Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-28 / 270. szám

2 RFRRP^WNÍÍÍNN* SJOZIORT Békéscsaba, 1928 novetiber 28 ilyen játékra nem vagyunk hajlandók s csak helyeselni tudjuk az Ipartestület magatartását, amely ezt a kétesértékü véleménykérést már eredetileg elutasította magától. — Egyébként ezirányu panaszunkat tudomására fogjuk hozni a pénzügyigazgatóságnak és a nyilvánosság előtt is megtagadunk minden közösséget ezekkel az átalánymegállapitásokkal, ahol — hogy csak egy példát mondjunk — előfordulhat az, hogy egy faluvégi szatócsra havi 115 pengő forgalmi adót akarnak rásózni. Az ilyen adóalap megállapításokra egyebet nem mondhatunk, minthogy erőszakoltak. Ezúton is figyelmeztetjük a kereskedőket, hogy erőszakolt, vagy könnyedén odavetett adatfelvételeket aláírásukkal ne szignáljanak, mert azután már igen nehéz, vagy hiábavaló az érdekképviselet intervenciója. És ha az előadó ki is mutatna 10—15 százalékos forgalomemelkedést, a rögzített átalány felemelése csak 20 százalékos emelkedésnél indokolt és jogosult. Végül, ha valakit egyezségi átalánynál igazságtalan adóteherrel akarnak sújtani, módjában van megtagadni és áttérni a blokkrendszerre. Minden kereskedő, aki ugy érzi, hogy vele igazságtalanság történnék a megállapított átalány elfogadásával, forduljon érdekképviseletéhez, a Kereskedelmi Csarnokhoz, ahol panaszát megvizsgálják. Szóbeli tárgyalásra H la m a miniszter Békuep alispánjai A tárgyalás anyaga a vármegye 1929. évi háztartási költségvetése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegye 1929. évi háztartási költségvetését, — amint már meg irtuk, — az alispán hetekkel ezelőtt felterjesztette a belügyminiszterhez. A múltban az volt az eljárás, hogy a vármegye költségvetését, a miniszter csupán a felterjesztett ügyiratok alapján bírálta felül és állapította meg. Három év óta azonban azt a helyes gyakorlatot követi a belügyminiszter, hogy a költségvetések végleges megállapítása előtt, er vármegyék alispánjait és főispánjait szóbeli tárgyalásra hivja fel a belügyminisztériumba. A tárgyaláson részt szokott venni a pénzügyminiszter képviselője s a jövőben meghívják arra a vallás és közoktatásügyi miniszter megbízottját is. Békésvármegye 1929. évi háztartási költségvetésének szóbeli megtárgyalása végett a belügyminiszter a folyó évi december 7-ik napjának d. e. 12 óráját tűzte ki a belügyminisztériumba. Az kétségtelen, hogy a szóbeli és a közvetlen megbeszélés és felvilágosítás igen fontos tényezők, a költségvetés helyes és tárgyilagos elbírálásánál. Azonban az eddigi tapasztalatok szerint, ezeken a tárgyalásokon mindig igen erős harcot kell vivni azon túlzott és a vármegyei viszonyokat nem ismerő takarékossági szellemmel, amelyet különösen a pénzügyminiszter képviselője érvényesít s amelynek rendszerint az a következménye, hogy a költségvetésnek olyan tételei is töröltetnek, amelyek miatt azután — nem ritkán — nagy nehézségei vannak az alispánoknak a költségvetés végrehajtása során. A minisztérium megállapítja a községekre kiróható iskolaterheket Békés iskoláinak államosítása, illetőleg segélyezése is most van folyamatban (A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter értesiti a vármegyét. hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel akkép egyeztek meg, hogy az állami elemi iskolák dologi és egyéb fenntartási terheinek az érdekelt községek teherbíró képessége figyelembevételével történő megállapítása végett, megbízottaikat a vármegye székhelyére fogják kiküldeni. A tárgyaláson meg kell jelenni az alispánon és a számvevőségi főnökön kivül az állami iskolát fenntartó községek jegyzőinek is, akiknek magukkal kell hozni mindazon iratokat (költségvetést, zárszámadást stb.), amelyek a szóbanforgó kiadások megállapításainak alapjául szolgálnak. A tárgyaláson a vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről dr. Fábián Jenő miniszteri tanácsos és Márkus Gyula számv. tanácsos, a belügyminiszter részéről pedig dr. Palásthy Ferenc miniszteri titkár fog megjelenni. Állami elemi iskolák vannak: Békéssámson, Csorvás, Doboz. ! Gádoros, Gyulavári, Kétegyháza, | Köröstarcsa, Mezőberény, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Szarvas, Tótkomlós és Vésztő községekben, minélfogva ezeknek a községeknek jegyzőivel fog a tárgyalás megtartani. Sajnálatos, hogy Békés község nincs a felsoroltak között. Ennek oka az, hogy Békésen nincs állami iskola s a község iskolafenntartás címén óriási összegeket kénytelen költségvetésébe felvenni, melyek immár több, mint 20 százalékát teszik ki az egész háztartási szükségletnek. A vármegye alispánja maga is a legteljesebb mértékben tudatában van az e réven a községre háruló kibírhatatlan terheknek s a maga részéről a legmelegebben támogatja községet abból a szempontból, hogy iskolái államosítása révén az óriási terhektől szabadulhasson. Gondnokság alá helyezett az alispán egy községet A pazarló község sosem tartotta be költségvetésének kereteit min(A Közlöny eredeti tudósitásn.) Rendkívül érdekes szenzációja van vármegyei közigazgatásunknak s az nem egyéb, mint hogy a vármegye egyik községét gondnokság alá helyezte a vármegye alispánja. A vármegyének ez a községe ugyanis az illetékes hatóságok által jóváhagyott költségvetés kereteit egyáltalán nem tartotta be s ennek következtében súlyos anyagi helyzetbe jutott. Minthogy az illető j község vezetőségénél a múltban szerzett tapasztalatok szerint nincs meg a kellő garancia arra, hogy a költségvetés kereteit a jövőben betartja, a vármegye alispánja a község jövő évi költségvetését ugyan jóvá hagyta, de csak azzal Újból elcidázódik az erzsébethelyi miiuf kiszélesítése % műutat addig nem épitik ki, mig a város elő nem teremti az őt terhelő 75.000 pengőt a feltétellel, hogy a község den munkateljesítményt, minden megrendelést csak a vármegye alispánjának előzetes hozzájárulásával eszközölhet. Azt jelenti ez, hogy a községet az alispán gondnokság alá helyezte. Kétségtelen, hogy nagyon súlyos okainak kellett lennie az alispánnak, ha ehez az eszközhöz volt kénytelen folyamodni, mert erre még a vármegyében nem volt példa. Természetes azonban, hogy az alispán elhatározása csak helyeselhető, mert igy legalább a rosszul gazdálkodó községi vezetőség a helyes gazdálkodás útjaira kényszerül. (A Közlöny eredeti tukósitása) Régi óhaja, régi kérése az erzsébethelyi közönségnek az átvonuló Orosházi-ut kiszélesítése. Ezért a kiszélesítésért már izgatott képviselőtestületi viták is folytak, mig végül a képviselőtestület nagy többsége méltányolta az erzsébethelyiek felhozott nyomatékos érveit s az ut kiszélesítésének költségeihez a város hozzájárulását megszavazta. Berthóty István dr. polgármester többszöri sürgetése után végre a kérdéses útszakasz kiburkolásának megtárgyalására a miniszter ez év juliusát tűzte ki határidőül. A helyszíni tárgyalást a miniszter kiküldöttje, az államépitészeti hivatal és Békéscsaba város képviselete együttesen tartották meg s a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet a miniszterhez felterjesztették azzal a kívánsággal, hogy a régóta húzódó és rendkívül szükséges munkálatokat a minisztérium sürgősen végeztesse el. Értesülésünk szerint a kereskedelmi miniszter a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyta és tudomásul vette Békéscsaba városnak abbeli kijelentését, hogy a város közönsége a 6 m. szélességben megállapított uj kőpálya költségeihez 10 százalékkal hozzájárul, továbbá, hogy a további 2 m. széles burkolatnak teljes költségét viseli, illetőleg e cimen 75.000 pengőt a költségekből átvállal. Nem járult azonban hozzá a miniszter ahhoz, hogy ezt az összeget a város 5 év alatt részletekben fizesse, mert a miniszternek ezen összeg előlegezésére nincs fedezete. Mindaddig tehát, mig a város a szükséges fedezetről nem gondoskodik, a munkálat kivitele nem engedélyezhető. Kötelezte a miniszter a várost arra is, hogy a csabai gőztéglagyár tulajdonát képező munkavágány, amely az építendő útszakasz padkáján van elhelyezve, a pályaszintbe leszállittassék. A kérdéses 2 km. hosszú átkelési szakasz összes költségét a miniszter kereken 310.000 pengőben állapította meg. Ebben az összegben benne van a várost terhelő 75.000 pengő is. Látnivaló, hogy a miniszter éppen nem számol azzal, hogy a város anyagi ereje esetleg nem engedi meg egy ilyen jelentékeny összegnek egyszerre való előteremtését. A város polgármesterének alaposan megindokolt sürgetését is figyelmen kivül hagyta, mert hiszen ezzel a szigorú kikötéssel messze időre elzárta a lehetőségét annak, hogy az ut kiépíttessék s ezzel a jogos panaszok megszüntethetők legyenek. A farkaskutya leharapta egy uriaszszony fülét Az uriasszonyt súlyos sérülésével felszállították a Pasteurbe (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ritka, de annál kellemetlenebb balesetnek lett szenvedő áldozata egy békéscsabai úriasszony. A baleset okozója egy hatalmasan fejlett farkaskutya, melyről ezidőszerint még semmi bizonyosat nem lehet tudni abból a szempontból, hogy vájjon cselekedetét játékos kedvében, a tarkas vérengző vadságának ösztönéből, vagy pedig veszettség miatt követte-e el. A baleset szenvedő áldozata K. G.-né vasúti fó'tiszt neje, egy általánosan kedvelt és nagyrabecsült csabai család leánya. A napokban hatalmasan fejlett farkaskutyájukkal játszadozott, amikor a kutya egyszerre rémes üvöltéssel a magasba ugrott s az úriasszony fejéhez kapott. A következő pillanatban az úriasszony fájdalmas sikoltással a földre rogyott s egész fejét elöntötte a bőven ömlő vér. A segítségére sietők aztán elszörnyedve látták, hogy az úriasszony egyik fülét a farkaskutya tőből leharapta. A leharapott fület akárhogy is keresték nem lehetett megtalálni s igy valószínű, hogy a farkaskutya — mely egyébként tette után bün tudatosan eloldalogni igyekezett — lenyelte. Áz uriasszonyt sebének bekötözése után azonnal felszállították a Pasteur intézetbe. Ámbár nem valószínű, hogy a kutya veszett lett volna, mégis szigorú megfigyelés aló vették. A kellemetlen baleset szenvedő hőse iránt általános részvét nyilvánult meg.