Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-14 / 234. szám

Békéscsaba, 1028 október 11 BÉKÉSMEGYEI KÖZL' I 3 zik leadni az ellenőrnek a sáp egy hányadat. Hát nem ideális állapotok ezek?... Itt a tornát dai hid. Fahíd. Igaz, hogy Mosoiu tábornok ur már vashidat állított a tervekbe s valószínűleg ilyent is számolt el. Becsületes pioniermunka ez azéit, csak kissé öreg. A vonat — ha lehet — last-abban halad ót rajta, mint a nyi't pályán, de azért recseg-ropog igy is. Ha leszakad s a vor.8t a Körösbe zuhan, ahány utas, annyi halott. Ezzei tisztában van a vasúti biztosító társaság is, meit speciel az ezen vcnalra adott jegyek nincsenek a biztosí­tási bélyeggel ellátva. Kisjenő — öt perc. Ezt először Chisineu nak keresztelték szom­szédaink, de meit a megtévesz­tésig hesonlitolt igy a besszarébiai Cnisineu ra, lett belőle Crisiana, majd legújabban Ciisui Aib. Ez a változása az elnevezésnek még csak az állomást jelző táblán van keresztülvezetve, de Székely udvar­helyen már buktak meg diákok az érettségini mert ezt a helyet nem tudták megmutatni a térké pen. Hogy ez a szerencsétlenség pont magyar diákokkal történik meg? Istenem I Hát a véletlennek már semmi szerepe ne lehetne? Állomásépület az nincsen. Volt, de vagy két esztendeje leégett. A téglaanyagot azóta elhord ák ólaknak az uj telepesek, kikkei a nemzetiségi statisztikát akarja meghamisítani a magas állam­bölcsesség — s igy most a nagy­térségen a hivatalos épületet egy tengelyérői leemelt teherkocsi pó­tolja. Mór két éve 1 Ugy lélszik, nem akarnak uj állomást épiteni — nekünk I Erdőhegy alatt ujabb Köröshid. Ez még ro3Szubb, mint a tamás­dai. Ennek a javításéra is elköl tenek évente párezer ieit papiion, — de négy éve rrég egy szeget nem ütöttek rajta beljebb. Szentannén fél órát állunk. Ez­alatt meginteiwii wolom a kalauz uret, aki elmondja, hogy nemso­kára megkapják ők is az uj csil­logó uniformist, ami most még csak a tisztviselőknek jár, de kifejezést adott meggyőződésének, hegy hamarább lesz autója amaz ur metresszériek, akitől a szállítás kiírása fígg, mint ahogy ő azt a blúzt magára öltheti. Ez ugy lát­szik, tisztében van a magas po­litikával, csak ezt nem értem, hogy lehet még mindig — csak kalauz...? Aradi... Déli fél keltőkor érkeztem s utam a korzón viit végig. Korzó? Nem I Divalrevü : mozgó drogéria­kirakatok, ro882ul sikerült grande­dame kópiák s tökéletes kokottok. Ebből az egy szempontból még csak örültem, hogy nem hallot­tam magyer szót, — viszont szo­morúan állapítottam meg, hogy a nacionalizálós itt igazán sokat haladt, ami falán csak azért szembeötlő, mert Arad — híva­talnokvéios- A régi tisztviselő­gáida a közhivatalokból eitünt mór. Aki el nem menekült, azt ha csak az ó-királyságba nem akaita áthelyeztetni magái, már régen nyugdíjba küldték s igy magyar szóra nem szívesen nyíl­nak az ajkak. Fél ilt mindenki, de legjobban maga az oláh. Szentanha és Tamá9da között folynak^ a hadgyakorlatok. nahme": magyar támadás. (Oh, bárcsak ne annahme, hanem igaz valóság lehetne 1. ..) Hogy azonban leleményes egy náció az oláh, az bizonyos. Ott ( is tud keresni, ahol más ember ' még álmodni se tud róla. A hadgyakorlatok céljaira egy bizonyos számú magyart a had­sereg magának tart fenn s ezáltal beáll egy müvagyonhiény. Ami aat jelenti, hogy a kereskedő, ki rendesen 5C0—1C00 lei jutalmat kénytelen adni a főnök uraknak, hogy a vasúton fuvarozandó áru­jához kocsit kapjon, hacsak azt nem ekarja, hogy az áruja meg­romoljon, mint ahogy megromlik a csö\es tengeri, vagy a napra­forgómag, ezt a jutalmat legalább is megduplázni tartozik. Ehhez azlén ven vason röglön. Ha jó kedve ven, még a főnök ur is zsákol... Legalább hozzászokik a mun­kához, emire még szüksége lehet. Hörömpő Elek Váltó- ós hosszúlejáratú törlesz­téses kölcsönöket eiönyös feltéte­lekkel folyósít a Magyar Altalános Takarékpénztár Részvénytársaság Békéscsabai Fiókja. Andrássy-ut 4. Telefon 255. JHit^ épp oűf jiivá£& a níiügynwSjá&fwz, mmtÁmx a fuwm fi szegedi Kereskedelmi és IparKa­mara állásfoglalása az ipartestületi központ ügyében (A Közlöny eredeti tudósítása ) A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara október 11-én teljes ülést tartott, amelyen ez elnökség a következő nyilatkozatot terjesz­tette elő i „Frühw.'rlh Mátyás országgyű­lési képviselő ur oktdber 9 én egy budapesti lep tudósítója előtt hosszabban ny ilatkozott különböző ipari vonatkozású kérdésekről. Nyilatkozata szerint az ipartestü­letek fölé egy olyan magasabb érdekképviseleti szervet kell fel­állítani, amely nemcsak névben legyen kézmüveskamera, hanem lényegében is és kamarai jogok­kal legyen felruházva. Frühwirth képviselő ur állítása szerint két kereskedelmi és iparkamara, a soproni és miskolci, határozottan a kézmüveskamara mellett nyilat­kozott, a győri és szegedi kama­ra még nem döntött a kérdésben, a debreceni és budapesti kama­rák pedig küzdelmet folylatnak a kézmüveskamara ellen. A kereskedelmi és iparkamarák önálló és autonom szervek lévén, a szegedi kereskedelmi és ipar­kamarának nincs módjában más kamarák állásfoglalásét befolyá­solni, azok bizonyára maguk fog­ják Frühwirth képviselő ur nyilat­kozatára a választ megadni. Ami a szegedi kereskedelmi és ipar­kamara állásfoglalását illeti, azt illetőleg azonban leszögezni kí­vánja az elnökség, hogy a sze­gedi kereskedelmi és iparkamara már az. 1925. évben tartott miniszteri ankéten azt az álláspontját fog­lalta el, hogy az ipartestületek reformját és az ipartestületek köz­pontja gyanánt létesítendő orszá­gos szervezetet szükségesnek látja, de ez a szeivezet nem lehet ka­marai jellegű és a fennálló ka­marók szervezetét és munkakörét nem érintheti- Ezt a szegedi ka­mara éppen az iparosok érdeké" vei indokolta meg, akikre nézve az egyéni tagságon alapuló kéz­műves kamara csak uj terhet je­lentene, ügyeik intézését pedig Budapestről nem tudná ugy el­látni, mint a helyi viszonyokkal és különleges körülményekkel is­merős kereskedelmi és iparkama­rák. A szegedi kamara azóta is írásos véleményeiben és a keres­kedelmi miniszter előtt lefolytatott szóbeli tárgyalásokon állandóan ezt az álláspontot juttatta kifeje­zésre' Hogy Frühwirth képviselő ur a kamara ezen álláspontjáról nem szerzett tudomást és optikai csa­lódósban van a szegedi kamara nézetét illetően, annak magyará­zata csak az lehet, hogy a kama­rának a kereskedelemügyi minisz­ter a felügyeleti hatósága és a szegedi kamara hivatalosan nem egyes képviselő urakkal állott ösz­szeköttetésben, hanem a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez ter­jesztette jelentéseit. E napirend előtti előterjesztés kapcsán hivatkozik az elnökség arra, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara az elsők között volt azon intézmények sorában, emelyek az ipartestületek reform­ját napirendre tűzték és a reform betetőzése gyanánt az ipartestü­letek központi szervének megalko­tását sürgették. Éppen azért sajná­lattal állapítja meg az elnökség, hogy az úgynevezett kézműves­kamarai agitáció az utóbbi hóna­Dok folyamán olyan szélsőséges mederbe terelődött és olyan esz­közökkel igyekszik az iparosság hangulatát a kamarák ellen ki­élezni, hogy az csak a közgaz­dasági élet békéjének megbontá­sára vezethet. Szükségesnek látja az elnökség, hogy ezzel az agi­tációval szemben, amely a tények elferdítésétől sem riad vissza, a szegedi kereskedelmi és iparka­mara felemelje szavát és az ipa­rosság érdekében nyíltan felhívja a mozgalom vezetőit, hogy ne a kamarák indokolatlan támadásá­val, hanem a kamarákkal kar* öltve, őszinte és nyílt tárgyalás alapján igyekezzenek a reformot megvalósítani és telő aló hozni." Ehhez a nyilatkozathoz a teljes ülés egyhangúlag hozzájárult és tudomásul vette, hogy azt az el­nökeég az ülés határozatából ki­folyólag az összes érdekképvise­leteknek megküldi. — Felhívás és kérelem. A bé­késcsabai Evang. Nőegyeiület az Egyetemes Gyámintézet közgyű­lése alkalmával, október 20-án, szombaton este a Rudolf-reál­gimnázium tornatermében szeretet­vacsorán látja az ország minden részéből esybesereglett vendége­ket. Az elnökség ezúton is tiszte­lettel kéri az egyház tagjait, hogy 15 ig jelentsék be résztvételüket. Jelentkezési ivek az egyházi hiva­talban (III., Luther utca 1.) dr. Sze­berényi Lajos főesperesnél, Ja­kabfy György, dr. Szeberényi Gusztáv. Linder László lelkészek­nél, a Rudolf-reálgimnáziumban, a Kisgazdák Egyesületénél, az Ipartestületben és a Polgári Kör­ben lesznek. Vacsoradij szemé­lyenkint 250 P, vagy természet­beni adomány. Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradi Bélától való and ré,. y-»n 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom