Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám
1928-11-20 / 263. szám
Békéscsaba, 1928 november 20. Kedd 55-ik évfolyam, 263-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példónyonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Abból az impozáns megnyilatkozásból, amelyről lapunk más helyén számolunk be részletesen s amely az elismerés, hála és szeretet hangján tiltakozott Békéscsaba polgármesterének kényszernyugdijazása ellen, ez alkalommal csupán azt a megállapítást ragadjuk ki, amelynek a képviselőtestületi ülésen a kereskedő frakció szónoka adott kifejezést. Békéscsaba város polgármestere, akit a szanálási rendelet nyugalomba akar kényszeríteni, ma 56 éves. Munkabírásának teljességében van, egyébként éveinek száma sem indokolná képességeinek megcsökkenését. Köztudomásúlag ő az első a városházán, aki hivatali szobájában megjelenik s az utolsó, aki azt elhagyja. Központjában áll egy józanul kezdeményezett és szívósan a megvalósulás felé vitt városfejlesztési programnak. Ma is igen sok benne a kezdeményező erő. (Vajha mindarra volna pénzünk, amit szívesen kezdeményezne 1) És akkor itt egy szanálási rendelet, amely ezt a munkaképes, nagyértékü és tehetséges férfiút — azért, mert 35 éve van köztisztviselői pályán — nyugalomba akarja küldeni. Mindezt pedig a takarékosságra való utalással. A takarékosságot ugy tessék elképzelni, hogy nyugalomba kell küldeni a polgármestert, aki minden tekintetben kifogástalanul látja el hivatalát, fizetni kellene neki a teljes nyugdijat s helyébe választani kellene uj polgármestert, ugyancsak teljes fizetéssel. Az ilyen módon hihetetlenül növekvő nyugdijterhek azután elviselhetetlenül nehezednek rá a vármegyei és a községi háztartásokra, hogy pedig az államnál micsoda többletet eredményeznek, az csak azért nem tűnik fel, mert az erre vonatkozó adatok nem kerülnek szem elé. Mi értjük azt, hogy a kormányzat igy akar helyet csinálni a fiataloknak, akiknek ma egyre kevesebb hely jut annál a szegényes asztalnál, ahol ebben a szerencsétlen csonka országban a mindennapi kenyeret osztogatják. De azt hisszük, azt a luxust nem lehet büntetlenül űzni Magyarországon, hogy munkabíró, értékes embereket tétlenségre kárhoztasson. Azt a szanálási rendeletet feltétlenül módosítani kell. Ha kitöltött szolgálati ideje után a köztisztviselő nyugalomba akar menni, élhessen ezzel a jogával, de addig, mig munkaképes és dolgozni akar, ne tiltsák meg neki, hogy tovább dolgozhasson. Választás lesz a pacsai és a cséffai kerületben Wekerie , Eckhardi Tibor Tibor Pacsán lépnek fel Budapest, november 19, (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Teljesen megbízható helyről kapott információ szerint a közeli napokban két mandátum üresedik meg. Az egyik a cséffai kerület, amelynek kormánypárti képviselője, Morvay Zsigmond, Biharmegyében közjegyző séget kap és ezért le kell mondania mandátumáról. A másik pedig a pacsai kerületben lesz, amelynek volt képviselője Drózdy Győző, aki időközben Amerikába vándorolt. Tudvalevő, hogy 1926ban Drózdy kerületét, amely jól megszervezett ellenzéki kerület volt, kettéosztották és ebből két kerület lett : a pacsai és a kiskomáromi. A kiskomáromi kerületben Gyömörei Istvánt, a zalai főispán öccsét választották meg, mig Pacsán Barta János lett a képviselő. Időközben Bartának kijárások miatt kellemetlenségei támadtak, ugy hogy ki kellett lépnie a kereszténypártból. Az utóbbi időben ügyei rendezése távoltartotta a politikától és hónapok óta meg sem jelent a Ház ülésein. A pacsai választókerület, mint ismeretes, bizalmatlanságot szavazott Bartának és erről értesítette a Ház elnökét. Barta most meg akarja előzni ezt és önként lemond mandátumáról. A belügyminisztériumban ma tanácskozások voltak a jelölések tárgyában és a kiszivárgott hirek szerint a kormánypárt a cséffai kerületben Wekerie Sándort jelöli és előrelátható, hogy nem állítanak ellene jelöltet. Á pacsai kerületben azonban annál nagyobb a tülekedés, amennyiben itt magában az egységespártban is ellentétek vannak a jelölések körül. Igen sokan vannak, akik Eckhardt Tibort akarják felléptetni, viszont a keresztény gazdasági párt is ragaszkodik ehhez a kerülethez, az ellenzék részéről pedig minden bizonnyal Farkas Tibor veszi fel a küzdelmet, aki a zalaegerszegi választáson kisebbségben maradt, de akinek Zalában sok hive van és igy megválasztása biztosra vehető. Farkas Tibor megválasztása esetén a Rassay-csoporthoz csatlakozik. Gyenge kisérlef történt a város autonómiájának védelmére a hétfői közgyűlésen A város 1928. évi költségvetésére vonatkozólag a képviselőtestület tudomásul vette a miniszter módosításait. A kórházi gondnok nem kapott szabadságot. A korcsmárosok záróra iránti kérésében nem hoztak érdemleges határozatot Zürichben a magyar 90.58'5-el jegyezték. pengőt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt a tisztújító szék után tartotta meg Békéscsaba város képviselőtestülete novemberi közgyűlését. A közgyűlésen Berthóty István dr. polgármester elnökölt, ki megnyitván az ülést, felhívta Francziszky Lajos dr. fogalmazót a polgármesteri jelentés felolvasására. A polgármesteri jelentés figyelemreméltó megállapítása szerint a mezőgazdasági munkások helyzete igen súlyos, nemkevésbé iparé és kereskedelemé is. Felemlíti a nagy pénztelenség jellemzésére az őszi vásárt, melynek soha még nem tapasztalt nagy felhozatala mellett egészen jelentéktelen forgalma volt. A polgármesteri jelentéshez elsőnek Nóvák György szólott hozzá az ószőlőbeli villanyhálózat kiterjesztését sürgetvén meg, a Gróf Tisza István-ut és Kazinczy-utca keresztezéséhez egy Ívlámpa elhelyezését kérte. Pollák Arnold a Nap-utcai kut fúrását és ugyancsak az ószőlőbeli világítást sürgette, továbbá járdát a Lorántffy-utca folytatásába. Lepény János az Urszinyi Dezsőné-utcai közkút kijavítását kéri. Varga E. András a Könyvesutcai kut fúrását kéri, miután az van soron. Pesthy Béla az Orosházai-ut kiszélesítését és a Lipták G. Pálféle ártézikut ügyét teszi szóvá. A polgármester felvilágosító szavai után a jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Eszerint a Könyves-utcai kut még az idén fúrásra kerül. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos visszatartására vonatkozó határozat után került a sor az 1928. évi háztartási költségvetésre vonatkozó miniszteri rendelet tárgyalására. Az állandóválasztmány javaslatához Araczky György és Hollánder Lipót abból a szempontbál szólnak hozzá, hogy vájjon a 35 százalékos pótadó fedezni fogja-e a tisztviselők fizetésemelésének jóváhagyása után előálló többletet. Szellner Antal szerint nem itt kell a takarékosságot kezdeni. Az a pénz, amit a tisztviselők kapnak, úgyis visszaáramlik a gazdához, iparoshoz, kereskedőhöz. A takarékosságot a kormánynak kell megkezdenie. Maradjon meg az eredeti 40 százalékos pótadó. Forray Lajos dr. szerint a miniszter önkényes elhatározása sérti az önkormányzat jogait, mert a képviselőtestület jogait sajátítja ki. Szemfényvesztés, mert nem az adót csökkenti, hanem az adóalapot növeli. A képviselőtestület ismeri a város szükségletét s ha azt 40 százalékos pótádóval vélte kielégíteni ,a miniszter azt nem szoríthatja 1 e. A polgármester veszélyesnek tartja a miniszter eljárását, mert könnyen megtörténhet, hogy a jövőben majd emelni fogja a pótadót. Egyébként a költségvetés kizárólag a folyósítható illetményekre nyújt fedezetet a még nem jóváhagyott illetmények abba fel nincsenek véve, ugy hogy zavar nem állhat elő. Ezután a képviselőtestület az állandóválasztmány javaslatát elfogadta. A polgármester az ülést az idő előrehaladottsága miatt berekeszti s folytatását délután egynegyed 4 órára tűzi ki. A közgyűlés délutáni folytatása A városi közgyűlést délután fél 4 órakor folytatták. Elsőnek a városi tűzoltóság szolgálati szabályzatát tárgyalták és egyhangúan elfogadták. A ligeti szőlőkben létesítendő uj utca ügyében a közgyűlés ugy határozott, hogy a 4000 pengőért felajánlott 400 ölet nem veszi meg, mivel az utcát egyelőre nem fogják folytatni. Az orth. izr. hitközség kérelme körül — hogy iskola céljára az izraelita aggok háza mellett 240 öles telket adjon el nekik a város — hosszas vita keletkezett, Hollánder Lipót dr. indítványával szemben, hogy a kulturcélra ingyen adjanak telket, a közgyűlés