Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-29 / 294. szám

2 ®£feE8MTE®SnO SOSLOM' Békéscsaba, 1928 december 299 Tóth Fei*en@ tanácselnök kitüntetése A kormányzó magasabb fizetési csoportba léptette elö, amivel méltóságos cim jár (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hivatalos lap közli, hogy a kor­mányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére Tóth Ferenc gyulai törvényszéki birónak az itélőbirák és az ügyészek részére megálla­pított III. fizetési csoport jellegét adományozta. A gyulai törvényszék kiváló, népszerű és jogászi körökben nagy tekintélynek örvendő tanácselnö­kének ez a legmagasabb elisme­rése és az ő kitűnő birói képes­ségeinek ez a méltánvlása min­denfelé őszinte és osztatlan örö­met kelthet. Mindenfelé, ahol ismerik a nagyszerű, fölényes tu­dásu jogászt, a nemesszivü em­bert, a biztos itéletü birót, csak örülni tudnak a kormányzói el­ismerésnek, amely ezúttal a valódi érdemeket, a szorgalmat és a tu­dással párosult munkát jutalmazta meg. Tóth Ferenc törvényszéki tanács­elnök ma 59 éves. Tordán szü­letett és a kolozsvári református gimnáziumban tett érettségi után a kolozsvári egyetemen hallgatta a jogot. 1890 december 30-án a tor­dai törvényszékhez joggyakornokká nevezték ki. Majd Besztercén, Al­sójáráson volt törvényszéki jegyző, ahonnan rövidesen Nagyszebenbe került albirónak. Gyulára 1898 április 6-án került, mint alügyész és 1906 julius 17-én törvényszéki biróvá nevezték ki. 1921 október 24 óta mint büntető tanácselnök működik. Előléptetése, amelynek révén már a méltóságos cimzés illeti meg, az egész vármegyei közélet és az ország jogásztársadalma kö­rében igaz megelégedést keltett. Agyonlőtték a lázadó kinai tábornokot Paris, dec. 28. (Wolff) Peking­)ől jelentik, hogy Vu-Siang tábor­iokot, aki a kormány ellen fel­lázadt hadtest parancsnoka volt, szerdán Pekingbe szállították és agyonlőtték. Sze-Csuanban a har­cok elkeseredett erőfeszítésekkel tovább tartanak. Megtalálták Amundsen feljegyzéseit Oslo, dec. 28. (Wolff) Tromső­ből jelentik, hogy Finnmarkén part­jainál palackot találtak, melyben az Itália tragédiájáról szóló köz­lemények foglaltak helyet. A fel­jegyzések alatt Roald Amundsen neve olvasható. Ma még nem lehet biztosan tudni, hogy ezek a feljegyzések hitelt érdemlőleg tény­leg Amundsentől származnak-e. Képesítéshez kötött ipar gyakor­lása a fióküzlet keretein belül A kereskedelmi miniszter érdekes elvi döntése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelmi miniszter a képe­sítéshez kötött iparoknak fióküzlet keretében iparuk gyakorlásához megkívánt szakképzettség tárgyá­ban a következő elvi döntést hozta: Az 1922. évi XII. törvénycikk 39. §-a szerint a képesítéshez kötött ipar gyakorlására iparjogo­sitványt a törvény 4. §-ában meg­állapított kivételektől eltekintve, csak az kaphat, aki a megállapí­tott szakképzettséget saját szemé­lyében igazolja. Aki az előirt szak­képzettséggel a saját személyé­ben nem rendelkezik, képesítés­hez kötött iparnak csupán gyár­szerü üzésére kaphat iparjogosit­ványt, miután az 1922. évi XII. törvénycikk 17. §-ának első be­kezdése szerint képesítéshez kö­tött iparnak gyárszerü üzésére képesités kimutatása nem szük­séges. Amennyiben az olyan egyén, aki az előirt szakképzettség hiányá­ban valamely képesítéshez kötött iparnak csupán gyárszerü üzésére kapott iparjogositványt, iparának gyakorlása céljából főüzletének községén kívül más községben is szándékozik üzlethelyiséget (fiók­üzletet) nyitni, erre iparjogositványt szintén csak azzal a korlátozás­sal kaphat, hogy iparát fióküzle­tében is csupán gyárszerüen űz­heti, mert az 1922. évi XII. tör­vénycikk 29. §-ának fenntebb említett rendelkezése a képesítés­hez kötött iparnak fióküzlet ke­retében való gyakorlására is vo­natkozik. Ezenkívül az emiitett törvény 52. §-ának abban a rendelkezé­sében, amely képesítéshez kötött iparoknál fióküzlet nyitása esetén az iparost „szakképzettségének új­ból való igazolásától" felmenti, egészen határozott és félre nem magyarázható kifejezést nyer az, hogy képesítéshez kötött ipart a kézmüvesjellegü iparűzés keretei között fióküzleten belül is csak az az iparos gyakorolhat, aki a kérdéses ipar gyakorlására előirt szakképzettséggel saját személyé­ben rendelkezik s hogy az iparos saját személyében hiányzó szak­képzettséget képesített üzletve­• zető alkalmazása utján fióküzle­I tével kapcsolatosan sem pótolhatja. Még ezen a télen gyökerestől ki kell szedni a körgáton elültetett fasorokat Az alispán rendelete a város árvízvédelmi berendezé­sének karbantartására és fejlesztésére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az emberek az utóbbi években a várost övező körgátat már hajlan­dók voltak ugy tekinteni, mint egy anakronizmust, melynek tulajdon­képeni rendeltetése régen meg­szűnt. Békéscsabát általános meg­győződés szerint semilyen viszony­ból nem fenyegetheti árviz s ép­pen azért a körgátnak megfelelő fásítását néhány évvel ezelőtt el­határozta a város és a fásítást az­óta már végre is hajtották. A karácsonyi árviz után azon­ban, mely teljesen váratlanul tört rá a védtelen községekre, mind nyilvánvalóbb lett, hogy a trianoni béke következtében a Körösök te­rületén ismét fenyegető a veszély, mely ellen csak a teljesen rendbe­hozott és még tovább is fejlesztett árvízvédelmi berendezések nyújt­hatnak védelmet. A Körösök for­rásvidéke oláh kézben van, a ma­gyar uralom alatt kitűnően kiépí­tett védelmi berendezések tönkre mentek s azoknak rendbehozata­lára a román kormány komolyan nem is gondol, ugy, hogy ez a vidék ma ismét ott áll, ahol 400 évvel ezelőtt, amikor évről-évre viz alá temette azt a Körösök hömpölygő árvize. Az elszakított vidék árvízveszélye természetesen átcsap a trianoni határon is és igy közvetlenül fennáll a demarkáción inneni területek veszélyeztetettsége is, éppen azért a földmivelésűgyi minisztérium nagyon komolyan és energikusan kezdi rászorítani a községeket árvédelmi berendezé­seiknek helyreállítására és kibőví­tésére. A földmivelésűgyi miniszter ren­delete folytán Daimel Sándor dr. alispán az év elején végigvizsgálta a vármegye községeinek árvízvé­delmi berendezéseit s a tapaszta­latok alapján mindenütt megtette a szükséges intézkedéseket. Most Békéscsabához intézett rendeletet, melyben a berendezéseknek több szempontból való rendbehozását, illetőleg kibővítését követeli. Ren­deletében utasítja a város taná­csát, hogy a körgátra vonatkozó árvízvédelmi szabályrendeletet 1929 január 31-ig készítse el s a kép­viselőtestület által tárgyaltassa le. A körgátat a Berényi-ut és a vas­úti töltés közötti szakasszal egye­temben méresse fel, készíttessen az egészről helyszínrajzot és költ­ségvetést s azokat március 31-ig az alispánhoz terjessze fel, hogy a szükséges munkálatok elvégzése felett intézkedhessen. A körgáton levő fákat gyökerestől kell még a télen a városnak eltávo­litania, miután a rendelet szerint árvédel­mi töltésen fát ültetni nem szabad, sőt még a töltés lábától számí­tott 6 méteren belül sem. A felmérés alkalmával a vasúti töltéstől kiindulólag kilométeren­ként keményfa-, vagy betonoszlo­pokat kell elhelyezni, a Zrínyi-utca irányában, valamint a Nap- és Csillag-utcák között levő árterek betoncsatornáját jól záró ajtó/al kell ellátni. Végül a 2000, 4000, 6000 métereket jelző oszlopok mellé vízmérő léc is elhelyezendő. Amint látható, a rendelet meg­foszt bennünket a körgát árnyas­nak ígérkező sétányától, sőt, mi­után a körgáton a jövőben közle­kedni sem lesz szabad, egyik leg­kedveltebb sétahelyünktől is. Igaz, hogy az árvédelem ezeknél fonto­sabb kérdés s igy tehát bele is kell nyugodnunk. Község, amely hátrafelé halad KörOstarcsal anya- és csecsemővédelBBi (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Országos Stefánia Szövetség arra kérte Köröstarcsa községet, hogy az anya- és csecsemővéde­lem helyi fiókjának megszervezé­sében annyiban legyen segélyére, hogy a fiókintézet helyiségéről és a védőnő lakásáról gondoskodjék, ezenkívül viselje a helyiség fűtési és világítási költségeit is. A kép­viselőtestület, annak ellenére, hogy az elöljáróság a kérelmet a fenn­forgó szociális és hazafias szem­pontokra figyelemmel támogatta, Nagy Ferenc képviselőtestületi tag felszólalására a kérelmet ridegen elutasította, kimondván, hogy a község anyagi helyzete nem en­gedi meg, hogy a kérelem ezidő­szerint teljesíttessék. Bár a felszólaló is elismerte a csecsemővédelem nagy fontossá­gát, azonban az anyagi támoga­tást arra az időre kívánta elha­lasztani, amidőn a község anyagi helyzete meg fog javulni. Mivel pedig semmiféle remény nincs arra, hogy a községek anyagi helyzete, belátható időn belül, a jelenleginél jobb lesz, sőt ellenkezően az élet fejlődésével ujabb és ujabb terhek fognak a községekre hárulni, a képviselőtestületnek kérdéses ha­tározata egyenlő azzal, hogy Kö­röstarcsán az anya- és csecsemő­védelem, — a község akaratából — intézményesen megszervezve sohasem lesz. Ebben a nagyon fontos és ha­zafias kérdésben — reméljük — a felsőbb hatóság fogja kimondani az utolsó szót. Legalább egy évben egyszer szórakozzon családiasén, olcsón, kellemesen K Szilveszterkor Prófétába ira öttagú énekes női jazz bandja Farkas Gazsi teljes zenekara és minden más szilveszteri móka. Farsangi fánk Jászberényi szemelt rizling Állami nemes fajborok jlgy szerencsemalacot kap Ropogós malacvacsora fánkkal 1*50 P

Next

/
Oldalképek
Tartalom