi a tanácsi javaslatot azzal a változtatással, hogy ne 400.000 pengőt, hanem 500.000 pengőt ajánljanak fel, mert a 100.000 pengős differenciától nem szabad függővé tenni a vasút megépítését. Tisztában kell len­nünk ugyanis azzal, hogy nem a MÁV-nak, hanem nekünk sürgős a vonal kiépítése, éppen azért nem szabad vele addig várni, mig a MÁV saját költségére épiti meg. A kölcsön megszerzésére azt tar­taná leginkább célravezetőnek, ha azt együttesen lehetne biztosítani. Kucsara György az AEGV mel­lett szólal fel. • Maczák György az egész AEGV kombinációt céltalannak tartja. A MÁV vonalon sokkal olcsóbban lehet majd a teheráru forgalmat lebonyolítani. Korniss Géza dr. kifejti hogy az egész vasutépités kérdését a szük­ségesség hozta létre. Ha a kis­vasút képes lenne biztosítani, hogy egy féléven belül megépiti a vas­utat, talán még lehetne ajánlatá­val foglalkozni, miután azonban ez nem remélhető, de meg Kon­doros semmiképen sem akar kis­vasutat, a kombináció önmagától elesik. Ádám Gusztáv szerint is Kon­doros elhatározása eldöntötte a kérdést. A MÁV 500.000 pengős ajánlatát kel! .elfogadni, mert ha kevesebbet ajánlunk fel esetleg a MÁV elejti az ügyet. Hankó Mihály a MÁV ajánlatát pártolja s azt szeretné, hogy a MÁV adja a kölcsönt. Pesti Béla bejelenti, hogy hiva­talos helyről nyert meghatalma­zása van annak kijelentésére, hogy a tranzverzális vasút építésének Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 20. Vasárnap 56-ik évfolyam, 17-ik szám f f ü iS­FOLITIKAI riAPILUP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom