Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-18 / 237. szám

öékéscsaoa, 1S28 október 18 3 Tömeges házépítésre I pfiég mindig Jó befektetés ajanlkozik egy ep.tesz lakóházakat építeni Vasárnap értekezlet lesz a Kislakásépitési hitel ügyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hirt adtunk mér Molnár Imre budapesti építész ajánlatáról, amelyet a város polgármesterének az OFB eljárása folytán házhelyhez juttatott kisemberek házépítése kérdésében tett. Molnár épitész ma ujabb ajánlatot tett a városnak s ebben már részletesen körvonalazta érdekes ajánlatát. Molnár építész ajánlata mindenekelőtt jelzi, hogy a FAKSz által építési anyaghitelben részesített OFB-telkesek számára vidékünkön több értekezletet tart, hogy feltárja előttük házépitési akciójának módozatait. Az egyik értekezlet október 21-én, vasárnap délelőtt lesz Sarkadon, a másik délután 3 órakor Békéscsabán, a harmadik pedig délután fél 5 órakor Békésen. A békéscsabai értekezletet a Kisgazdák Szövetkezetének, esetleg az Iparosok Székházának alkalmas helyiségében tartják meg Az épitész ajánlata ezután a következőket mondja : A falusi kislakások építéséhez folyósítandó évi 7 százalékos épitési hitel elsősorban a földreformeljárás során az OFB-től házhelyhez juttatott, vagy az 1920. évi 29. t.-c. életbeléptetése után hatósági eljárást pótló magánegyezség utján házhelyhez juttatottak közül azoknak áll rendelkezésére, akik a FAKSz által épitési anyaghitelben részesültek s mivel a FAKSz a minősítést nem kizáróan a telekszerzés módozataihoz, hanem főként a hiteltkérő egyén családi állapotának és társadalmi állásának gondos mérlegelése mellett a háborús érdekekhez kötötte, Molnár épitész hajlandó épitési hitelben részesíteni mindazokat, akik magánúton szerzett telkükre a FAKSz-tól épitési hitelben részesültek, vagy a hitel összegének megfelelően anyagi tehetséggel rendelkeznek. A budapesti épitész érdekes hitelajánlata érthetően széleskörű érdeklődést kelt mindenfelé az érdekeltek körében s ezért nyilvánvaló, hogy az értekezlet elé mindenütt nagy várakozással néznek. Ha a nagyszabású, de egyáltalán nem irreális tervből valóság lehetne, rövidesen a kislakások ezrei nőnének ki hirtelen a földből Békéscsabán is, az OFB-házhelyek és más földhözjuttatottak apró parcelláin. — A két uj szolgabírói állást az orosházi és a szeghalmi járásban rendszeresitik. A megyegyülésről irt tegnapi tudósításunkba elirás folytán hiba csúszott be. A két uj szolgabirói állást ugyanis a vármegye nem a szeghalmi, hanem közülük egyet az orosházi, másikat a szeghalmi járásban rendszeresiti. A két járás egyre szaporodó közigazgatási ügyforgalma teszi szükségessé a vármegyei tisztikar létszámemelését. Téves híradásunk bizonyára vegyes érzelmeket keltett Szeghalmon, mert jóllehet semmi bajuk nincs a járási tisztikarral s a létszámszaporitás csak gyorsítani fogja a közigazgatási ügyek elintézését, azért egyszerre két szolgabiróval több, mégis csak nyugtalanító lenne, lévén igaz a közmondás, hogy jóból is megárt a sok. Az adómentes házak adómentességük alatt úgyszólván teljesen kifizetik magukat — Miért nem építenek mégis szivesen bérházakat Csabán ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrég megírtuk, hogy a miniszter elutasította Békésvármegye kérését, melyet azon célból terjesztettek fel hozzá, hogy a tatarozási adókedvezményt 1928. évre is terjessze ki. A miniszter azzal indokolta álláspontját, hogy már a lakbérek a békebeli 85 százalékát elérték s ez már módot nyújt a háztulajdonosnak arra, hogy házát adókedvezmény nélkül is tataroztathassa. Való igaz, hogy a mostani lakbérek a tatarozásra tényleg elegendők, azonban, ha a lakbéreket tatarozásra fordítja a háztulajdonos, miből fizesse viszont a miniszter jóvoltából agyonterhelt házának különböző adóit. Éppen ezért az érdekeltek igen nagy elkeseredéssel vették tudomásul a miniszter rideg elutasítását. Ezzel a híradásunkkal kapcsolatban sok megbeszélésre adott okot a lakóházépítésére még 1931-ig engedélyezett adómentesség kérdése is. Ismeretes dolog ugyanis, hogy az 1927 december 31-ig beköltözhető állapotba hozott házak 30 évig, 1928. és 1929-ben 25, 1930-ban 20 és 1931 decsmber végéig lakhatóvá tett házak 15 évig adómentesek. Természetes dolog, hogy azok jártak legjobban, akik a 30 éves adókedvezményre szereztek jogcimet, de nem sokkal kisebb mértékben találják meg azok is számításaikat, akik a 25 éves adómentességet szerezték, vagy szerzik meg. Ha ugyanis azt nézzük, hogy milyen adókkal terhelték meg a házakat, azt látjuk, hogy mindenek előtt fizetendő a lakásbér 18 százaléka házadó, ennek 10 százaléka ut, 16 százaléka betegápolási, 15 százaléka rokkant és 35 százaléka községi pótadó cimén. Hogy ezek az adók milyen jelentékeny összegre rúgnak, például felhozták az egyik Vl-ik kerületi emeletes bérház esetét. Ez a bérház a napokban kelt el 78000 pengőért. A ház évenként jövedelmez 11000 pengőt. Ennek 18 százaléka 1980 pengő házadó, ez összeg után 66 százalék különböző pótadók 1306'80 pengő. Miután a ház 30 évig adómentes, 3296'80x30=98604 pengőt takarít meg tulajdonosa, vagyis többet, mint amennyit most érte adott. Igaz, hogy ebből leszámítandó lenne 297 pengő ut- és rokkantadó cimén, melyeket az adómentes házak után is fizetni kell, valamint a kereseti, illetőleg jövedelmi adó, azonban ezt az uj tulajdonos az azelőtt bankban letett pénze után, mellyel a házat megvette, szintén fizette. Igaz az is, hogy a kérdéses házat igen kedvező áron sikerült megvásárolnia, azonban még ha a teljes épitési költséget számítjuk is, a 30 éves adók összege majdnem akkora, mint az épitési költség. Látnivaló tehát, hogy mindaddig, mig a házak bérjövedelme a jelenlegi, nagyon is jó befektetés a bérházépités még akkor is, ha nem 30, hanem csak 25, vagy 20 évi adómentességre számítunk. Annál érthetetlenebb, hogy ennek ismeretében mégis olyan kicsi az építkezési kedv. Ámbár talán igazuk van a vállalkozóknak, hogy nem a vállalkozási kedv hiányzik, hanem a pénz. Sőt nem is talán, hanem egészen bizonyosan. Egy Beszerelt csendőr titokzatos öngyilkossága Békéscsabán Felöltözve, cipők nélkül, a padlón fekve lőtte főbe magát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden este fél hat óra tájban a rendőrségnek telefonon jelentették, hogy az Andrássy-ut 60. szám alatti Madarász-féle szállodában egy fiatal férfi agyonlőtte magát. A bejelentésre nyomban rendőri bizottság szállt ki a helyszínre Vas Vilmos dr. városi orvos és Gál Miklós rendőrfogalmazó személyében, hogy megvizsgálják az öngyilkosság körülményeit. A szálloda egyik szobájában hatalmas, megalvadt vértócsa közepette, hosszan elnyúlt testtel feküdt az öngyilkos, aki teljesen felöltözve, csupán cipőit levetve, a bevérzett szőnyegen feküdt, feje a kályha -egyik lábán. A padlón mellette feküdt a haláltadó fegyver : egy hatalmas, nagykaliberü Frommer-pisztoly, amely valósággal belefagyott a megalvadt vértócsába. A hulla viaszsárga volt, ami a halál régen történt bekövetkezését jelentette. A rendőri nyomozás a hulla után megállapította, hogy kétségtelenül öngyilkosság történt. Ez akként történt, hogy az életunt fiatalember a Frommer-pisztolyt a balkezével fogta és szorította a halántékához, a ravaszt azonban a jobb keze ujjával rántotta el. A balkeze több ujja ugyanis teljesen befedett volt a lőpor szürkés, piszkos füstlecsapódásával. A golyó bemeneteli nyílása a férfi homloka közepén volt, a kimeneteli nyilás viszont a jobb füle mögött, a koponya hátsó része felé. Hosszú, sürü haja ragacsos volt a kifolyt, rengeteg vértől. Az öngyilkos fiatalember ruhájában talált iratokból megállapították, hogy az illető Urbán János 29 éves kunágotai lakos, aki pár hónappal ezelőtt még a szegedi csendőrkerület kötelékében szolgált, de leszereltették. Urbán a polgári életbe való visszatérése után Kunágotán tartózkodott, ahol szüleinél élt és azok gazdaságában segédkezett. Megállapították, hogy már hétfőn Békéscsabára érkezett és már akkor megszállt a szállodában. Az éjszakát a szobájában töltötte s kedden délelőtt 10—11 óra tájban elkövette az öngyilkosságot. A szállodai személyzet csodálatos véletlen folytán nem hallotta meg a halálos lövés dörrenését s igy csak kedden késő délután fedezték fel a szörnyű tettet, amikor Urbán hosszas benntartózkodása feltűnt. Ekkor — hosszas kopogtatás után — miután hiába nyitogatták a gondosan lezárt ajtót, a személyzet egyik tagja az ablakon keresztül hatolt a halott szobájába. Akkor azonban Urbán Jánosban már régóta nem volt élet. Az öngyilkosság okát teljes homály fedi. Találtak ugyan egy búcsúlevelet, amelyet az öngyilkos széttépetten szórt a padlóra, de ezt a levelet nem lehetett elolvasni, mert az öngyilkos vére a papírszeleteket teljesen elborította és a tintaceruzával irt sorokat felolvasztva, olvashatatlanná tette. Igy az ok most teljesen ismeretlen és a rendőrség más uton igyekszik feleletet találni a sötét kérdőjelre. A haláltokozó golyót a szemle alkalmával sikerült megtalálni: az ágy alá gurult, ahova az éjjeli szekrény melletti falról pattant, jókora lyukat vájva a téglafalon. Urbán János holttestét a közkórház hullaházába szállították, szüleit pedig táviratilag értesítették fiuk szerencsétlen végéről. Elitélt Kiskorú betörő flKi kirabolta a gazdáját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy dobozmegyeri birtokosnál, Kelecsényi Györgynél szolgált évekkel ezelőtt egy fiatal béres, a 16 éves Sz. J. A gyerek jó darabig megbizható, munkás alkalmazottnak bizonyult, egész addig, mig el nem határozta, hogy kirabolja a gazdáját. A 16 éves béresgyerek a rablás előtt — ugy látszik — megriadt komolyabb következményekkel járható, súlyosabb cselekményének elkövetésétől és azért beérte egy kisebb bűnnel is. A gazdája távollétében felfeszitette az éléskamra vasrácsát és kitágítva az ablaknyilást, bemászott a helyiségbe. Nagymennyiségű élelmiszert zsákmányolt itt, többek között 32 üveg birsalmalekvárt és számos kiló almát. A betörést csakhamar felfedezték és a tettest a csendőrség a fiatalkorú személyében hamarosan kinyomozta. Sz. J. felett most ítélkezett a gyulai törvényszék fiatalkorúak bírósága, amely a korán rossz útra tévedt béresfiut szigorú dorgálásra itélte. Az itélet jogerős. Jó reggelt kiván a Békésmegyei Közlöny redakciója a nyájas olvasónak, aki a ködös, csípős októberi reggelen nagy várakozással veszi kezébe a friss lappéldányt, hogy rádöbbenjen, mi minden esett meg a nagyvilágban, mialatt a füléig húzta a jó meleg paplant és egy tarka, szebb, édesebb világ langyos vizein evezett az álom csalóka hajóján. Hangos és vidám „jó reggelt !"-tel tesszük az olvasó kezébe lapunk első hajnali számát, amelyen egy hosszú, nehéz éjszakán dolgoztunk — tollal, telefonnal, írógéppel, rádióval, ceruzával, idegekkel, szeretettel, lelkesedéssel. . . Fogadja a nyájas olvasó bizalommal és szeretettel, mint ahogy mi a kezébe tesszük, mert minden sorát a köz iránti kötelességek és annak szolgálatának tudata diktálták. — Legolcsóbb beszerzési forrás cipőkben Békéscsabán Lutherutea 8. sz. Kürthy cipőáruház.