Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-28 / 293. szám

Békéscsaba 1928 december 28 föKEMDEOm WMJ0K1 5 Ojra ti kell jelenteni minden aikalmozoitat A eyiilai munkásbiztositó hirdetménye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Országos Társadalombiztosító intézet gyulai kerületi pénztára ma közlés céljából a következő közleményt küldte be hozzánk: Az Országos Társadalombiztosító intézet Gyulai Kerületi Pénztára közhírré teszi, hogy az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére való biztosításról szóló 1928. évi XL. törvénycikknek 1929. január 1-én való életbelépésével kapcsolatban a népjóléti és munkaügyi miniszter 6001—1928. számú rendelete alapján minden eddig betegség és balesetbiztosításra kötelezett munkavállalót — a háztartási alkalmazottak kivételével — 1929. január 15-ig bezárólag újra be kell jelenteni, tekintet nélkül arra, hogy eddig be volt-e már jelenbe, vagy sem. Az ujrabejelentésről szóló részletes hirdetmény a községházán, főszolgabírói hivatalban, ipartestületben, gyógyszertárakban, a pénztári orvosok és pénztári megbízottaknál ki van függesztve. Országos Társadalombiztosító Intézet Gyulai Kerületi Pénztára Hódmezővásárhelytől Londonig — két perc Angliával beszéltek a békés csabai főpóstáról (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csak a napokban emlékeztünk meg arról a nem mindennapi telefonálásról, amelyet a békéscsabai postáról folytattak Párison keresztül egy franciaországi városkával s akkor megállapítottuk, hogy nem is annyira a rettentő távolságon lebonyolított hibátlan és tökéletes telefonösszeköttetés volt az érdekes, hanem az, hogy a központ szinte percek alatt kapcsolta és hozta a távoli külföldi állomást. Most hasonló eset ismétlődött meg, amikor szintén percek alatt hozta a központ a messze idegenben fekvő állomást. Az ember önkéntelenül is gyanakodni kezd : ugy látszik, külföldre kell menni, ha az ember azt akarja, hogy a központ gyorsan és hibátlanul adjon kapcsolást... A jelen esetben nem békéscsabai telefonelőfizető volt a hivó fél. Most a csabai központ csak mint közvetítő szerepelt, ami a telefonforgalomban nem is mindennapi, hanem percenként előforduló eset. A messzi lévő távbeszélőfelet a hódmezővásárhelyi központ kérte a békéscsabai központon keresztül s a hivott szám boszorkányos gyorsasággal, percek alatt itt volt. Hódmezővásárhely egyik telefonálója Londonnal akart beszélni. A

k kapcsolást Hódmezővásárhely pontosan 20 órakor eszközölte. Békéscsaba rögtön felhívta Budapestet, ez meg Wient, majd Zürich és Páris kapcsolt azonnal és éppen 20 óra 2 percet mutatott az óra, amikor egészen tisztán és csengően hallatszott: Here London ! Vagyis 2 perc alatt Hódmezővásárhely megkapta a közvetlen összeköttetést Londonnal, országokon és a csatornán keresztül, kilométerek sok-sok százán át. Megfigyelték, hogy a beszélgetés pompásan hallatszott egész idő alatt, ugy, hogy a hódmezővásárhelyi telefonáló éppen oly tökéletesen hallatta londoni ismerősének hangját, mintha csak a 6zmszédos szobában lett volna az. Most még csak az hiányzik, hogy Békéscsabán valaki kedvet kapjon egy amerikai beszélgetéshez. Ez ma már nem lehetetlenség, csupán egy kell hozzá. Az, ami Montecuccoli szerint a hadviseléshez : pénz, pénz, pénz... Ez esetben 290 pengő — 3 percért... Január 2-án megkezdi működését a munkásbiztositó Megnyílik a békéscsabai kirendeltség — Egyelőre három tisztviselő jön át Gyuláról, de január végén már tizre emelkedik a létszám — A hivatal irodai órái munkálatok végez, felvilágosításokat ad, panaszokat felvesz, felszólamlásokat elintéz és befizetéseket átvesz. Mikor pedig a gyulai ker. pénztár a visszamaradt tisztviselőkkel a Békéscsabára vonatkozó nyilvántartást átdolgozza, a számfejtést elvégzi és a folyószámlakivonatokat átadja a békéscsabai kirendeltségnek, kb. 2-3 hét múlva átköltözik a többi tisztviselő a megfelelő könyvekkel, iratokkal, így kb. egy hónap alatt a kirendeltség teljes erővel megkezdi működését. Az eddigi intézkedés szerint a gyulai pénztártól 7 tisztviselő van áthelyezve Békéscsabára. Ezenkívül 2 dijnok van még felvéve és még 1 vagy 2 tisztviselő felvétele szükséges, hogy a munkát elvégezhessük. Ha az összes faktorok lelkiismeretesen végzik kötelességüket, a kirendeltség működése sikeres lesz. A további intézkedésekről annak idején értesítjük a közönséget Gyula, 1928 december 24. Zsarkó Péter s. titkár." PJégy év éta élt betörésekből eg^ békéscsabai fiatalember Kézrekerült a tanyavüág egyik áEüandó fosztogatója — Csak akkor lop/stt, amikor pénzre volt szüksége — Átadták az ügyészségnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már sokszor irtunk az Országos Társadalombiztosító Intézet békéscsabai kirendeltségének ügyéről s csak pár nappal ezelőtt irtuk meg, hogy a kirendeltség minden valószínűség szerint újév után kezdi meg működését Békéscsabán. Hogy akkori értesülésünk helyes volt, bizonyítja az az átirat, amely ma érkezett hozzánk a gyulai munkáspénztártól a kirendeltség működésének megkezdéséről. Ez az átirat szószerint a következő: „Tisztelettel értesítjük Békéscsaba nemes városának nagyrabecsült közönségét, hogy a békéscsabai kirendeltség 1928 január 2-án megkezdi működését. Nem az egész apparátus megy ót egyszerre Gyuláról, hanem felsőbb utasítás értelmében fokozatosan épül ki a kirendeltség szervezete. Január 2-án Zsarkó Péter s. titkár, Lórencz István s. fogalmazó és Almássy Árpád számtiszt megy át először és ez a tisztviselőcsoport 8 órától 2-ig, a hivatalos órák alatt a „Népházban" levő hivatalos helyiségben előkészítő (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsaba közvetlen környékén elterülő tanyavilágban évek óta történtek kisebb-nagyobb betörések, amelyeknek tettesét a legszorgosabb kutatás és a legkörültekintőbb nyomozás sem tudta kézrekeriteni. A betörések tettese mindig idejében és ugy tudott eltűnni a nyomozó hatóságok elől, hogy nem lehetett a nyomára jutni. A csendőrség, amelynek ellenőrzése alá a tanyavilág is tartozik, éveken át lankadatlan buzgalommal kutatott az ügyesen eltűnő tettes után, ez azonban pontosan négy éven keresztül oly ügyes volt az önmaga eltüntetésében, hogy a nyomozás hosszú ideig nem tudott a nyomára akadni. De nincs oly jó, aminek böjtje ne lenne. Nincs oly bűnöző, aki mértéket tudna tartani és megérezve a kellő pillanatot, idejében el tudná vinni a bőrét a fenyegető veszedelem elől. A tanyavilág zsebrákja is elmulasztotta a pillanatot, amikor büntetlenül eltűnhet és visszavonulhat és mindaddig működött, amig a csendőrség rá nem akadt. A csendőrök ugyanis felette gyanúsnak találták egy Havran Mihály nevű 26 éves békéscsabai földmiveslegényt és ezen az alapon nyomozni kezdtek a viselt dolgai után. Mivel Havrannak semmiféle foglalkozása sem volt, csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyenes uton eredő jövedelmekből tartja el magát. Havran Mihályt ezekután letartóztatták és vallatás alá fogták. A fiatalember töredelmes beismerő vallomásából ezután csakhamar kiderült, hogy a csendőrök kitűnő fogást tettek. Havran volt ugyanis az, aki évek óta állandóan lopkodta és fosztogatta a környékeeli taoyákat. Bevallotta, hogy a betöréseket már az 1924. év nyarán elkezdette és azóta állandóan űzte. Leginkább nappal hatolt a tanyákba, amikor a lakosság a földeken dolgozott, vagy pedig a hetipiacokra jött a városba. Ilyenkor átmászott a kerítésen, fellopózott a padláslépcsőn és feltörte a padlásajtót. A padlás élelmiszertartalmát rendszerint alaposan megdézsmálta és főleg szalonnát, füstölthust, kolbászt és zsirt zsákmányolt. Majd az udvaron is szétnézett és a baromfiállományból fogdosott össze annyit, amenynyit egy-egy alkalommal el tudott cipelni. A zsákmánnyal többnyire Békéscsabára bandukolt, a baromfiakat sürgősen eladta s az értük kapott pénzből és a lopott élelmiszereken éldegélt. Amig ezekben tartott, nem gondolt ujabb betörésre, amelyre csak akkor ruccant ki, ha az élelmiszertartalékja elfogyott. Havran Mihály beismerte, hogy négy év óta űzte ezt a kedélyes kis mesterséget, amelyet nyilván addig szándékozott folytatni, mig első centenáriumát meg nem ülheti. Arra, hogy hány izben és kiknél tett látogatást ennyi idő alatt, már nem tudott felvilágosítást adni, miután üzleti könyvek vezetéséről megfeledkezett és igy a károsultak névsorával sem szolgálhatott a nyomozóknak. A tanyavilág négyéves bűnözőjét a csendőrség átadta az államrendőrségnek, az ügyészséghez való továbbítás céljából. Hilísii 89 Hadi \u\ ró! a népjóléti minisztérmmba (A Közlöny eredeti tudósítása.) Azok a hadikölcsönkötvénytulajdonosok, akik segélyért akarnak folyamodni, — mint ismeretes — december utolsó napjáig nyújthatják be kérvényeiket a város hatósága utján a népjóléti miniszterhez. Segélyért azok az ősjegyzők folyamodhatnak, akik legalább ötezer aranykoronát jegyeztek annak idején és teljesen vagyontalanok. A kérvényeket a város előljárósági hivatala vizsgálja felül és megvizsgálja minden egyes folyamodó személyi és anyagi viszonyait, hogy a segélyezés feltételeinek megfelelnek-e, A megmegfelelő kérvényeket azután turnusonként terjeszti fel a polgármester a népjóléti minszterhez. Hétfőn terjesztették föl Békéscsabáról a második kérvénycsoportot, amellyel az elfogadott segélykérelmek száma nyolcvanra emelkedett. A benyújtott kérvények száma azonban már meghaladja a 123-at, de nagyon valószínű, hogy a végső terminusig, december 31-ig meghaladja a kétszázat. A hivatal minden egyes kérvény ügyében megindítja a nyomozást. A legpontosabban megállapítják a nyomozók, hogy a kérvényezők milyen anyagi viszonyok között élnek, hogy a törvény értelmében joguk van-e a segélyre? Azokat a kérvényeket, amelyeknek benyújtói nem felelnek meg a hadikölcsönsegély feltétleinek, nem is terjesztik föl a népjóléti miniszterhez, hanem már Csabán visszautasítják. A nyomozás igen szigorú, mert a törvény végrehajtási rendelete a nyomozó közegeket, illetve magát a polgármestert teszi fegyelmileg és vagyonilag is felelőssé a fölterjesztett kérvények adatainak helyességéért. Jó reggelt! Budapesten ma reggel, az éjjel hullott hóra ólmos eső esett és a sikos járdán sok nő elbukott. Nálunk síkos járda nélkül is megtörténik ez a szerencsétlenség. * Külföldi tudósok bonyodalmas algebrai számitások alapján megállapították, hogy az idei tél szokatlanul hideg és hosszú lesz. A csabai szén- és fakereskedők a derék tudósoknak tíz vagon tüzelőanyagot küldtek ajándékban.