Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-19 / 16. szám

2 lSíáISlÉSiíIMWl HfflMKA' Békéscsaba 1929 január 19 A MÁV in tartja be szerződéses 11 Az erzsébBthBlyi városatyák indítványa a iiétfoi közgyűlés elölt (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hétfői közgyűlés elé az erzsébethelyi városatyák indítványt terjesztenek. Indítványukban az orosházi-uti hid melletti ut kikövezését javasolják. Indítványukat meg is indokolják éspedig azzal, hogy ezelőtt 25 esztendővel, amikor a hid építése előtti helyszinitárgyalást megtartották, a MÁV kötelezte magát arra, hogy a hid két felén levő utakat karban tartja. A MÁV ennek a kötelezettségének sohasem tett eleget. Különösen a téglagyárral szemben levő ut állapota olyan, hogy azt már, tovább tűrni igazán nem lehet. Ámbár a MÁV arra nem kötelezte magát, hogy az utat kikövezi, mégis arra határozottan kötelzzte magát, hogy az utat úgynevezett hengerelt salak makadám uttá épiti ki. Ezzel szemben a MÁV mindössze annyit tett, hogy egyszerűen salakot hordatott az útra, azt azonban sohasem hengerelte le. Igy aztán ha eső volt az uton, tengelyig süllyedtek a kocsik, ha pedig száraz idő volt, akkor el vesztek a porban miután a MÁV a karbantartásra vonatkozó kötelezettségét helytelenül értelmezi. Az indítványozók azt kívánják, hogy a képviselőtestület figyelmeztesse a MÁV-ot szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítésére s az utat köveztesse ki. A MÁV valószínűleg hallani sem akar a kövezésről, reméljük azonban, hogy a képviselőtestület meg fogja találni a módot arra, hogy a MÁV-ot, ha nem is a kövezésre, de legalább szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítésére fogja tudni szorítani. trékia is a KIIIÍIIFit (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ma este fél 9 órakor fogja megnyitni Korniss Géza dr. kulturtanácsos a Kultúrpalotában GyorokiGyurkó Pál arcképkiállitását. Gyurkó Pál neve nem ismeretlen a csabai közönség előtt, miután néhány hónap előtti kiállításának nagy sikere bizonyára még élénk emlékezetben van. Mostani kiállítása egy sereg portréból áll, nagyrészt a csabai társaság tagjainak kitűnően sikerült arcképei. A kiállítás ujabb bizonyságául szolgál a fiatal művész kiváló képességeinek. Wállfísch Ferenc dr. hatalmas portréja teljesen kiforrott alkotás, ugy beállításában, artisztikus felfogásában, mint friss, üde kezelésében. De a többi arckép is, ugy karakterben, mint művészi felfogásban elsőrendű alkotások. A kiállítás január 24-én estig lesz még nyitva naponta délután 4-től fél 8-ig. Belépődíj 50 fillér. A művész, hogy a látogatóknak az ott időzést kellemesebbé tegye, a terem fűtéséről is gondoskodott. Itt jegyezzük meg, hogy a művész a kiállításon arcképmegrendeléseket elfogad. Takarékos ember Weinbergernél szerzi be óraés ékszerszükségleiét. flldladó k&slessásiak leszállítása M Tiszántúli SVlezegazdaságe Kamara jelentékeny könnyebbitéseket kér a pénzügyminisztertől nok vagyonértékének megállapításánál legyenek figyelemmel az ingatlanok fekvésére, mert az természetes, hogy a fővároshoz és általában véve ipari gócpontokhoz közel fekvő, úgyszintén a községek belterülete mellett, vagy a kövesutak és a vasúti állomások mellett, illetve közelében levő ingatlanok többet érnek és jobban jövedelmeznek, mint a távolabb fekvő ingatlanok. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az értékesítési nehézségek, a termény- és állatárak katasztrofális zuhanása és a magas termelési költségek és magas kamatterhek által előidézett jelenlegi nyomasztó gazdasági helyzetre s a magyar gazdatársadalom igen súlyos anyagi helyzetére tekintettel a pénzügyminisztertől azt kéri, hogy a földadó kulcsát — már a földadó idei kivetésénél is — a kataszteri tiszta jövedelem 20 százalékára mérsékelje. Ugyancsak hosszabb feliratot intézett a kamara a pénzügyminiszterhez az iránt is, hogy az idei jövedelem-, vagyon- és általános kereSeti adóalapok kimunkálásánál a pénzügyi hatóságokat utasítsa, hogy a bérbeadott ingatlanok kiszámitásónál a bérbeadó részére terményekben kikötött haszonbér értékét hogyan számítsák ki, továbbá, hogy a haszonbérbe adott ingatlanok vagyonértéke, azon haszonbéri összeg húszszorosában vétessék számításba, amely haszonbér a vagyonváltságföldek után rendeletileg az 1928 évre meg lett állapítva. Az önkezelésben levő ingatlaAzt is kéri a kamara, hogy mivel az állatárak a mult évben jelentékeny mértékben estek, adóalapként egy számos állat 160—240 pengőben, a holt leltári felszerelés pedig a föld vagyonértékének 4—8 százalékában értékeltessék. Kéri végül a kamara, a gazdatársadalom és a haszonbérlő társadalom súlyos anyagi helyzetére figyelemmel, a fizetési halasztásnak biztosítását oly módon, hogy ha valaki a folyó évi termés betakarítása alkalmával augusztus 15-ig egész évi adóját kifizeti, a harmadik évnegyedi adóját idejében, az utolsó évnegyedi adóját pedig előre fizeti ki, ugy az illetők terhére késedelmi kamat számitható ne legyen. Iféres fosztóka a.?. erzsébetheSyi Bessenyei-Álcában (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ritka ricsajos házimulatság, vagy amint Csabán mondják, fosztóka volt január 17-én éjjel Hrabovszky János Bessenyei-utca 21/i szám alatti házánál. A fosztókára már a kora esti órákban gyülekeztek a leányok és legények, ugy hogy hamarosan zsúfolásig megtelt a vendéglátó ház a vidám fiatalsággal. Vigan telt az idő a szokásos játékok és tréfálkozások közepette s nem is lelt volna semmi baj, ha a féltékenység sárga szemű szörnye fel nem ütötte volna a fejét a legények között. Persze, hogy ennek az oka csak a leányok lehettek, aminthogy a később lefolyt ütközet is kizárólag csak ő értük, ő miattuk zajlott le a késő éjféli órákban. Az ütközet előcsatározásai még a házban kezdődtek, ahol Zsilák András 24 éves Tompa-utca 44. szám alatti lakosra ugy látszik, gyakran parázslott rá az egyik leány két szeme. Sehogy sem tetszett ez Pancsik István 25 éves Bessenyei-utca 20/i

0 szám alatti lakosnak és barátjának, Baukó Mihálynak. A két legény összebeszélt, megállapították a csatatervet s ennek következtében Baukó Mihály kihívta Zsilákot az udvarra. — Gyere ki komám — mondotta Baukó Zsiláknak. — Minek ? — Hát csak, elszívunk egy cigarettát, meg beszélgetünk is — feleli Baukó. Zsilák sejtette, hogy mi készül, de hát azért legény a legény, hogy az ilyen barátságos invitálástól meg ne ijedjen. Kimentek. Rágyújtottak s eleinte rendesen beszélgettek is. Egyszerre Zsilákot hátulról valaki — valószínűleg fejszével — hatalmasan fejbeverte, ugy hogy egyszerre elöntötte a vér. A sötétben megragadta Baukót, azt ! hivén, hogy ő a támadó, a földre kerültek és ott hemperegve folyt a küzdelem, melynek során Zsilák még több ütést kapott a fejére. A lármára kifutott az udvarra Gajdács Mátyás Thököly-utca 29. szám alatti lakos, Zsilák barátja, akit nyomon követett Pancsik András, István öccse. Amint meglátja a földön hempergő küzdőket, barátja segítségére akar menni, mire ugyancsak hátulról ő is egy rettentő ütést kap a fejére. Őt is azonnal elborította a vér s egy pillanatra megszédülve lerogyott a földre, ámde az életösztön mégis talpra serkentette. Közben Zsilák valahogy lerázta magáról Baukót és tántorogva menekült ki az udvarról. A két Pancsik testvér látszólag eddig csak szemlélői voltak az ütközetnek s csak akkor avatkoztak bele a csatába, amikor már Zsilák eltávozott. Ekkor is Pancsik István nem Gajdácsot ütötte meg először, hanem Baukót s csak azután ütött még ismételten rá Gajdácsra, amikor már látta, hogy Baukónak elment a kedve a további verekedéstől. Ugy Zsilák, mint Gajdács a rendőrőrszobára mentek, ahol felvették velük a jegyzőkönyvet, majd a súlyosabban sérült Zsilákhoz elhívták Kulcsár Sándor dr.-t, aki a sebesültet bekötözte és a kórházba szállíttatta. A vallomások szerint a verekedés értelmi szerzője Pancsik István volt, aki azonban elég óvatos volt saját bőrét nem kockáztatni s mig előbb Baukót arra használta fel, hogy Zsilák figyelmét lekösse, ő hátulról ütötte le Zsilákot. Majd amikor Gajdács is a verekedésbe avatkozott, azért húzott rá először Baukóra, hogy azt felbőszítse és neki ugrassa Gajdácsnak, akit előzőleg szintén hátulról vágott fejbe. A rendőrség a verekedés ügyében a nyomozást bevezette. Gyula Különös Kívánsága Gyula város kérelme az istállótráqyánaK a város területéről való kivitele eltiltásáért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gyula város polgármestere a földmivelésügyi miniszterhez az alispán utján felterjesztést intézett, amelyben panasz tárgyává teszi, hogy a városból évenként többszáz vagon trágyát szállítanak más vidékre, miáltal a gyulai szántóföldek kellőképpen nincsenek trágyázva. Ennek következtében azután a terméshozam erősen csökken, főként a zselléreknél, akik kellőszámu állatta! nem rendelkeznek, A trágyát Gyulán főkép azok adják el, akiknek van állatjuk, de nincs földjük. Felemlíti a polgármester, hogy a város határának egynegyed részét 1925—26. év telén és tavaszán volt árviz elborította és a talajból a trágyaanyagot kimosta. Mindezek folytán azt kéri a földmivelésügyi minisztertől, szabályozza a trágyának egyik községből a másik községbe való kiviteléi országosan, vagy legalább Gyula városára mondja ki a kiviteli tilalmat, vagy legrosszabb esetben 200 vagonban állapítsa meg azt a trágyamennyiséget, amely a városból kivihető lenne. l ?IS!I Q'GSQ FSP RBZsálIc-seyélyakció e szőlöspazdák részére (A Közlöny eredeti tudósítása.) A válságba jutott szőlőgazdálkodás megsegítése érdekében a minisztertanács felhatalmazása alapján a földmivelési miniszter rézgálic-segélyakció megindítását határozta el, amelynek keretében a folyó év tavaszán 100 vagon rézgálicot szándékozik a birtokosok között kiosztani, a vételárnak a folyó évi november 30-ig leendő kamatmentes hitelezése mellett. Erre a rézgálicra birtoka arányában minden szőlőbirtokos igényt tarthat. Az igényelhető rézgálic maximált mennyisége, katasztrális holdanként 15 kiló. A rézgálic métermázsánkint a feladó vasútállomáson vagonba rakva 71 pengőbe kerül, ezenfelül a vevőket terheli a 2 százalékos forgalmiadó és a szállítási költség. A rézgálic február 1. és április 30-ika közötti időben kerül leszállításra. Az igényléseket a községi elöljáróságnál kell bejelenteni és a községenként összesített kimutatásokba foglalt igényléseket február 15-ig kell a vármegye által bejelenteni a miniszternek. A községek által igénylendő rézgálic vételáráért a községeknek szavatosságot kell vállalniok.