Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-04 / 250. szám

Békéscsaba, 1928 november 4 iff£RCglOK«VEJJ K4NTI Magyar Hét Békéscsaba kereskedői és iparosai méltóan veszik ki részüket a ftüagyar Hétből. Beszámoló Békéscsaba gyáriparáról A békéscsabai Magyar Hét méltónak bizonyul városunk kereskedelmének és iparának kilünő hírnevéhez. Az alábbiakban röviden erről akarjuk tájékoztatni olvasóinkat és mindenekelőtt városunk nagyiparáról számolunk be: Békéscsaba kifejezetten agrárius jellegének, a helység és környéke kitűnő földjének, amelyet szorgos és munkás mezőgazda lakosságunk becsületesen megmüveit, logikus következménye volt, hogy elsősorban a malomipar fejlődött ki Békéscsabán. Már az 50-es években létesült az azóta hatalmas, kontinentális viszonylatban is Iegelsőrangu Rosenthal-malom, mely először mint kisméretű vámmalom működött, de a 80-as években már olyan kereskedelmi malomvállalattá fejlődött, amelynek őrleményeit meszsze, külső országokban is szívesen vették. Az Első Békéscsabai GőzmaSom Kosénthai Márton Rt. nagyarányú nekilendülését néhai Rosenthal Ignácnak, a csabai Ipartestület egykori érdemes elnökének és fóleg Rosenthal Adolf kimagasló malomipari szakértelmének köszönheti. A malom, amely anyagszükségletének fedezésére nemcsak belföldön vásárolt búzát, de Nagymagyarország halárain túlról is importált, lisztőrleményeit a hazai piacon kivül Svájcba, Angliába, Franciaországba, sőt az Óceánon túlra is szállította. A vállalat egyre nö vekvő fejlődése szükségessé tette, hogy a kor haladásának megfelelően 1913-ban a malom újjáépíttessék. De alig két évig dolgozott az uj üzem, amikor 1915 márciusában tűz martaléka lett. A nagyteljesítményű válialat jelentősége ha>ványozott mértékben esett latba a háborús élelmezés folytán s részben ennek tulajdoniiható, hogy alig félévre rá a jelenlegi méretekben újonnan épült, hatalmas malom már üzemben volt, felszerelve a legtökéletesebb technikai berendezéssel, 18 vagon napi teljesítménnyel. A malomvállalat automatikus üzemében mintegy 200 munkást foglalkoztat. Két évvel ezelőtt gabona- és liszfraktárát impozáns vasbeton Sylossal bővítette ki. Uj Sylosában és raktáraiban összesen mintegy 1000 vagon búzát és őrleményt képes elraktározni. A gyártelep önműködő lűzoltóberendezéssel van ellátva. A Rosenthal-malom lisztjének kitűnő hírnevét legjobban illusztrálja az, hogy márkáját, különösen Csehországban, gyakran hamisítják. A malom jelenleg főleg Csehországba és Ausztriába exportál. Kovács Mihály gőzmalma a második legnagyobb malomüzeme Békéscsabán, amely a két Kovács-testvér: Mihály és Pál szakszerű vezetése alatt áll és fejlődése nap-nap után szembeszökően tappsztalható. A jelenleg 90- 100 munkást és tisztviselőt foglalkoztató üzemet az 1880. évben alapították és azóta évrőlévre fejlesztették bővítettek és modernizálták. Lisztjei és más egyéb őrleményei igen jó hirnevüek az egész országban, de elsősorban Budapesten, ahol a Király utcában külön, nagy fióküzlete működik. Specialitásai: kitűnő búzalisztje és árpagyöngye. Napi teljesítménye 12 vagon. Hatalmas telepére kétoldalról is vezet iparvágány: a Trefort-utcából az államvasút és a Prónay-utcából az AEGV vonala. A malom tekintélyes exportot bonyolít le Ausztriába és Csehországba, ahol őrleményei keresett, jó márkák. Régi és jelentős malomvállalataink egyike az Erzsébet-gőzmalom, Flamm Miksáné és fia cég Teljesítménye : napi 3 vagon buza, 3 vagon árpa és egy vagon egyéb őrlemény. Mintegy 30 munkást foglalkoztat. Buza-, árpa-, köles- és tengeriőrleményeket állit elő. Belföldre es a szomszédos államokba szállít. Az összes len, kender és jutagyártmányok, valamint kárpitoskellékek a legolcsóbb áron Weiszbrunn Zsigmond cégnél szerezhetők be Andrássy-ut^ 79. Alapítási év 1913. Szolid elvei alapján elérte, hogy több hazai gyárnak képviseletét, valamint lerakatát birja. A megyében egyedüli szaküzlet. Lampel Sándor fűszer- és csemegeüzletének kirakatát a Magyar Héten ne mulassza el megtekinteni. A Kolozsvári Iparművészeti szalon kirakata a Magyar Héten szenzációs! Andrássy-ut 12. szám. Országos hirü, fekete pecsétes, Honvéd - vásznat vásároljuk a „Magyar Hét" alatt. Kapható viszonteladóknak Fonféder Testvérek üzletében, Békéscsaba, Andrássy-ut 33. legújabb kivitelben, divatos ruhakelmét legjobb magyar áruban Sternnél, Békéscsaba, Andrássy-ut 15. sz. Tartós és elegáns cipőt olcsón vásárolhat az Ádám cipőáruházban Kitűnő minőségű magyar Lichtmann cipőkben nagy raktár ! Andrássy-ut S. Sszi diVafharisnyák a legnagyobb választékban Deutsch Mór és Társa Szent István-tér 4. A Magyar Hétre Ivaló tekintettel kész férfi ruharaktáramat mélyen leszállított árban árusitom. Izsák Lőrinc Kocziszky-palota. Telefon 257. Békéscsaba -- a Az egész ország kereskedővilága Békéscsabát a „magyar Chemnitz" jelzővel tünteti ki, amely jelző valódi értékét csupán azok foghatják fel, akik fáradtságot vesznek maguknak tisztába jönni azzal, hogy mi is Németországnak Chemnitz. Bármelyik évszakban kerül is valaki ebbe a Lipcséhez közelfekvő városba, amely egyike Németország amerikai méretekben fejlődő városainak, mindig telve fogja találni a város szállóit a világ minden részéből odautazott idegenekkel, akik a világ minden részébe elviszik innen a német textilipar utolérhetetlen versenyképességű termékeit, amelyek a német nemzet tehetségét és szorgalmát hirdetik. Fz az összehasonlítás álom. Álom a n i megcsonkított kis országunkat a minden leigázottsága mellett is hatalmas Németországhoz hasonlítani. Ma még csupán a céonkaország különböző részeiből keresik fel városunkat a magyar kereskedők, de bizonyosak lehetünk benne, hogy a magyar szervező erő és törhetetlen szorgalom Békéscsaba vállalatainak hírnevét nem is olyan beláthatatlan évtizedek múlva szerteviszik a nagyvilágba és hatalmas méretekben hozzá fognak járulni városunk idegenforgalmának emeléséhez. Békéscsaba egyébként már régen kitűnő hírnevet vivott ki a szövőipar terén fejlett háziiparával. Már 100 évvel ezelőtt Fényes Elek statisztikai müvében Békéscsaba nagyközség tót lakosságának háziipari szőtteseit emeli ki a megye ipari termelésében. Ez a körülmény irányította a figyelmét a kereskedelemügyi kormányzatnak arra, hogy Békéscsabán a 90-es években szövőipari tanfolyamot létesítsen, ez a tanfolyam azonban anyagi okok és kellő tanítómesterek hiján nem bizonyult életképesnek. De a csabai nép hagyományos szövőipari készségét racionalisan felhasználni akkor vált igazában lehetővé, amikor 1910-ben állami és vasúti támogatással letelepedett városunkban az első textilipari vállalat. Szerény keretek közt létesült akkor ez a gyár, nem több, mint 50—60 munkással. Ha visszaidézzük az akkori időket, szinte vakmerőség volt a Hubertus Kötött- és Szövöttárugyárat megvalósítani. Városunk tisztán agrárváros volt, ahol az előbb életrehivott iparvállalatok egymásután mind kimúltak. Röviddel megalapításuk után tönkre mentek a Mübutorgyár, a Maschéjátékgyár, a Rabatin testvérek Gépgyára. Ugyanezt jósolták az uj kötszövőgyárnak, amelyet egy szójátékmagyar Chemnitz kai élve „Hóbortos"-nak hívtak. Hóbortosnak látták, hogy itt az Alföld szivében olyan ruházati divatcikkeket gyártson egy vállalat, amelyet akkor a többszáz éves osztrák és cseh ipar vámmentesen hozott be az országba. Es ma 18 év múlva hova realizálódott ez a hóbortos álom ? Alább következnek sorjában kronologikus sorrendben azok a teslvérvállalatok, amelyek nemcsak városunkat vitték hatalmasan előbbre, de hivatottak az ország kereskedelmi mérlegét is aktívvá tenni. A magyar Ikötszövőgyárak 44 millió P értékű árut termelnek. Ezen iparágban azonban dacára a magyar gyárak nagy létszámának, még mindig 15 millió értékű áru jön be külföldről. Sok pénz tehát az, ami ilyen módon szükségtelenül elfolyik kezünkből és jól teszi minden magyar ember, ha megkérdezi a kereskedőt, hogy hol is készült az a darab áru, amit a pénzéért megvesz, itthon, vagy külföldön ? Az emiitett 15 milliós behozatal csupán kötött-szövöttárukra, tehát harisnyákra, kötött kabátokra, mellények, pulloverek stb.-re vonatkoznak. Hol vannak még a szövetek, selymek és szallagok behozatalának értéke? Minden darab jó áru, amelyen rajta van a védjegy, amely elárulja születése helyét. A „Magyar Hétnek ez a célja, ezért ne sajnáljuk a fáradtságot, a pénzt, az időt, a nyomdafestéket, hogy feltárjuk mindenki előtt: » Nagy-Magyarországot támasztja fel, aki mindig csak magyar árut vásárol«. Kötelességet teljesítünk, ha nemcsak e város, hanem az egész ország köztudatába visszük át, hogy a textilipar ma Magyarországon 60.000 embernek ad kenyeret. Városunkban, a magyar Chemnitzben ebből kb. 1300-1500 munkást foglalkoztatnak a gyárak. Gyártmányaik népszerűsítése által azok közkedveltek kell, hogy legyenek és ezáltal mind több és több munkáskezet kell, hogy foglalkoztassanak, amely munkások a föld gazdasági terményeinek is legjobb fogyasztói. Minden irányban jó szolgálatot vélünk teljesíteni, ha felsoroljuk sorrendben tt xtilgyáraink termékeit. A Hubertus kötött és szövöttárugyár r.-t. a felsorolandó kötöttárun kivül művészi kivitelű szőnyegeket is gyárt, amelyeket az egész ország közönsége, mint művészi értékű torontáli szőnyegeket ismer. Ezek a szőnyegek azért sokkal kedveltebbek és