Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-18 / 237. szám

Békéscsaba, 1928 október 18. Csütörtök 55-ik évfolyam, 237-ik szám POLITIKÁÉ IUPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fiilér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. ÍZ inti (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy ünnepségek színhelye lesz városunk f. évi október hó 20. és 21-én: ekkor tartja évi közgyűlé­sét az Ev. Egyetemes Gyámintézet Békéscsabán. Az ünnepi alkalomra összegyűlnek a csonka haza min­den részéből az ev. egyház vezér­férfiai, akik az egyház e nagy­jelentőségű, altruisztikus intézmé­nyének élén állanak. Jelen lesz báró Feilitzsch Bertold főispán, a Gy. I. világi elnöke, Pesthy Pál igazságügyminiszter, Kapi Béla dunántuli ev. püspök, Ziermann Lajos soproni lelkész, a Gy. I. egy­házi elnöke, Ruprecht Olivér felső­házi tag, vitéz dr. Kendeh-Kirch­knopf Gusztáv, dr. Scholtz Oszkár, dr. Lehotszky Antal, stb. A ven­dégek szombaton délután fél 2 órakor a budapesti gyorssal érkez­nek, fogadásukra számosan fognak a vasúton megjelenni s az ev. egy­ház nevében dr. Szeberényi Lajos Zs. főesperes üdvözli őket. A közgyűlést megelőzőleg szom­bat d. u. 3 órakor gyermekisten­tisztelet lesz a nagytemplomban, amelynek szónoka Meskó Károly lelkész. 4 órakor a középfokú is­kolák tanulói részére tart istentisz­teletet a Békéscsabán nagy nép­szerűségnek örvendő vitéz dr. Kendeh-Kirchknopf Gusztáv ker. lelkész. A közgyűlést fél 6 órakor liturgikus istentisztelet előzi meg ugyancsak a nagytemplomban, ahol a közgyűlés is lefolyik. Este 8 órakor a Békéscsabai Ev. Nő­egyesület szeretet-vacsorát rendez a vendégek tiszteletére. Vasárnap d. e. 9 órakor tót nyelvű istentisztelet lesz a nagy­templomban, amelynek szónoka Paulik János nyíregyházi lelkész, a MELE elnöke. 11 órakor Kapi Béla dunántuli püspök prédikál a magyar nyelvű istentiszteleten. Dél­után 1 órakor az ev. egyház ebé­det rendez a presbiteri teremben. Délután 4 órakor az Ev. Nőegye­sület műsoros délutánja kezdődik a Rudolf-reálgimnáziumban. Mű­sora: 1. Hiszekegy..., énekli az Iparos Daloskör. 2. Reményik : Az óriás, szavalja Kimer Gusztáv vallástanár. 3. Pongrácz Géza zon­gorajátéka. 4. Uhrin Klára ének­száma. 5. dr. Traeger Ernő minisz­teri tanácsos előadása. 6. Az Ev. Nőegyesület vegyeskarának ének­száma. 7. Veress Imréné szava­lata. 8. Közének. Belépődíj nincs, műsor megváltása 1 pengő. Este 8 órakor az ev. egyház vacsorát ad a vendégek tiszteletére. Az egyház s a Nőegyesü­let vezetősége ezúton is kéri tagjait, hogy az előkelő vendégek itt tar­tózkodását minél nagyobb meg­jelenésükkel az istentiszteleteken s a műsoros délutánon minél ked­vesebbé tenni igyekezzenek. Az egységespárt esti értekez­letén Bethlen nagy beszédben védelmezte politikáját Éles összecsapás a miniszterelnök és Erdélyi Aladár között Budapest, október 17. Szerdán tartotta az egységes párt ^égen várt értekezletét, amelyen a párttagok igen nagy számban jelentek meg. Az ülésen Almássy László elnök megnyitójában megemlékezett ar­ról, hogy Gömbös Gyula, Borbély Maczky Emil és Kontra Aladár be­léptek a pártba. Ezután nagy figye­lem közepette Bethlen István gróf állott fel szólásra. A maga részé­ről is üdvözölte a párt újonnan belépett tagjait. Kérte továbbra is a bizalmat a kormány és a kor­mány tagjai részére. En a múltban korlátlan bizalmat élveztem — mondta a miniszterelnök — kérem, hogy ezt a bizalmat őrizzék meg a jövőben is. Majd azokra az eseményekre tért át, amelyek a nyár folyamán történtek. A török külügyminiszter­rel folytatott döntőbírósági előze­tes tárgyalások szervesen beillesz­kednek abba a külpolitikai kon­cepcióba, amelyet a kormány maga elé tűzött. A magyar delegáció szereplése a Népszövetség genfi ülésén Magyarország szempontjá­ból azt a határozatot eredményezte, hogy ha az egyezkedő tárgyalá­sok a románokkal nem vezetnek eredményre, akkor a Népszövet­ség a kérdést haladéktalanul napi­rendre tűzi. Az optánsok ügye te­hát nem nyert befejezést. Az egyez­kedésre a magyar kormány báró Szterényi Józsefet küldte ki s a tárgyalások nemsokára kezdetüket veszik. Tevékenyen közreműködött a magyar delegáció a leszerelési tár­gyalásokban is élén Apponyi Al­bert gróffal s ha nem is sikerült elérni, hogy a leszerelés végső határnapja kitüzessék, de részt vett az ezt előkészítő tervezet ki­dolgozásában. Néhány szót a békerevizióról is kell mondanom — folytatta a miniszterelnök. — A kormányt tehetetlenséggel vádolták, azonban ebben a tekintetben az a felfo­gásom, hogy nem szabad elha­markodott lépést csinálnunk. A revízió kérdésében máris nagy lépést értünk el, amennyiben a külföld figyelme reánk irányult. Meg kell várnunk az időt, amig a helyzet számunkra teljesen meg­érik, hogy azután igazunkat teljes egészében kivívhassuk. Ezt a kér­dést nem lehet egy pártnak sem monopolizálni, mert hisz minden magyar ember az integer Magyar­ország elve alapján áll. Az utóbbi években pénzügyünk szanálásával gazdasági kérdések nyomultak előtérbe. Gazdasági kérdésekkel küzd az ország és elsősorban a kormánynak kell ezek­kel a kérdésekkel foglalkoznia és a bajokon segíteni. Rátért a közgazdasági miniszter kinevezésére, amelynek törvényes­ségét bizonyítgatja. Részletesen fel­sorolja azokat a kérdéseket, me­lyeket az egyes tárcákon belül meg kell oldani. A belügyminisz­ter a törvényhatóságok reformját, a fővárosi törvényről szóló javas­latot, a kultuszminiszter a 8 osz­tályú népiskolai népoktatásról, a honvédelmi miniszter a katonai büntető törvénykönyv reformjáról szóló javaslatot nyújtja be. Ennek a rendkívüli nagy pen­zumnak az elvégzésére szükséges a házszabálgtevizió, amely egy­részt az appropriáció tárgyalását, kell hogy megrövidítse, másrészt a vitát kell korlátozni a szólás­szabadság megsértése nélkül, mert lehetetlen, hogy öt óra hosszat beszéljen egy képviselő, amikor alig vannak páran a Házban. Vé­gül a detailokat bizottságokban kell előkészíteni. Kéri az egysé­gespárt együttműködését a kor­mánnyal, hogy közös erővel az ország ügyét előbbrevigyék. A miniszterelnököt zajosan meg­éljenezték beszéde befejezésekor. Utána Erdélyi Aladár állott fel szólásra. Alkotmányjogi szempont­ból aggályosnak tartja a közgaz­dasági miniszter kinevezését. A kormány közgazdasági programját sem látja egészen tisztázottnak. Tiltakozik az ellen, hogy egy gyá­rosnak, aki nem is gyáros, 132000 pengő állami támogatást adjanak. Erősen kritizálja az állami beruhá­zásokat, főleg Lillafüred építését és a Talbot-ügyet. A szövetkezeti ! gondolatot helyesnek tartja, de el kell Ítélni az olyan szövetkezetek támogatását, amelyek csak arra valók, hogy egyesek jó álláshoz jussanak. A felszólalásra Bethlen azonnal válaszolt. Az 1917-es törvény fel­hatalmazást ad négy tárcanélküli miniszter kinevezésére. Itt nem mi­nisztériumról, hanem a miniszter­ről van szó, mert hiszen a közgaz­dasági miniszternek nincs külön apparátusa, amely külön státust jelentene. Erdélyinek arra a vád­jára, hogy privát vállalatokba fek­tették az állam pénzét, csak ak­kor tudna válaszolni, ha ismerné a konkrét adatokat. Egyébként a beruházási törvényt letárgyalta a parlament. a Gyors tempóban foly k fi Az értekezlet folytatását lapunk utolsó oldalán közöljük. Eddig lufi rokkantat vizsgáltak felül (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városháza legbelső traktusán, Galli Géza dr. népjóléti tanácsnok hivatali helyiségeiben már napok óta folyik a békéscsabai hadirok­kantak szokásos felülvizsgálása. A hivatal előtti folyosó egész dél" előtt feketéllik a künn várakozó hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák népes csapatától, amely reménykedve várja a szobákba való bebocsátást és az orvosi vizsgálat eredményét. A hivatalos helyiségben pedig valamelyik városi orvos nagy kö­rültekintéssel, alapossággal, de ha­tározott jóakarattal végzi a nehéz és hosszadalmas munkát, amelyet szigorú utasítások írnak elő. A rokkantak felülvizsgálását azok a városi orvosok végzik, akik a há­ború folyamán frontszolgálatot tel­jesítettek, mint például Donner László dr., Kulcsár Sándor dr. és Szalay Dezső dr. Naponta átlag 25—30 hadirokkantat és hadi­özvegyet vizsgálnak felül, akik között túlnyomó azok száma, akik igényjogosultságuk miatt eddig sohasem jelentkeztek, soha sem­miféle hatóságnál nem érdeklőd­tek igényeik elnyerése és kielégí­tése végett. Ezeket most a vizs­gálat eredményéhez képest soroz­zák be azokba az osztályokba, amelyekbe rokkantságuk folytán tartoznak. A hatósági orvosoknál a leg­többen az első felülvizsgálati na­pon jelentkeztek Azaz: hétfőn. Ekkor 65 jelentkezőt vizsgáltak meg, a következő napon 58, a harmadik napon pedig 33 jelent­kezőt. Az eddig végzett vizsgála­tok alatt összesen 156 rokkantat és özvegyet vizsgáltak felül. A felülvizsgálat — mint meg­állapítható — a legméltányosabb elbírálás alapján történik, a vizs­gálatot a legnagyobb jóakarattal kezelik és indokolt esetben a rokkantsági százalékot fel is eme­lik, amire az ujabb miniszteri uta­sítások módot is nyújtanak. A vizsgálatok még ezen a hé­ten folynak csak, aztán lezárják a csoportos felülvizsgálatokat és csupán egyenként, esetről-esetre fognak egy-egy hadirokkantat fe­lülvizsgálni az illető igénylő külön kérelme alapján. Bukovinában beállott a tél Bukarest, okt. 17. Csernovitzból jelentik, hogy egész Bukovinában igen erős havazás állott be. Nyolc óra hosszáig szakadatlanul esett a hó. Moldva északi részéből is erős havazást jelentenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom